

Kétszer csalódni: Cyberpunk 2077
A jelen generációs változat megjelenésével futottam még egy kört Night City-ben és megint nem azt kaptam, amire számítottam.
A jelen generációs változat megjelenésével futottam még egy kört Night City-ben és megint nem azt kaptam, amire számítottam.
Ezúttal összedobtam egy toplistát a pulzusomat leginkább megmozgató videojátékos hölgyekről.
Talán nem lövök mellé nagyon azzal az állítással, hogy az ember az anyanyelvén tudja magát a legszebben kifezezni, az anyanyelvén álmodik, az anyanyelvén szólítja gyermekét és a legtöbb esetben az anyanyelvén szeret kikapcsolódni.
Nagyító alatt az ígéretes időutazós VR logikai-kalandjáték.
Gémpesszbe' jó lesz - avagy a videojátékok jövője vagy az átka?
Elérkezett a számvetés ideje, kiválasztottam az előző generáció számomra legkiemelkedőbb darabjait.
Az előző generáció kezdetén 5-10 %-ra becsülték az elemzők a konzolos digitális eladásokat, a generáció végére már 50-50 % volt az állás.
Boldog Karácsonyt Kívánok minden kedves fórumtársnak, olvasónak, írónak!
Száguldó világunkban, a temérdek csábítóan csillogó csecse-becse videojáték tengerében gyakran elfelejtünk megállni egy-egy pillanatra egyáltalán számot vetni, milyen élményben volt éppen részünk. Nem is olyan egyszerű lehorgonyozni a hajónkat, hiszen alighogy befejeztünk egy játékot, a digitális vihar máris újult erővel kap bele vitorlánkba, és sodor is a következő állomásra.
Peter Quill walkman-je magával ragadott és összedobtam egy lemezre valót kizárólag olyan dalokból, amelyet végtelen plusz egyszer képes lennék meghallgatni. Ha egyetlen CD-t vihetnék A Lakatlan Szigetre, akkor az ez lenne.
Öt évvel ezelőtt debütált a virtuális valóság eszközök piacán a Sony játékosoknak szánt megoldása.
Nyolc éve emlékezünk meg minden év szeptember 26.-án az Outbreak Day-ről, a The Last of Us rajongók napjáról. A játék története szerint 2013-ban ezen a napon érte el a cordyceps gomba a kritikus tömeget, ezen a napon kezdődött az addig ismert világ vége.
Mindig is szerettem volna egy saját kis videojátékos kuckót kialakítani magamnak, most végre sikerült megvalósítanom...egy igazán apró változatban.
A második világháborús akciójáték a virtuális valóságot hívja segítségül, hogy soha nem látott közelségből merüljünk el a háború poklában.
2020-ban egy általam korábban nem ismert, új szóval bővült a szókincsem: scalper. A tőzsdei definíció szerint: kicsi piaci változásokból hasznot húzó spekuláns.
Szerencsésnek érzem magam, hogy ahhoz a generációhoz tartozom, akinek a LAN-parti, mint videojátékos társasági esemény az élete szerves részét képezte egy időben.
Az éppen aktuális dupla születésnap alkalmából gondoltam írok néhány gondolatot a másik konzolhoz fűződő viszonyomról: megismerkedésről, vad szerelemről, elhidegülésről majd újra egymásra találásról.
Arra gondoltam, ezúttal megosztanék néhány momentumot, milyen is Németország egy gémer származású bevándorló szemén keresztül. Világmegváltó eszmék nélkül, csak egy egyszerű kisember észrevételei, gondolatai ezek az itteni életről...meg mindenről.
Nemcsak játék, de egyéb tevékenységek közben is szívesen hallgatom a videojátékok zenéit, a kedvenceimből készítettem most egy top 20-as listát. A lista nem feltétlenül a dalokra vonatkozik, hanem a teljes albumra, egy játéksorozatból nem került be több rész zenéje, noha többször is indokolt lett volna.
A Konnektor podcast istállójából, Warhawk prezentációjában indult el a közelmúltban egy új podcast, amelyet Fantasztikus Négyes címmel érdemes keresnünk és hallgatnunk, ha kíváncsiak vagyunk, hogy beszélgetőpartnerei számára melyek voltak azok a videojátékok melyek utólag visszatekintve formálták az ízlésüket, olyanok, melyek többé tették őket, melyek valamennyire meghatározták, ki is az ember, akit ma ismerünk.
- Tényleg léteznek olyan emberek, akik eredeti, dobozos játékokat vesznek? Akik megengedhetik maguknak ezt a méregdrága úri huncutságot? Gondoltam magamban, miközben vágyakozó pillantásokkal néztem a kirakat túloldalán díszelgő protoss csábító sárga szemeibe.
Sok éve már, hogy a napjaim jelentős része podcast hallgatással telik, azok közül is talán a videojátékokkal foglalkozóak a legkedvesebbek számomra.
Ahogyan szemezgettem az év játéka szavazás helyezettjei között, nem túlságosan meglepve szembesültem a VR játékok szerény szereplésével, mindössze két címnek sikerült bekerülnie a legjobb harminc játék közé.
Hosszú várakozás után döbbenetes körülmények között jelent meg az amúgy is elég kalandos utat maga mögött tudó lengyel szerepjáték. Ennek kapcsán - meg persze a gamer 2.0 miatt is - végre belecsapok én is a lecsóba, hiszen alig 15-20 éve tervezem csak a blogolást.