Red Dead Redemption kollekció

Korai Y generációsként gyermek- és fiatalkorom nem múlhatott el a western műfaj meghatározó darabjai nélkül, Észak-Amerika történelmét mindig is lelkes érdeklődéssel követtem. Éppen csak megtanultam olvasni, de már kölcsönöztem is J.F. Cooper Nagy indiánkönyvét a közeli könyvtárból, aztán Karl May [akkoriban May Károly] regényeit faltam vagy éppen Az Ezüst-tó kincse társasjátékkal játszottunk, amikor éppen nem kaptunk el a TV-ben egy vadnyugaton játszódó Bud Spencer-Terence Hill filmet, vagy nem néztük meg VHS-en sokadjára Sergio Leone egyik spagettiwesternjét. Játékok terén soha nem volt túlságosan népszerű a western műfaj, a Red Dead Redemption-ig kellett várni az igazi nagy dobásra, előtte viszonylag kevesen nyúltak a témához. A 90-es években ott volt az Outlaws a LucasArts-tól, az ezredforduló után a Commandos sikerét igyekezett meglovagolni a felülnézetes, valós idejű taktikázásra épülő Desperados sorozat, a csak konzolra megjelent Red Dead Revolver utána egész kellemes próbálkozás volt a Gun, illetve a Call of Juarez első két epizódja szerzett még kellemes játékórákat a hatlövetű szerelmeseinek.

Majd elérkeztünk 2010. május 18.-hoz, amikor is a Grand Theft Auto sorozatáról ismert Rockstar Games San Diego stúdiója addig soha nem látott szabadsággal engedett bennünket elveszni egy hatalmas - eredeti és őrült, de a maga módján bájos karakterekkel teli - nyílt világú vadnyugaton, addiktív és élvezetes játékmenettel és a tőlük már megszokott maximalizmussal minden téren. Ritkán hallani olyat, hogy egy két konzolgenerációval korábban megjelent játékot ennyi idő után portoljanak PC-re is, ezen sorok írása közben éppen ez a pletyka terjed a Red Dead Redemption első részével kapcsolatban. Egy generációval később a történet folytatásával - azaz előzményével - minden várakozást sikerült felülmúlniuk, a Red Dead Redemption II-vel kirobbanó sikert arattak és olyan minőséget tettek le az asztalra, hogy nem csak ma, hanem újabb hat esztendő múltán is bátran oda lehet majd tenni bármilyen kurrens játék mellé. Azóta gyűjtögetem szép lassan a játékkal kapcsolatos relikviákat, tárgyakat, könyveket, különlegességeket, mára egy külön vitrint kaptak az egyik sarokban, pontosabban egy külön sarkot az egyik szobában.

A felső polcon hátul a játékok keményfedeles útmutatói találhatóak, az első rész Game of the Year Edition Guide-ja igen ritka darab, ebben az Undead Nightmare kiegészítővel kapcsolatos okosságokat is megtaláljuk. A Collector's Box fémládikája tartalmaz többek között egy korabeli árukatalógust, bandanát, kitűzőket, kártyapaklit, Saint Denis városát ábrázoló fa kirakóst, egy bölényes érmét, cigarettakártyákat és egy kincses térképet. Az első részhez kiadott díszdobozos kártya pakli sem túl gyakori darab, pár más aprósághoz hasonlóan a közelmúltban jutottam hozzá, miután valaki elárasztotta az egyik apróhirdetési portált Take Two-s merch-el. A gyönyörűen kidolgozott sörnyitóval, a zippo benzines öngyújtóval, valamint az összecsukható feles pohárkákkal bármikor készen állok egy jó kis kocsmatúrára Lenny barátommal!

Középen Arthur figurája a fő attrakció, a hivatalos változat hiánya okozta űrt a LimToys átlagon felüli minőségben töltötte ki, a legapróbb részletek is igényesen ki vannak dolgozva, maximális elégedettséggel emelem kalapom az ismeretlen kínai művészek és tervezők, valamint minden elkészültében szerepet vállaló közreműködő teljesítménye előtt. A képen látható felszereléseken kívül még több tucatnyi kelléket (shotgun, íj, lámpa, napló, whiskey) kaptam a szetthez, nem csak Arthur fizimiskája, arcszőrzete szabható személyre, hanem ruházata is variálható, ha egy kis változatosságra vágynánk, többek között a klasszikus téli kabátját is rá lehet adni az aktuális évszakhoz igazítva. A fadobozos dominó szetten jutott hely a Desperados III karaktereinek, a hátteret a játékok zenei anyaga szolgáltatja vinyl- és CD lemezek formájában. Képtelen vagyok megunni Woody Jackson fülbemászó dallamait, tökéletes összangban állnak a játékok minőségével azok soundtrackjei is, a második felvonásé a Game Awards-on egy kifejezetten erős mezőnyben diadalmaskodott.

A vitrin alján a játékok különböző változatai mellett a normál kiadású Bradygames guide, az elmaradhatatlan Edge magazin, illetve a játékok történelmi hátterét feldolgozó könyv mellett Arthur Morgan virtuális naplójának fizikai változata az igazi különlegesség, amelyet akár magának is kinyomtathat, lefűzhet, összeragaszthat, elkészíthet bárki az interneten fellelhető pdf filet felhasználva. A dinamit alakú powerbank melletti Metal Earth trióból talán egyszer lesz kellő elhivatottságom a lefűrészelt csövű puskát, a Maxim gunt vagy a vonatot összeépíteni.

Dekorációs elemként felhasználtam egy pazar Colt Single Action Army (SAA vagy M1873, ismertebb nevén Peacemaker) replikát, amelyet az Amerikába kivándorolt német gravírozóművész, Cuno Helfricht keze munkája díszít. Majd 50 évig vezette Samuel Colt manufaktúrájának gravírozó műhelyét, a maga korában státuszszimbólum volt egy ilyen impozáns fegyver. A kép egy kaliforniai művész, Anthony Petrie "Dutch's Boys" című munkája, az eredeti mű már régen nem megvásárolható, de a honlapjáról elérhető kép is nagyon korrekt minőségű ekkora méretben nyomtatva.

Egy korábbi blogbejegyzésemben beszámoltam a streamily felületén elérhető élő dedikálásról, azóta megérkezett Rob Wiethoff és Roger Clark dedikált képe Amerikából, amelyek természetesen a gyűjtemény legszemélyesebb, legkülönlegesebb és egyben legértékesebb darabjai lettek.

"If you find yourself in a hole, first thing to do is stop digging."

"Just do one thing or the other, don't try to be two people at once."

Happy Birthday Partner!