NecroVisioNbacklog

Volt már olyan, hogy eszedbe jutott régről egy játék demója, és hirtelen késztetést éreztél arra, hogy kijátsszad a teljes verziót? Nos, a NecroVisioN esetében nálam ez történt.

A 2009-ben megjelent FPS-t a lengyel The Farm 51 fejlesztette (ők csinálták a Chernobylite-t), és az orosz 1C Company (ma már: Fulqrum Publishing) adta ki kizárólag PC-re. Az alapjátékban egy Simon Bukner nevű amerikai katonát irányítjuk, míg a 2010-ben megjelent Lost Company nevű kiegészítője egy előzmény történet a korábbról megismert, német Jonas Zimmerman főszereplkésével. A NecroVisioN egy első világháborús CoD-ként kezd, viszont nagyon hamar megjelenik a misztikum és egy szó szerint pokoli fenyegetés. A történetet különféle horror és dark fantasy toposzokból ollózták össze, amin erősen érződik a Doom 3 és a Diablo 2 hatása. A játék alapvetően sötét hangulatot áraszt, viszont az időnkénti bugok, a zombi katonák kretén-fejűsködése, az alapjáték erőltetett egysorosai meg a kiegészítő néhány új ellenfele a röhejes irányba tolja el sajnos.

Szerencsére a játékmenet esetében nem ennyire szörnyű az összkép, noha a fő stílus lényegében megmarad lineáris FPS-nek. Kezdünk ugyebár egy világháborús lövészárok harccal, ami a fantasy és horror elemek fokozatos megjelenésével egy-két pályánként kapunk valami új mechanikát, pl. időnként járművekbe (meg "járművekben") is pattanhatunk, amik feldobják főleg az alapjáték menetét. A fegyverek többségét amúgy jól eltalálták a fejlesztők, elsősorban a valódiakra gondolok, de a kitaláltak között is akarnak menő darabok. Az alapjáték 12, a kiegészítő 10 pályás, és szinte mindegyiken találhatóak titkos helyek meg elszórt levelek; én próbáltam tényleg minden sarokba benézni, de semelyik szinten se találtam meg az összeset. A játék Havok motort használó grafikája egész jó a kortársaival összevetve, azonban találkoztam nem egy olyan buggal (pl. beakadt ellenfél vagy furán viselkedő fizika), amik láttán fölszaladt a szemöldököm.

Mivel a NecroVisioNt még 4:3-as monitorokra optimalizálták, ezért én ilyen felbontáson próbáltam játszani. Az alapprogrammal nem volt semmi gond, de a kiegészítőt sehogy se tudtam rendesen elindítani, mert mindig széthúzta a képet bármelyik felbontáson. Utóbbit emiatt ezen ocsmány módon kellett hogy végigtoljam, bár hozzátenném, hogy az alapjáték után fölöslegesnek is éreztem.

Pro:

• a grafika;

• változatos játékmenet;

• korrekt pályák, sok titkos hellyel;

• referencia valódi személyekre;

• az alapjáték hossza;

• a fegyverhangok;

Kontra:

• erőltetett, összelopott sztori;

• a főhős beszólásai az alapjátékban;

• röhejes a kiegészítő néhány ellenfele;

• pár tö9rténeti mellékszál titkos helyeken van;

• a kiegészítő második fele nagyon ellaposodik;

• a befejezés a nehézségi szinttől függ;

• amatőr szinkron és hangkeverés;

Kiknek ajánlható?

Akik szeretik a klasszikus(abb), lineáris FPS-ket, legyen az világháborús vagy dark fantasy körítésű.