Az Activision Blizzard felvásárlásával a Microsoft egyértelmű választ adott arra a kérdésre, hogy mennyire veszi komolyan az Xbox brand és most már a szorosan hozzákapcsolódó Game Pass jövőjét. A nagy múltú kiadó játékai hamarosan a szolgáltatás részévé válnak, illetve a Ubisoft-al is formálódik az együttműködés a háttérben, feltehetőleg a Ubisoft+ is be fog épülni valamilyen formában az EA Play-hez hasonlóan.

A jó

A Game Pass szolgáltatásról szeretném rögtön leszögezni, hogy talán a valaha volt legkedvezőbb ajánlat, legjobb lehetőség azoknak, akik különösebb igények nélkül egyszerűen csak játszani szeretnének.

A testvérem, aki soha nem volt egy nagy videojátékos (az amúgy sem számottevő játékidejének 90%-át a FIFA és a Football Manager teszi ki), tavalyelőtt elérkezettnek látta az időt, hogy az új generációs konzolok megjelenésével beújítson és lecserélje a tőlem 2014-ben átvett Xbox 360 konzolt. Az öcskös abszolút nincs otthon a különböző platformok, modellek és generációk világában, ezért természetesen tőlem kért tanácsot és egy pillanatig nem is volt kérdés, hogy az ő igényeinek mi felelne meg a legjobban.

• Nem szeretne túl sokat kiadni az eszközért
• Az sem tudja mi a különbség a 1080p és a 4K között, nem hogy HDR meg ray-tracing...konkrétan egy 15 éves hardveren játszik
• Nagyon nincs hozzászokva, hogy egy játékért 60 € körüli összegeket kell fizetni
• A lemezekkel mindig csak a gondja van: összekarcolódnak, rájuk szárad a ketchup, megrágja a gyerek
• Sok-sok év teljesen kimaradt neki, ezért szívesen belenézegetne 1-2 óra erejéig a játékokba, de hosszabban úgysem tudja lekötni

Tálcán kínálta tehát magát az Xbox Series S Game Pass előfizetéssel. Meg is történt a vásárlás, tetszett neki a Netflixhez hasonló rendszer, illetve a havidíjas modell is, hogy nem kell fizetni külön a játékokért, illetve bármikor lehet az előfizetést szüneteltetni, akár egész nyáron is, mert akkor inkább horgászik.

A rossz

Úgy fél év elteltével rájött, hogy igazából őt már egyáltalán nem is érdeklik a videojátékok...még ilyen szinten sem, hónapok teltek el anélkül, hogy bekapcsolta volna a készüléket, a gyerekeket meg továbbra is csak a jó öreg 360-as Kinect hozta lázba. Hozzám került az Xbox Series S, gondoltam szépen megférnek majd a többi konzollal és a hamarosan érkező PlayStation 5-el.

Elő is fizettem annak rendje és módja szerint a Game Pass Ultimate szolgáltatásra (első körben ugye az 1 €-s próbahónapra), majd fejest ugrottam az óriási választékba, azt sem tudtam hirtelen mivel kezdjek, de a Gears 5-nél megálltam és a sok szép emlék hatására már indítottam is a letöltést. Pár nap alatt a játék feléig juthattam, amikor sikerült végre az áhított PS5-öt megkaparintanom, majd azzal együtt jött az új Resi, a Miles Morales, a Ratchet, a Tsushima DC...én is azon kaptam magam, hogy több hónapja porosodik érintetlenül a Series S-em, és ami a legfontosabb: egyáltalán nem éreztem, hogy a több száz játék között lenne egyetlen olyan is, amivel azonnal játszani szeretnék. Nem láttam értelmét, hogy még egy kihasználatlan konzol foglalja a helyet, így kapóra jött, amikor az egyik szomszédom "játékmasinát" akart venni a gyerek születésnapjára, túl adtam rajta én is. Azzal a kitétellel, hogy ha lesz majd egyszer legalább három olyan exkluzív játék az Xbox Game Pass kínálatában, amelyeket semmiképpen nem akarok kihagyni, akkor majd beszerzek egy Series X-et és indulhat a móka.

A csúf

Gyengének tartom a Game Pass-ba bekerülő játékokat? Egyáltalán nem. Drágának tartom a havidíjat? Egyáltalán nem. Túl kevés cím elérhető? Egyáltalán nem. Arról van egyszerűen szó, hogy elmúltam 40 éves, és ennek a szolgáltatásnak nem én vagyok a célközönsége. Ha most lennék kamasz, esetleg huszonéves, akinek végtelen szabadideje van, akkor a GPU lenne számomra a Kánaán. Ha Európa perifériáján élnék, és a jövedelmem nem tenné lehetővé, hogy rendszeresen friss videojátékokat vásároljak, akkor nem is lenne kérdés, hogy kell e nekem Game Pass. Ha egy átlagos casual gamer lennék, aki szeret néha videojátékokkal is játszani, akkor sem tudnék erre jelenleg jobb választást.

De itt sorakozik a polcomon több évre elegendő válogatott, kedvemre való, kiváló játék, amelyek arra várnak, hogy elkezdjem őket (a több száz címet tartalmazó PS Plus könyvtáramról nem is beszélve), ezért nekem az égvilágon semmi szükségem nincs egy ilyen havidíjas szolgáltatásra, teljesen függetlenül attól, hogy 500 vagy 5000 további játékhoz kapok hozzáférést.

A 16 éves szomszéd srác viszont teljesen elégedett, pedig soha nem olvas videojáték kritikákat és fogalma nincs arról, mit jelent a 30 fps vagy 60 fps. De mivel sok haverja szintén Game Pass előfizető, ezért mindig tudnak valami aktuális shooter-el grindelni, a Fifá-ban tolni egy bajnokságot, és ezek után a nagy kedvenc Call of Duty sorozatért sem kell már majd külön fizetniük. Mondjuk ezzel hosszú távon erős fenntartásaim vannak, nem hiszem, hogy a jelenlegi havidíj emelése, vagy drágább csomagok érkezése nélkül a jövőben is minden első nap érkezni fog Game Pass-be. Ha igen, akkor az egy teljesen lecsupaszított váz lesz csak, amelyre utána fizetős DLC-k formájában lehet a többit ráhúzni.

Ezzel semmi baj nincs, más platformokon nekem is hasonlóak a tartalomfogyasztási szokásaim: Spotify-on gyakran nem egy előadót keresek, hanem rákattintok a "Feelgood Indie" playlist-re és hadd szóljon! Vagy este tévézünk a párommal, nincs konkrét elképzelésünk, csak lapozgatjuk az Netflix ajánlatait és rábökünk valamire.

Lassan három évtizede játszom videojátékokkal, vannak olyan műfajok amelyekbe beleuntam, olyanok amelyeket még ki sem próbáltam és olyanok is, amelyek soha nem is jöttek be. Negyedszázada olvasok rendszeresen print/online gamer sajtót, követem az aktuális történéseket vagy kalandozok éppen a múltban. Csak azt akarom mondani, hogy ennyi idő elteltével többé-kevésbé megvan már, hogy milyen játékok jönnek be nekem, persze azért meggyőzhető, de legalábbis nyitott vagyok bizonyos esetekben. Mivel nem rendelkezem végtelen szabadidővel, ezért próbálom alaposan megválogatni, mivel töltsem azt. Az egyik fő szempontom szükségszerűen a jó kritika/felhasználói értékelés, míg a másik fő szempontom technikai és művészi értelemben is a legmagasabb színvonal az AAA kategórián belül. Ezek a játékok rendszerint sokáig készülnek és magas a fejlesztési költségük, de cserébe rendkívül igényesek és a legapróbb részletekig kidolgozottak.

A kartell

A legtöbb kiadó viszont nem a szakma és a játékosok elismerésére pályázik, hanem a pénztárcájuk tartalmára. Ezért nem rajonganak túlságosan a hosszú ideig elhúzódó fejlesztésekért és minőségből is bőven megelégszenek az éppen elegendő, közepes nívóval. Őket nem érdekli a Metascore és nem érdekli a User Score, csak a PROFIT. Inkább kiadnak három 7 pontos játékot, amelyek hoznak darabonként 50 millió dollár hasznot és egy év múlva a kutya nem emlékszik rájuk, mintsem ugyanannyi ráfordítással egy 9 pontosat, ami termel egyedül 100 milliót és tíz év múlva is emlegetik. Nem érdekli őket a kritikusok fanyalgása vagy az értékelések, mert egy másik Excel táblát néznek mindig, ahol a $/€/¥-ben van megadva, ami számít. Attól tartok, a Game Pass még inkább ezt a szemléletet erősíti: "mindegy hogy mennyi, mindegy, hogy milyen, csak sok legyen és olcsó!" Futószalagon készülnek már most is a silány, tömeggyártott AAA játékok, mert üzletileg nem indokolja semmi a magasabb minőséget, a keresletet szolgálja ki a kínálat. Gondolom már mindenki hallotta/olvasta/mondta valahol: "Game Pass-ben jó lesz!" Ezt azokra a játékokra szokták mondani, amelyek semmiben nem kiemelkedőek, általában 6-7 pontos kritikákat kapnak, és a kicsit igényesebb játékos nem tartja érdemesnek őket arra, hogy pénzt adjon ki értük. Önmagában semmi bajom nincs sem ezekkel a játékokkal, sem azokkal, akik ebben lelik örömüket. Ugyanúgy nem érdekel, ahogyan az sem, hogy végtelenül középszerű, közepes költségvetésű, unalmas tévéfilmekkel áraszt el a Netflix. Csak szeretném ha mellettük megmaradnának a nagy költségvetésű és igényes blockbuster címek is, mind a moziban, mint a konzolomon. Semmiképpen nem állítom, hogy a Game Pass-be bekerülő játékok mindegyike hitvány, mert ez nagyon nem így van, sőt! Most írtam éppen össze a PS4 TOP10-emet, és a multiplatform címek mindegyike már volt, vagy éppen jelenleg is benne van a Game Pass-ben!!! Igaz, egyik sem megjelenésekor, hanem évekkel később, de akkor is.

Engem a legkisebb mértékben nem mozgat meg egy Call of Duty, WoW, MineCraft, Fortnite, FIFA... de ezek kellenek ahhoz, hogy egy platform sikeres legyen, mert ezekből folyik be a bevétel tetemes része. Gondolom az USA-ban ezek után még kevésbé lesz kérdés, hogy a tömeggyikos-tanonc BloodSteven-ek melyik platformon gyakorolják be a ravasz meghúzását. De azért ettől nem ér véget a PlayStation brand története, még jelenleg sem tudnak elég konzolt gyártani, akkora a kereslet. Ha esetleg még sem jelenne meg Call of Duty a jövőben - néhány év múlva, amikor a szerződések, kötelezettségvállalások lejárnak - PS-re, akkor nem hiszem, hogy a Sony ne tudna összedobni egy méltó ellenfelet. De erősem kétlem, hogy később lemond a Microsoft a darabonkénti 70-80-100$-os példányonkénti vételárról, a DLC-k, mikrotranzakciók utáni profitról. Legfeljebb a játékosok egy része elvándorol Game Pass-ben codozni...

A Microsoftnak már nagyon régen nem az a célja, hogy minél több hardvert eladjon (amelyen azt hiszem, soha nem volt még haszna sem, sőt a első Xbox és a 360 dollármilliárdokban mérhető veszteség volt), hanem nevéhez hűen szoftverek, manapság még inkább szolgáltatások értékesítéből származzon a bevétele. Teljesen mindegy a platform: Asus notebook, Samsung mobiltelefon, LG okostévé, vagy éppen Sony játékkonzol. Tulajdonképpen még pozitívum is, ha nem kell hardvert fejleszteni, gyártani, értékesíteni, szervizelni. Egyre kevésbé számít már a hardver, a többi platformholder esetében is előbb-utóbb elkerülhetetlen a hangsúly még szignifikánsabb áthelyezése a szoftveroldalra. A Sony-nak indul idén a Game Pass-hoz hasonló szolgáltatása, illetve a visszafelé kompatibilitás valamilyen módon, egyszerűen nem engedhette meg, hogy szó nélkül elmenjen egy ekkora piaci trend mellett. Ugyanakkor megmaradnak a minőségi AAA first party címei is, amelyekkel elindult új platformok meghódítására is, mert végső soron nem az a fontos, hogy honnan jön a bevétel, hanem az, hogy mennyi.