Ahogy telnek-múlnak a napok, a PlayStation VR2 kapcsán az ember egyre több történetet hall repülni próbálkozó PlayStation 5 konzolokról vagy egy hirtelen rántástól a konzol USB C aljzatába szakadt csatlakozókról.
A PlayStation VR esetében némi rugalmasságot kölcsönzött, hogy nem csak a külső processing unitba csatlakoztatott headset kábelével gazdálkodhattunk, hanem a kis doboz hátuljából elágazó további kábelek (HDMI, micro USB, tápegység) is adtak némi extra mozgásteret vészhelyzet esetén, azaz ilyen esetben a külső PU dobozka mozdult el 10-20-30 centimétert előre, ez az évek során viszonylag sokszor előfordult nálunk is.
Ugyan nagy előrelépés volt a VR2 egyetlen USB-C csatlakozója az első generáció kábeldzsungeléhez képest, arra első körben biztos nem számított senki, hogy lesz némi hátulütője is, nevezetesen a viszonylag szorosan egymáshoz kapcsolódó USB-C aljzat és USB-C csatlakozó. Az optimista beállítottságú VR2 tulajok persze egy jóllakott csecsemő nyugodtságával hátradőlhetnének, és mondhatnák, hogy 4,5 méter kábel mindenre elég lesz. Ami részben igaz is, de ne feledkezzünk el az orientáció elvesztése után tekergő méterekről, vagy egy jumpscare pillanatában tett hirtelen mozdulatról!
Érdemes lehet első körben egy jó minőségű, megfelelő adatátviteli sebességet biztosító, nem túl hosszú (1,5-2 m) USB-C hosszabbítókábel beszerezésén elgondolkodni, de van egy jobb ajánlatom!
A Sony által biztosított cserekábelek esetleges piaci forgalmazásáig megoldást jelenthet ez ellen a képen szereplő parányi mágneses USB-C adapter. A lényege annyi, hogy a kisebbiket dugod be a PlayStation 5 USB-C aljzatába, a PlayStation VR2 csatlakozóját meg a másikba. Az adapter két felét egy mágneses zár kapcsolja össze, amely rántás, nagyobb erőkifejtés esetén könnyedén szétválik, így minden eszközünk ép marad, csak újból össze kell pattintani és mehet tovább a játék.
Sajnos márkás darabot nem találtam, sok keleti gyártó készít ilyet, érdemes egy jobb értékelésekkel rendelkezőt keresni, az általam 15 €-ért ebay-ről rendelt 40 Gbps/USB4 "márkajelzéssel" felvértezett noname adapter is tökéletesen ellátja feladatát, de kell hozzá, szerencse is, hogy ne egy olyan darabot fogj ki, amellyel csak tölteni lehet, adatátvitelre nem jó.
Hibátlanul működik, semmilyen változást nem tapasztaltam az adapter nélküli használathoz képest. Pont olyan erős a két mágnes, hogy magától nem esik szét soha, de ha egy erősebb húzás, hatás éri, akkor simán kiold, pont úgy, ahogyan kell és elvárható. Aztán egy pillanat alatt egymáshoz pattintod a két felét, bekapcsolod a HMD-t és mehet tovább a játék.
Szerintem ez egy roppant módon ajánlott, de azt is megkockáztatom, hogy "KÖTELEZŐ" kiegészítő minden VR2 játékos számára. A kábel- illetve csatlakozószakadás olyan, mint a nemi betegség: nem számítasz rá, hogy veled is megtörténhet. Aztán meg azon töröd a fejed, miért nem védekeztél, miért hezitáltál egy filléres befektetésen, mielőtt bedugtad?