Japán gamer szemmel

Sziasztok Kroky vagyok, retro videojáték gyűjtő. A 2025-ös Budapest Comic Con-on volt lehetőségem a Japán utamról mesélni, leginkább a videójátékokhoz köthető élményeimről. Aki lemaradt annak most itt a lehetőség sőt a színpadi korlátozott idő miatt még több érdekességet olvasnia.

Tavaly, december közepétől közel egy hónapot volt szerencsém Japánban eltölteni. Szapporo, majd természetesen Tokió volt a cél. Aki teheti, az feltétlen fedezze fel az országot, mert olyan élményekkel gazdagodik amit előre nem is gondolna. Minden ízében kellemes meglepetés volt, legyen az gasztronómia, tömegközlekedés, látványosságok vagy eleve az ahogyan az emberek egymáshoz viszonyulnak.

Szapporo tökéletes volt a nagy tokiói őrület előtt. Természetesen itt se kellett keresni a Taito Station-t, Gashapon-okat vagy akár egy Book Off-ot. Az utóbbi Japán legnagyobb használt manga, figura és videójáték bolthálozata. Ezen felül minden ami a kultúrához köthető megtalálható. Hatalmas, több emeletes üzletek, szintenként más-más felhozatallal. Egy szinten csak DVD filmek voltak, amin őszintén meg is lepődtem ,hogy Japánban még a mai napig ennyire nagy kereslet van a fizikai adathordozókra.

Természetesen a gamer részleget is felfedeztem ahol egymás hegyén hátán vártak a Game Boy kazetták, Famicom, Super Famicom, Dreamcast játékok az új gazdájukra várva. Az árakat 2.5-tel megszorozva kaphatjuk meg forintban. Érezhető volt, hogy van ami pénztárca kímélő míg más érthetetlen módon túl magas árú. Annyira túlárazott ,hogy eBay-en közel fele annyi pénzért meg lehet vásárolni.

Közel két órát böngésztem a végeláthatatlan hosszú sorokat és mivel a bőrönd hely itt még adott volt csak pár apróság jött el velem:

Tokióba érkezés másnapján az első út természetesen Akihabarába vezetett. Ebben a negyedben összpontosulnak az elektronikai üzletek és bazárok. Legyen az 6-7 emeletes új termékeket áruló Bic Camera vagy egy pár négyzetméteres boltnak nehezen nevezhető helység. A több emeletes üzletláncokat, már messziről is látni lehet, viszont a kis akár földalatti üzleteket nagyon könnyű elszalasztani, hiszen észrevenni őket is nagy kihívás. A kisebb főleg pince üzletekben, ahol a befogadó kapacitás értelemszerűen csekély ott a plafonig telepakolt retro videojátéktól komfortosan elférni esélytelen főleg ha egyszerre több turista csoport is megszállja. Pár üzletet ismertem, felismertem az utánanézésnek köszönhetően de a legtöbb viszont mind felfedezésre várt.

Nagyjából négy napot töltöttem keresgéléssel, bolyongással a negyedben, ennek ellenére sem sikerült minden boltot alaposan átnéznem. Ha nagyot akarok mondani akkor, kis híján a felét sikerült.

Feltehetően a legismertebb kisebb bolt a Super Potato, első hely között szerepelt, amit felkerestem. Szűk bejáratot, még szűkebb lépcsők követtek emeletről emeletre. A vásárlók kilencven százaléka 30 és 40 év közötti korosztály, európai vagy amerikai turista volt. Arra gyanakszom, hogy a Covid után ahogyan engem úgy sokakat is hívogatott a hobbija, így útra keltek. A retro játékok szerelmesi és gyűjtői is.

Igyekeztem megfontoltan vásárolni, de nem egy turistát láttam a Super Potato-ban aki pénzt, sem bőrönd helyet nem sajnálva vásárolt fel szinte mindent. Árak talán itt voltak leginkább a végletek közt. Sok dologra lecsaptam itt de volt aminek az árát látva csak pislogtam. Ettől függetlenül jó volt látni ilyen mennyiségben, minőségben konzolokat és játékokat. Személy szerint a hazai boltok és piacok kínálatához vagyok hozzászokva.

Super Potato után nem is részletezném tovább az üzleteket, mert a végtelenségig érnének a soraim. Inkább Akihabara felfedezésére és kincseire összpontosítanék. Klasszikus boltokon kívül bizományi üzletekben is lehet vásárolni ahol a plexi dobozokon belül magánszemélyek eladó portékái vannak. Természetesen itt is voltak bőven izgalmas tételek.

Boltokban jellemzően a drágább eladó játékok és konzolok mind vitrinben voltak lefóliázva de a polcokon, tasakokban lógó kazik is letakarítva, rendezetten várják a vevőket. Napokkal később se tudtam betelni a látvánnyal ,hogy tíz méteres hosszú falak végig kazikkal, Game Boy-okkal és kontrollerekkel voltak tele. Áruk nagyobb része Gameboy és Famicom játékok voltak de nem kellet sokat járkálni a kisboltok között amíg nem láttam olyan játékot, konzolt vagy kiegészítőt amit azelőtt csak neten.

Természetesen nem volt mindenhol rend, főleg a turkálós részeken megjelent a káosz este felé.

Keresgélések, túrkálások közepette az nem egyszer került a kezeim közé olyan játék aminek kíváncsi lettem volna az eddigi életére. Akihabra közepén egy Trader áruházba ,hogy kerül egy német Dragon Ball játék?

Ha már Trader rá azért érdemes kitérni. 8 emeletes épület ahol a manga, anime, figura, modell, filmek és játékokon át minden is megtalálható. Felsőbb emeletek kínálatát nem is merem részletezni. Karácsony környékén járunk időben, turisták végtelen tömege kering a szűk utcákon és vásárolnak mintha nem lenne holnap. Hogy nem fogynak el a játékok például? Trader földszinti emeletén 3-4 dolgozó folyamatosan címkézi az újonnan érkező konzolokat és játékokat mit folyamatosan pakolnak is a polcokra. Switchek, Famicom kettesével kerültek a helyükre de a játékok is rekesz számra érkeztek boltba.

Folytatva a kisebb boltok felfedezését egyikben figyelmes lettem a vitrinekben sorakozó arcade gépekhez való játékokat. Közelebbről megnézve az árakat okuk volt vigyázni rájuk mert itt is számomra felfoghatatlan árakon árulták őket.

Természetesen nem csak vásárolni lehet Akihabara-ban, Arcade játéktermeket is lehet szép számmal találni. Az általam nem ismert ritmus, akció és versenyjátékok több emeleten várták, hogy 100 jenesekkel etessem őket. Felkészültem bőven apróval de nem volt rájuk szükség, mivel a legtöbb modern gép már a kiadó által dedikált kártyával ment, ezzel nem csak apró keresgélést, váltást úsztuk meg, ezen felül a kártyák tárolták a profilunkat és a játékban lévő mentéseket. Így napokkal később visszatérve, ott folytattam az adott játékot ahol legutóbb abbahagytam.

Ha esetleg valakinek az impozáns méretű Book Of Fokban nem lenne elég kínálat arra is gondoltak. Léteznek Bokk Off Super Bazar-ok ahol még nagyobb a választék, még több a retro és az aktuális konzolos játékok kínálata. Itt egy fokkal barátibb árakkal találkoztam és végre sikerült a nagy hiányzó Super Mario 3D All Stars-t levadászni.

Több Book Off-ban is jártam és minden eltért a választék videójátékok terén. Valahol szinte csak Switch játékok voltak és pár retros polc volt. Máshol meg a retro volt magasan az uralkodó műfaj. Videó Játékokon kívül ugye manga, DVD, BD de még hangszer, óra és játékok is voltak. Órákat lehetett gond nélkül egy ilyen boltban eltölteni. Ha valami értékesebb kellett a dolgozók gond nélkül a Japánokra jellemző kedvességgel vették ki a vitrinből a kinézett dolgokat.

Természetesen Nintendo és Sony az uralkodó platform Japánban de azért egy ekkora boltban az Xbox is képviseli már magát ha csak mutatóban is!

Miután lement a karácsonyi és az újévi hajtás friss lendülettel ismét nyakamba vettem Akihabara. Nem is sejtettem mennyire jó döntés volt ez. Termékek címkéjén az áron kívül a bevételezés dátuma is szerepel így lehetett látni elég sok új áru érkezett az év első napjaiban. Indulás előtt elég komoly bevásárló listával érkeztem és szinte mindent megtudtam venni amit igazán akartam. Egy tétel volt ami kimaradt de lett volna rá lehetőségem megvenni de inkább ellenálltam az impulzus vásárlásnak. Már szinte rutinból jártam az előző hetekben felfedezett kis boltokat ahol a friss árukért a még több túristával kellett megküzdenem. De megérte! McDonalds TETRIS, Blur Racerz, Auto Modellista és más komoly hiányzókat is sikerült megszereznem és ezzel izgulva ,hogy mennyi hely maradt még a bőröndökben. Itt még nem tudtam ,ogyh kell bőröndöt venni mert az igazán nagy dolgok még csak most kerültek a szemem elé.

Élőben talán ReGamEx-en láttam ilyen kesztyűt erre már sokadjára megyek le a föld alá egy dohos kis pincébe ahol természetesen a sok turistától alig lehet elférni erre megpillantom a Famicom-os PAX Power Glove-ot, kapásból kettőt is. Ma már mint kiegészítő nem sok haszna van ez tény de mint gyűjtő ez nagy hiányzó volt nekem. Ráadásul mint tárgy a mai napi futurisztikus hangulata van. Utána jött a következő meglepődés mikor pár bolttal odébb de még mindig a föld alatt a ROBot pillantotta meg aki még pár nappal ezelőtt nem volt a polcok tetején. Ő is szerepelt a “bevásárlólistámon” mint Nintendo mérfőldkő.

Kedvező árak ellenére hamar ott lehetett hagyni egy boltban sok tízezer jent is akár. Turistáknak ha 5500 jen felett költenek akkor van lehetőség TAX FREE vásárlásra amivel -10% lejön a végösszegből. Sajnos hiába ez a lehetőség még így is bőven túlárazva találtam rá az egyetlen Virtual Boy-ra egész Akiahabraban. Ő volt a fő dolog amit venni akartam mert reménykedtem ,h itt kedvezőbb áron találok mint eBay-en mondjuk. Én se tudom megmagyarázni miért de erős késztetést éreztem a birtoklására már az első találkozásunkkor is. Tisztán emlékszem mikor egy ReGamEx-en a Game Boy Múzeum standjánál leülök elé és ámultam mit is tud ez a gép a kora ellenére. Természetesen 10 perc után nekem is már kifolyt a szemem a vakító piros színtől de ettől függetlenül emlékezetes 10 perc volt. Számoltam, hosszú percekig álltam előtte és gondolkoztam ,hogy mikor lesz legközelebb előttem egy dobozos, hibátlan és hiánytalan Virtual Boy. Lehet már soha de ha a 10 százalék le is jön belőle akkor is erősen túlárazott darab volt. Megsimogattam és elengedtem. Ez a döntés és mikor felszállt a gép Tokióból Budapest irányába volt a legszomorúbb pillanat a Japán utam során.

Viszont játékot sikerült hozzá vadászni így ha egyszer lesz Virtual Boy-om akkor már lesz mivel játszani vele míg a szemem bírja!

Ha nem sajnálja az ember az idejét és kalandvágyó akkor van lehetőség tényleg a kacatok, hibás és hiányos gépek között kutakodni. Amiből szintén több emeletnyit lehet találni. Én végül nem éltem az itteni lehetőségekkel.

Nintendo Tokió

Minden kis üzletben és persze a nagyobbakban is lehet TAX FREE-vel vásárolni de ki nem találjátok ,hogy az utam során melyik üzlet volt az egyetlen ahol nem volt erre mód. Természetesen a Nintendo legnagyobb tokiói boltjában. Tudomásul vettem a tényt és ez is segítette ,hogy egy kisebb ország éves GDP-jét hagyjam ott. Pólók, pulcsik, figurák és még konyhai eszközök is voltak számomra már felfoghatatlan választékban.

Célirányosan kerestem a csak itt fellelhető Zelda-s és retro kontrollerek részleteit tartalmazó gacha-kat. Másik fontos cél az a Nintendo World Championships NES Special Edition volt. EU-s kiadás megvan de az elég szerény a Japán kiadáshoz képest, főleg a Famicom Joy-Con-ok miatt. Türelmesen kiálltam mindenért a sort és végül mindenből jutott nekem.

Hazafelé aggódtam ,hogy a jól megpakolt bőröndök egyben és hiánytalanul érjenek majd földet Ferihegyen. Shanghaiban volt az átszállás és a kínai biztonságiakról nem sok jót hallottam. Elég szigorúak, ezért nem csak az akkumulátoros, elemes dolgokat pakoltam be a kézipoggyászba hanem amennyi elektronikát tartalmazó eszközt csak tudtam. Hely véges volt és eleve R.O.B.-ot és a kesztyűt esélytelen volt így azért volt izgulás hazáig. Ráadásul úgy ,hogy egy bakelit lemezt is vettem. Szerencsére minden egyben megérkezett de sajnos pár dolgon kisebb megnyomodások lettek de semmi komoly.

Röviden én így éltem meg Japánt mint videojátékos és elvakult gyűjtő. Első utam volt Japánba de már most azon gondolkodok ,hogy mikor tudnék újra kimenni. Élveztem Akihabara minden percét, keresést, kutakodást és ez a kb. 4 nap hamar elrohant ott. Ezen felül persze a “kötelező” látványosságokra és programokra is jutott idő de bőven maradt felfedezni való az országban. Arról nem is beszélve ,hogy a gyűjteményembe még van pár hiányzó amit bízok benne legközelebb meg tudok szerezni.