SUMMERHOUSETeszt

Végre konzolokra is eljött a SUMMERHOUSE, amit sajnálatos módon kihagytunk a tesztmerítésből a PC-s megjelenés idejében. A konzolos változat viszont több kérdésre is választ ad. Működik-e a játékmenet mondjuk kanapé és tévé előtt, valamint sikerült-e az építkezés koncepcióját megfelelően portolni gampead-re? Lássuk!

A koncepció ugyanis nem bonyolult, de olykor precizitást igényel. A SUMMERHOUSE négy szabad játszóteret (biomot) kínál nekünk, ahol épületegyüttest húzhatunk fel magunknak falak, ablakok, díszítőelemek, és környezeti apróságok segítségével. A lényeg a szabad sandbox élmény, a játékosság abban rejlik, hogy bizonyos kombinációkkal megnyithatóvá válnak titkos karakterek, állatok, jelenetek.

Ha ez neked kevés, akkor lépj is tovább, a SUMMERHOUSE ugyanis csupán egy apró kis homokozó, egy bébi-CAD, egy kockás füzet, amiben rajzolgatni lehet. Főleg azokat célozza be, akik alkotni szeretnek, nem pedig azokat, akik "haladni" kívánnak egy videojátékban. Ennek megfelelően hangulat és élethelyzet kérdése, hogy mennyire élvezed a dolgot.

Engem anno a Townscaper kilóra megvett, most egy sűrűbb munkaidőszakban nem tudtam a SUMMERHOUSE tempójához lelassulni. Tudom, a hiba az én készülékemben van. Pedig a dolog működik nagyképernyőn (megválaszolva az első kérdést), mivel a látvány pixelesen és ezt az opciót kikapcsolva is szép, a HUD jól skálázódik. Minden a helyén van.

És az irányítás is okés, bár szokni kellett. (Hogy a második kérdésre is reflektáljak.) Bal analóggal a képet mozgatom, jobbal kurzorként mozgok, és a gamepad egyes elemei az opciók gyors eléréséért szolgálnak, vagy térben mozgatják a kamerát, adott esetben a megfogott tárgyat. Én eleinte csak a bal analóggal pakolásztam, ami nem linárisan "snappel" a tervezési rácsra, így ezzel önmagában nehéz mondjuk párhuzamosan felrakni ablakokat, vagy hasonló sorba rendezett elemeket. A jobb analóg kurzora viszont ezt kiegészíti - a kettő együttes használatával lehetsz a felhasználói interfész mestere.