Időszámításunk szerint 5000-re a Föld lakatlanná vált, az emberiség maradéka a Marson él. Azonban a régészek továbbra is átjárnak az anyabolygóra, fölkutatni az elődök hagyatékát. Egy ilyen kis csoport vezetője Henry Dijon (ejtsd franciásan: dizson), akinek a professzorát egy rutinmunkának tűnő ásatás során ismeretlenek elrabolnak. A prof hisz a legendás Mutropolis létezésében, ám mint kiderül, mások is érdeklődnek a hely iránt...

Itt eredetileg egy bekezdést akartam írni a kalandjátékokról, de ezt Warhawk megtette már a TOHU tesztben. Annyi különbséggel, hogy a jelen cikk alanya inkább az előbbi, "őrült" kategóriába sorolható, még ha a karakterek és párbeszédek többsége nincs eltúlozva. Mint az a mellékelt képeken látszik, a program egy stílusos, bár nem teljesen egyedi, kézzel rajzolt designt használ, ami kellemes a szemnek, de semmi extra. Én ugyan az N+1 "mentsük meg a világot az ősi gonosztól" történetet nem tartom nagy durranásnak, de a műfaj hagyományaihoz hűen a fejlesztők megtoldották humoros kikacsintásokkal, valamint, hallgatva az idők szavára, némi píszível is.

Egy klasszikus kalandjátékban fontos a feladványok milyensége, és e téren a Mutropolis feladja a leckét a játékosnak. Itt semmi sem egyszerű, a készítők minden alkalommal bonyolítottak valamit az előrejutáson, időnként frusztrálóan "logikus" módon (pl. hűsítő szájspray, vááá!). Zavaró lehet még, hogy bizonyos tárgyakat csupán egy előzetes esemény után lehet fölszedni, ellenben az tetszett, hogy igyekeztek elkerülni a láncreakció-szerűen felépített puzzle kombinációkat. Kihagyott ziccer továbbá, hogy a demó pálya legötletesebb húzása, a chronometer nevű készülék csupán a prológusban használható, később nem kerül elő.

A játékban csak egyféle interakció van, azaz nem lehet külön megvizsgálni semmit, csupán az inventory-ba fölvett tárgyakat a szem ikonra húzva - kicsit fura megoldás, ugyanakkor érintőképernyő kompatibilis. Ráadásul merész módon se beépített segítség, de még csak tárgykiemelés sincs a programban, sőt, egyes kódtörő feladványokhoz bizony papír és ceruza is kelleni fog.

A Mutropolis ezért leginkább a régi kalandjátékok kedvelőinek ajánlható, azoknak, akik szeretik a fapados, minden segítséget mellőző klasszikusokat. Ők a lenti pontszámot akár eggyel meg is toldhatják, de mindenki másnak inkább nem ezt ajánlanám elsőre a műfajból.

Pontosan 5