Konzoltörténelem 5.rész

Vectrex

Kiadás éve: 1982

A Vectrex 8 bites konzolt a GCE (General Consumer Electric) fejlesztette ki, és később a géphez tartozó összes jogot megvásárolta a Miltron Bradley Company. A rendszer egyedülálló volt a maga nemében, mert kifejezetten a vektorgrafikára volt kiélezve, és sem előtte, sem pedig utána nem volt olyan konzol, amely beépített monitorral rendelkezett. A gép 1982 novemberében mutatkozott be 199 dolláros eladási áron, de a konzolpiac hamar elutasította, ennek következtében 1984-ben ki is vonult a piacról.

A legtöbb, tv-re köthető konzol raszteres grafikával rendelkezett, ezzel szemben a Vectrex vektoros grafikát jelenített meg a beépített monitoron. A monokróm Vectrex különböző színes rétegeket használt a monitor felületén, hogy a színes játékok illúzióját keltse, valamint hogy csökkentse a vektoros monitor által keltett vibrálást. A Vectrex az akkori legnépszerűbb árkád játékok jobb minőségű, és magasabb felbontású verzióit kínálta (a GCE kihasználta, hogy sok játék vektoriális megjelenítést használt), és egy beépített Asteroids nevű játékkal is rendelkezett.

Atari 5200

Kiadás éve: 1982

Az Atari 5200 1982-ben mutatkozott be azzal a szándékkal, hogy harcba szálljon a Mattel Intellivision-el, és a kicsit később megjelenő Colecovision-el. Bizonyos szempontból az 5200 technikailag felsőbb rendű volt, mint az akkori a piacon fellelhető többi konzol.

Az 5200 tulajdonképpen az Atari 400 számítógép billentyűzet nélküli kivonata volt egy olyan külsővel, mely az embereket vásárlásra ösztönözte. A rendszert sok újítás, és innováció jellemezte. Ilyen volt például az automatikus TV választó kapcsoló, mellyel az élő tv adás, és a konzol csatornája között lehetett könnyen, és gyorsan váltani.

A gép négy darab kontroller porttal volt felszerelve (szemben a többi konzol két kontroller portjára), valamint a kontrollere is forradalmi újítás volt. Tartalmazott egy analóg joystick-ot, két darab „tűz” gombot, egy numerikus padot, valamint egyéb funkcionális gombokat (Start, Pause, Reset).

Emerson Arcadia 2001

Kiadás éve: 1982

1982-ben egy Emerson nevű elektronikai cég fejest ugrott a játékvilágba, és megjelentették az Arcadia 2001 rendszerüket, egy kicsi, cartridge alapú rendszert. A gép kontrollerei tervezés szempontjából nagyon hasonlítottak az Intellivision, vagy Colecovision kontrollerekhez. Volt rajta egy numerikus gomb pad, egy joystick, és két oldalgomb.

Az Arcadia 2001-et egy igazi „Atari 2600 gyilkosnak” tartották. Egy nagyszerű gép, nagyszerű játékokkal, de sajnos hiányoztak a gépről a „Third party” fejlesztések, és az igazi árkád címek, ezért a gyártó arra kényszerült, hogy kiadja a gépre a nagyobb árkád címek klóónjait.

A rendszer nem kapta meg a szükséges figyelmet, és a hónapokkal később kibocsátott Colecovision is megpecsételte a sorsát. Ennek köszönhetően a megjelenés után másfél évvel, a rendszer teljesen becsődölt. A gépre 35 játék jelent meg, és a legtöbben nem is emlékeznek arra, hogy ez a rendszer létezett.

Colecovision

Kiadás éve: 1982

A Colecovision a Coleco cég harmadik generációs konzolja volt, és 1982 augusztusában került piacra. A gép 12 beépített játékkal rendelkezett, és azt mondják, hogy hozzávetőlegesen 170 játékot dobtak piacra a gép mellé cartridge-ken a konzol teljes életciklusa alatt. A rendszer irányítóján egy lapos botkormány, két oldalsó gomb, valamint egy szám pad kapott helyet, mely megengedte a felhasználóknak, hogy a gombokhoz bármilyen funkciót hozzárendeljenek. A játékkínálatában levő címek többsége, a játéktermi, érme alapú programok otthoni változatai voltak. A Colecovision két új fogalmat vezetett be az otthoni videojátékok iparába. Az egyik a bővíthető hardver, a másik pedig az emuláció (a képesség, hogy a gép más videojáték rendszerek játékait lejátssza).

Az 1982-es karácsonyi szezonban a gépből több mint 500. 000 darabot értékesítettek. Amíg az Atari szerencse csillaga emelkedőben volt a népszerű Space Invaders játéknak köszönhetően, addig a Colecovision volt az első konzol, melyen elérhetővé vált a Nintendo cég által kifejlesztett Donkey Kong játék. Így a Colecovision legfőbb vetélytársa a technika terén előremutatóbb, de kereskedelmileg kevésbé sikeresebb Atari 5200 lett.

Coleco Gemini

Kiadás éve: 1982

1982-ben a Coleco megjelentette első kiegészítő modulját a Colecovision konzoljához Expansion Module #1 néven. A megjelenéskor az Atari beperelte a Coleco-t szabadalmi jogsértés miatt, azonban a bíróság megalapozatlannak találta a vádakat, mert a Coleco konzoljának belső felépítése eltért az Atari konzoljától, és kimondta, hogy az Expansion Module #1 nem sérti az Atari 2600 konzol szabadalmait. A döntésnek köszönhetően a cég úgy döntött, hogy megalkotja saját Atari 2600 klóónját, és elnevezi Gemini-nek.

A Gemini az Atari 2600-tól elsősorban a kontroller felépítésben különbözött. Az irányító tetején egy botkormány kapott helyet, melyet nyolc irányban lehetett elmozdítani, alul pedig egy gomb helyezkedett el. A gombot 270 fokban lehetett elfordítani. Sajnos voltak olyan Atari játékok (Pl Warlords), melyek csak az Atari által gyártott irányítókkal voltak képesek működni a Gemini konzolon.

Mattel Intellivision II

Kiadás éve: 1982

Nem sokkal az Intellivision I országos USA béli bemutatkozása után a Mattel piacra dobta Intellivision II rendszerét 1982-ben. A gép 99. 99 dolláros árcímkével mutatkozott be, és a kisebb költségcsökkentő módosítások mellett tartalmazott néhány újítást is. A gép botkormánya 16 irányban volt elmozdítható, és szereltek a gép elejére egy LED-et is, mely jelezte, hogy mikor van a gép bekapcsolva. A bekapcsoló gomb egyben „RESET” gombként is működött.

Ha a játék szüneteltetve volt (a játékot az 1-es, és a 9-es gomb együttes lenyomásával lehetett szüneteltetni a numerikus padon), akkor öt perc után a képernyő elsötétedett, hogy megakadályozza a TV képernyőjének „besülését”. Sajnos a rendszerben problémák merültek fel, amikor a konzol olyan Coleco márkajátékokat futtatott, mint pl. a Donkey Kong, a Mouse Trap, vagy a Carnival.

Nintendo Entertainment System (NES)

Kiadás éve: 1985

Az árkád játékok sikerei után az 1980-as évek elején, a Nintendo nekilátott, hogy megtervezte saját videojáték hardverét (a terveket Masayuki Uemura készítette), mely szintén a kivehető cartridge-ken alapul. A gép 1983. július 15-én jelent meg kizárólag japánban Nintendo Family Computer néven, de a megjelenés nem volt zökkenőmentes. A gép sok kritikát kapott, mert nagyon megbízhatatlannak bizonyult, valamint a programhibák mellett hajlamos volt a gyakori fagyásra is. A cég visszahívta az összes gépet, majd újratervezte a konzol belsejét, és új alaplappal piacra dobta, ezzel megkezdődött a Famicom sikertörténete. 1984 végére a legnépszerűbb játékgép lett Japánban, így nem csoda, hogy a sikerek után a cég figyelme az észak amerikai piac felé irányult.

1985 júniusában a Nintendo leleplezte a Famicom amerikai változatát a CES ( Consumer Electronics Show) nevű rendezvényen. A konzol új külsőt, és új nevet kapott: Nintendo Entertainment System. A gép Amerikában ugyanolyan népszerű lett, mint a Famicom Japánban.