Konzoltörténelem 6.rész

Atari 2600 Junior

Kiadás éve: 1986

A junior az Atari CX 2600 rendszerének újratervezett változata volt. 49. 99 dolláros árcímkével mutatkozott be a piacon, és csomagoltak mellé egy kontrollert, egy tápkábelt, és egy RF átalakító kábelt.

A kapcsolók elhelyezkedése a CX 2600-at idézte, azonban a kapcsolók helyett csúsztatható gombokat alkalmaztak. A gép elején kapott helyet a ki-, és bekapcsoló gomb, a játékválasztó gomb, a színválasztó, és a RESET gomb. A játék nehézségét a gép hátoldalán elhelyezett kapcsolóval lehetett változtatni. A rendszer jóval kisebb, és ennek köszönhetően jóval helytakarékosabb volt, mint a CX 2600.

A videojáték iparban a verseny mindig nagyon erős, ezért a cég kifejezetten a fiatal játékosokat szerette volna megcélozni, ezzel az alacsonyabb költségvetésű, és kisebb dobozba csomagolt konzollal.

Íme egy klasszikus Atari 2600 Junior játék

Atari 7800

Kiadás éve: 1986

A 7800 egy újabb esély volt az Atari számára, hogy megreformálja a videojáték piacot. 1983-ban a cég több ezer embert kérdezett meg, hogy mit szeretnek a konzolokban, és mi az, amit nem. Ezt követően cég a General Computer Corporation vállalattal közösen kifejlesztett egy új MARIA elnevezésű grafikus lapkát. (A cégek együttműködése eléggé szokatlannak mondható, mivel a GCC nem sokkal előtte szabadalmi pert vesztett az Atari-val szemben). A MARIA majdnem 100 különböző sprite egyidejű megjelenítését tette lehetővé a képernyőn, de rendelkezett számos olyan tulajdonsággal, amely lehetővé tette a fejlesztőknek, hogy új, és izgalmas játékokat fejlesszenek. Ezek a funkciók azonban nem voltak elérhetőek a külső fejlesztőcégek számára. A chip kompatibilis volt a TIA processzorral is, ezért a 7800, képes volt lejátszani az Atari 2600 játékait is.

A gépet úgy tervezték, hogy rugalmas, és bővíthető legyen, ezért rendelkezett egy hardveres porttal a jövőbeni perifériális fejlesztések számára.

Mario Bros az Atari 7800 konzolon

Sega Master System (SMS)

Kiadás éve: 1986

Miután jó néhány játékot elkészített a korabeli konzolokra, a Sega úgy döntött, hogy saját konzolfejlesztésbe kezd. Az SG-1000, és a Mark III rendszerek egyedül Japánban voltak kaphatóak az 1980 - as évek közepén, de a cég megirigyelte a Nintendo sikereit, és ki szerette volna venni saját részét az amerikai piacból. Újratervezte a Mark III rendszert, elnevezte Master Systemnek, majd piacra dobta nem sokkal az után, hogy az első NES konzolok az amerikai polcokra kerültek.

A Master System technikai szempontból a NES felett állt. Mind a grafikai, mind a zenei tulajdonságok tekintetében előremutatóbb volt, mint a NES. A gép eredetileg két fajta cartridge lejátszására volt képes. A hagyományos játékkazetták mellett le tudta játszani az olcsóbb, bankkártya méretű cartridgeket is.

A technológiát a cég tovább vitte a Game Gear kézi konzolba, amely tulajdonképpen egy hordozható SMS.

Shinobi a SMS konzolon

NEC Turbografx-16

Kiadás éve: 1989

Japánban nem sokkal a Nintendo Famicom bemutatkozása után az elektronikai óriás NEC belépett a videojáték piacra saját nextgen konzoljával, amelyet a legtöbben PC Engine néven ismernek (PCE). A PCE 16-bites grafikus lapkával büszkélkedhetett, amely 256 szín egyidejű megjelenítését tette lehetővé a képernyőn. Habár a központi processzora nem volt erősebb a NES processzoránál, a látványos grafika, és a 16 csatornás hangképző tulajdonsága minden téren jobbá tette a Famicom konzolnál. A PCE volt az első konzol, mely beépített CD-ROM technológiát használt a nagyzenekari hangsávok, és az animált videók tárolására. A PCE mérhetetlenül népszerű volt Japánban, és sikerült átugrania azt a lécet, melyet a Famicom állított fel.

Két évvel a japán bemutatkozás után a NEC szerette volna átvinni a gépet a tengeren túlra, a fellendült amerikai piacra. Úgy gondolták, hogy a hatalmas japán játék kínálatnak köszönhetően a gép nem fog megbukni az amerikai piacon.

A gép TV reklámja

Sega Genesis

Kiadás éve: 1989

A Nintendo majdnem öt éven keresztül uralkodott a videojáték piacon, és itt volt az ideje egy olyan rendszer megjelenésének, mely letaszítja a NES-t a trónról. Annak ellenére, hogy technikailag fejlettebb volt, a Master System nem tudott nagy teret hódítani magának Amerikában (habár Európában meglepően jól szerepelt), ezért a cég belátta, hogy nem elég egy technikailag fejlettebb rendszerrel előállniuk, hanem szükségük van több külső játékfejlesztő cég támogatására.

Két éves fejlesztés után a Sega világszerte bemutatta új nextgen konzolját 1989-ben. A gépet Genesisnek nevezték nyugaton, Mega Drive-nak pedig keleten. A vállalat agresszív marketing kampányba kezdett, mind a vásárlók, mind pedig a játékfejlesztők irányába.

Habár a Turbo Grafx-16 négy hónappal korábban jelent meg, a Genesisnek ez nem okozott gondot. Az árkád játékok átirataival, valamint a nagyobb cégek támogatásával (Trip Hawkins, Electronic Arts) a gép gyorsan behozta a lemaradást.

Sega Genesis/Mega Drive TV reklámok

Sega Master System II

Kiadás éve: 1990

1990-ben hatalmas sikereket ért el a Mega Drive/Genesis konzoljával, de nem hagyták porosodni a Master Systemet sem. Megtervezték a Master System II rendszert, mely kisebb, és elegánsabb, mint elődje, és az ára is barátságosabb volt. A Sega rengeteg energiát fektetett a gép reklámkampányába, de ez sem hozta meg a kívánt eredményt.

1992-ben a rendszer olyan gyengén teljesített Észak-Amerikában, hogy a cég le is állította a gyártást. Japánban is szegényes volt a fogadtatás, a konkurens Nintendo cég Famicom konzolja verhetetlennek bizonyult.

Brazíliában azonban tovább folytatódott a gép gyártása. Az ottani piacra a Sega egy rendhagyóbb Master System rendszerrel ált elő. Ez volt a Sega Master System III. Küllemre hasonlított az amrikai Master System II rendszerhez, azonban a gép nem cartridge-el működött. A brazil változat beépített játékokkal került forgalomba. Két típust lehetett kapni: az egyik típus 74, a másik pedig 105 beépített játékkal rendelkezett.