A gyermeki fantázia és a rideg valóság keserű találkozása.
Ugyan a 2010-es évek legünnepeltebb lengyel fejlesztésű játéka a The Witcher 3 volt, azon kívül készült még ott nem egy említésre méltó alkotás. Ezek egyike a The Astronaut által fejlesztett The Vanishing of Ethan Carter, ami 2014-ben jelent meg PC-re, majd a rá következő évben XO és PS4 konzolokra is.
A játékot ugyan műfajilag a sétaszimulátorokhoz szokták sorolni, viszont ez nem egy szimpla "végigmegyünk az úton" típusú kaland. A játékos egy Paul Prospero nevű médiumot alakít, aki megpróbálja megtalálni a 12 éves Ethan Cartert. Útja közben gyilkossági ügyeket is megoldhat, amelyek áldozatai egytől egyig a fiú családtagjai. Ezeknél található a legtöbb interakció: a szellemképek alapján kell kitalálni a történések sorrendjét, előtte azonban a megfelelő tárgyakat kell összeszedni. Bonyolultnak tűnhet, de valójában nem az, pláne annak tükrében, hogy a játék feliratokkal jelzi a használható holmikat, amik többségét (pl. cetliket) amúgy meg is lehet szemlélni.
A jelenetek egyike-másika sokkoló, ellenben a logikai feladványok már némileg több kreativitást mutatnak; kedvencem a szobarendezős volt. Meghalni nem lehet (egy feladvány kivételével, de ott is csak a fejezet elejére dob vissza a program), viszont eltévedni se nagyon köszönhetően a láthatatlan falaknak, amik sok esetben a szakadékba zuhanás ellen is "védnek". A játék helyszíne egy aprólékosan megalkotott vidék érintetlen természettel és romos épületekkel, amihez szomorkás, melankolikus zenék is társulnak. A végén pedig jön egy nagy felismerés, ami egészen biztosan meglepi a gyanútlan játékost.
A The Vanishong of Ethan Carter kétféle módban kapható PC-n: az eredeti verzió Unreal 3 motorral, illetve a Redux verzió Unreal 4 motorral. Grafikailag sok különbség nincs a kettő között, viszont az utóbbinál könnyítettek a fejlesztők a backtrackelésen, ha egy-egy feladványt elhagytunk volna.
Pro:
szép grafika;
melankolikus zene;
sokkoló brutalitás;
kreatív logikai feladványok;
a használható tárgyak jelzése;
a szinkronhangok;
nincs elnyújtva;
a vége;
Kontra:
illúzióromboló láthatatlan falak mindenütt;
a feladványokat csak egyszer lehet megcsinálni;
backtracking az eredeti verzióban;
az Alvó szál;
Kiknek ajánlható?
Egyik másik jelenete ugyan felkavaró, viszont ezekkel együtt is egy nyugisabb logikai játéknak tekinthető. Ráadásul nincs is elnyújtva.