A játék, amely halott, és élvezi

A hagyományos single player tartalmak hanyatlása, a digitális értékesítését és a „game as service” gondolkodásmód előretörése közepette egyre nagyobb problémát jelent a videójátékok utólagos elérhetősége, használata. Sokáig úgy tűnt, az Age of Empires sikerszéria fekete bárányának számító, AoE Online is örökre a feledés homályába veszik a hivatalos szerverek és a használatához kötelezően előírt Games for Windows Live szolgáltatás megszűnésével, alig 3 évvel a játék első megjelenését követően.

A PC-s játékos viszont egy makacs állatfaj, a Microsoft pedig nem olyan merev jogtulajdonos, mint a Nintendo. Ez a kettő együtt tehet róla, hogy hivatalos fejlesztői eszközök és lelkes rajongóknak köszönhetően 2017-ben új életre keljen ez a hányattatott sorsú program, és Project Celeste néven olyan utóéletet éljen azóta is, amit bármely megszűnt játék megirigyelhet tőle!

De mi is az az Age of Empires Online (továbiakban csak: AO)?

Az AO egy 2011-ben megjelent, kizárólag Online játszható stratégiai játék. A program különleges volt abból a szempontból, hogy mai napig egyedi módon vegyítette a casual városépítős/szépítős játékmenetet egy amolyan metajátékban, az RPG-kre jellemző felszerelés gyűjtögetéssel és a megszokott klasszikus „Age of” RTS játékmenettel a játék single player tartalmának számító Questek és hagyományos játékos a játékos elleni (PvP) küzdelmekben.

A játékos a kiválasztott civilizációjához kapott egy kezdetben üresen álló fővárost, amelyet az idővel összegyűjtött blueprintek segítségével egyre több hasznos, üzlet vagy termelő jellegű, illetve dekorációs célú épülettel egészíthetett ki, formázhatott szabadon. Úgynevezett Questeket vagy itt, vagy más előre készített, gép által irányított és játékos által meglátogatott városokban fogadhatott el a játékos, amelyet az adott Questre elkészített egyedi térképeken kellett teljesíteni, a városépítős metajátéktól teljesen elkülönült módon. Itt a sorozat rajongói által megszokott hagyományos RTS játékmenet fogadott minket, ahol nem a fővárosunkat hanem egy a Questhez kiküldött különítményünket irányítottuk. Az itt épített épületek és itt gyűjtött erőforrások kizárólag az itt képezhető seregünk előállítására szolgál, és ahogy egy hagyományos Age of játék küldetésében, a Quest végeztével itt is elveszik. Maga a Quest teljesítéséért azonban XP-t illetve felszerelést, vagy a fővárosunkhoz hasznos blueprintet szerezhetünk, és így kapcsolódik össze a hagyományos játékmenet a metajátékkal. XP-vel növelhetjük a fővárosunk szintjét, amellyel a Questek alatt fejleszthető új egységeket vagy technológiákat szerezhetünk, az itt szerzett felszerelést ráadhatjuk a Questek alatt fejlesztett egységeinkre és épületeinkre, megváltoztatva ezzel az alap támadási/életerő/egyéb tulajdonságaikat, ezáltal erősebbekké téve őket, hogy könnyebben teljesíthessük a nehezebb Questeket, ahol persze még jobb jutalmakat szerezhetünk.

PvP esetében rangsorolt játékokban ki volt kapcsolva minden szintkorlátozás, illetve felszerelés előny, hogy kizárólag a játékosok technikai tudása számítson és aszerint legyenek rangsorolva, de a casual PvP módban továbbra is lehetőség volt a játékmenetet jelentősen befolyásoló felszerelések használatára.

A játék megjelenésekor meglehetősen vegyes fogadtatást kapott, elsősorban a megjelenéskori kevés tartalom és az ahhoz szorosan kapcsolódó free-to-play, illetve nem-mikrotranzakció de teljes kiegészítőnél kisebb értékű „booster pack” és „prémium civilizáció”-ra épülő monetizációs rendszere miatt, amire a a mai világban már a fejünket se kapnánk fel. Hosszasan lehetne elemezni, a nehézkes starton kívül még mi okozta, hogy soha sem sikerült elérni a kritikus játékostömeget és a játék fenntartásához szükséges bevételeket, személyes véleményem röviden összefoglalva viszont az, hogy a megjelenése épp az RTS-ek népszerűségének történelmi mélypontjára esik, a különféle játékmenetek mixelésével pedig úgy próbáltak széleskörűen felhasználókat szerezni teljesen eltérő hátterű játékosoktól, hogy a terv visszasült: Casualnek éppen a hardcore mechanikák nem tetszettek, a hardcorenak a casual mechanikák, ezért éppen hogy egy soha korábban nem látott, niche casual-keménymag hibridet sikerült csak megfogniuk a különleges koktéljukkal egy akkoriban is rettentően szűknek mondható rétegből.

Ehhez hozzátartozik a katasztrofális hírnevű Games for Windows Live rendszer megszüntetése is, amihez akkori Microsoft szokáshoz híven az AO-t is hozzákötötték.

2013 január 3.-án, kevesebb mint 1 évvel a játék Steam verziójának megjelenése után már bejelentették, hogy nem fogják további tartalmakkal támogatni a játékot, 2013 év második felében viszont azt is, hogy a játék szervereit a GfWL szolgáltatással egyidejűleg le fogják állítani 2014 nyarán. Ezzel beteljesült minden modern játékos rémálma, eljött a beszűnt licensz mumus, és örökre elvették a hozzáférést ahhoz a játékhoz, amelyhez ők maguk kemény pénzmagot öltek, ráadásul kellemetlenül rövid időszakuk volt a játék használatára is.

És micsoda ez a Project Celeste?

Ez a játék hivatalos szervereinek bezárását követő rajongói kezdeményezés, amely 2017-ben saját privát szerverének megnyitásával keltette újra életre a játékot. Már önmagában az figyelemre méltó, hogy már most hosszabb élete van a rajongók által ingyen üzemeltetett szervernek, mint a pénzért hivatalosan fenntartottnak volt. A projekt viszont nem csak egy időtlen múzeum fenntartása azok számára, akik nem tudnak továbblépni, hanem egy olyan teljes értékű fejlesztés és támogatás, mintha csak a hivatalos játékról lenne szó. Folyamatosan balanszt biztosítanak a PvP-nek a visszajelzések alapján, időszakos eventeket tartanak és olyan új tartalmakat fejlesztenek, mint megszerezhető felszerelések és újabb quest csomagok a single player élményhez. A legnagyobb dobásukat idén tavasszal dobták le, amikor is hosszas fejlesztést követően, az alapjáték nagy hiányzóját pótolva, hozzáadták a római civilizációt is a játszhatóak listájához, a hivatalos 6 civilizációk mellé hozzáadva 7.-nek, teljes értékű quest láncokkal és megszerezhető felszerelésekkel a nemzet felszintezéséhez, illetve a többi nemzetnek elérhető vadonatúj római tematikai questekkel és felszerelésekkel. Nem egyszerűen ácsorognak a szent tehén előtt, hanem komoly munkával és elhivatottsággal tartják frissen azt a játékot, hogy a maréknyi rajongónak mindig legyen jó oka visszatérnie ahhoz a játékhoz, amiről a kiadója már rég lemondott.

Ez egyszerűen túl szépen hangzik, szóval biztosan illegális, és/vagy szimplán szar.

A fejlesztők önként alávetették magukat a Microsoft hivatalos „Videójáték tartalom felhasználási szabályzat” -ának, ami licenc feltételekhez képest meglepően rövid és könnyen olvasható angol nyelven íródott, ezért én is átolvastam, hogy nektek ne kelljen.

A kapcsolódó passzusokról röviden, a Microsoft ezen licenc alapján szabad felhasználást nyújt a videójátékainak tartalmi elemeinek nem-kereskedelmi felhasználására, amíg a végleges produktumodat ingyenesen és reklámfelület mentesen biztosítod (opcionális adomány kérése elfogadható), a felhasznált elemek nem az eredeti program visszafejtése (reverse engineering) módján jöttek létre, illetve nem obszcén, kirekesztő vagy sértő tartalomhoz használod fel, és minden szabály betartása mellett is fenntartja a jogot a Microsoft, hogy felszólítás útján bármikor magyarázat nélkül visszavonják tőled ezt a licencet, ha ahhoz tartja kedvük. Ugyanakkor kifejezetten bátorítanak a munkád nyilvános terjesztésére, amíg figyelembe veszed ezeket az előírt feltételeket.

A fentiek talán tipikusnak és majdhogynem magától érthetőnek gondolhatóak, hiszen miért is ne rajzolhatnád le Master Chiefet önmagad szórakoztatására és mutathatnád meg másoknak az interneten, de mivel a Nintendo ismerten feszesen áll a szellemi tulajdonához, elfojtva a legtöbb rajongói kezdeményezést, jobb ezt tisztázni.

A reverse engineering kihagyása egy ilyen és ekkora méretű projekt esetén érdekesebb. A Wikipédia oldala ezzel foglalkozó része szerint maga a Microsoft által nyilvánosan elérhetővé tett AO fejlesztői eszközeit és fejlesztői dokumentumait használják, a megjelölt archív forráson viszont nem találtam meg az állítás eredetét.

Én viszont megfelelő forrás nélkül is hajlok arra, hogy valóban megfelelő eszközök birtokában végzik a munkájukat. Eleve semmit sem érnének el azzal, ha ebben hazudnának, akkor már egyszerűbb volna azt állítani, hogy nem felelnek meg az MS feltételeinek, és csak végzik a munkát meghúzva magukat, amíg tehetik.

Ehelyett teljesen nyíltan és széleskörű online jelenlétben végzik a munkát, és az általuk készített római civilizációnál is gyakran hivatkoznak az eredeti fejlesztők feljegyzéseire és vázlatrajzaikra, mint forrásra amely alapján igyekeztek az eredeti fejlesztői művészi koncepciókat és gameplay elképzeléseket megvalósítani a végleges produktumhoz.

A minőséget viszont döntse el mindenki maga. Néhány nap után azt mondhatom, ez még mindig Az eredeti AO élmény, annak minden előnyével és hátrányával együtt, mínusz az árazás, hiszen minden tartalom ingyen elérhető. Bár játékmenetében az Age of Empires 2-t nálam továbbra sem múlja felül semmi, történelmi korszakokban mindig is az ókor volt a kedvencem, és a maga casual módján engem is szórakoztat a felszerelések gyűjtögetése és a gép elleni küzdelmekben visszaélni velük.

Az eredeti játékot megvásárlók számára egyaránt tudom ajánlani ezért a nosztalgia érzésért és a folyamatosan érkező új tartalmak miatt is, míg teljesen új játékosoknak azért tudom ajánlani, mert régen sem volt nagy gépigénye a játéknak és ma már egy okosabb kenyérpirítón is elfut, és pontosan ilyen játékot tényleg nem fejlesztettek még egyet azóta se, ezért garantáltan egyedi élményt fog nyújtani. Ennek is meg van talán az oka, de ki tudja, lehet Te is azok közé fogsz tartozni, akik eddig nem is tudták, hogy pontosan ilyen játékra vágytak eddig.

Ráadásul majdnem az összes Quest játszható Co-Opban is, így a játékmenet és a grafika miatt kifejezetten tudom szülő-gyerek közös játékhoz ajánlani, a gyerekünk RTS-ek világába való beavatására ennél jobb kezdő játékot elképzelni sem tudnék, miközben mi is aktívan segíthetjük a kis lurkót a tanulásban.

Minden szükséges fájl letölthető a projekt hivatalos honlapjáról.