Lakestadia

Bár mostanában másfelé kalandoztam (fizikai adathordozókat kezdtem gyűjteni az Evercade konzolhoz, valamint befizettem a PS Plus Premium kategóriába, és elmerültem a PS1 retro világában), úgy éreztem, hogy a (nick)név kötelez, így visszatértem a Stadiához is, ugyanis nagyon jó kis tartalmak és lehetőségek vannak a rendszeren. Mielőtt bemutatnám aktuális indie kedvencemet, pár szót ejtenék arról, milyen újdonságokkal jött elő mostanság a Google. A Pro előfizetés bár nem újdonság, a rend kedvéért megemlíteném, hogy még mindig csak 2,990 Ft/hónap, és kb. 50 játék jár hozzá, amik időközönként rotálódnak. Más streaming platformokhoz képest eltérés, hogy még ha ki is kerül egy cím a kínálatból, ha korábban "claim"-eltük, akkor később is játszható marad, amíg van érvényes előfizetésünk. Jelenleg a legnagyobbnak szánt címek a Saints Row 3 Remastered, a Control, valamint van egy csomó versenyjáték és indie is. A másik nagy durranás, amit nemrég vezettek be (valamiért eddig elkerülte a figyelmem), az a Trials opció, ahol adott időkorláton belül (jellemzően fél óra és 2 óra között) ingyen kipróbálhatunk játékokat. A poén benne, hogy nincs előfizetéshez kötve, szóval bárki bejöhet az "utcáról" és ingyen kipróbálhat egy csomó mindent. Ráadásul nem is a leggagyibb címek vannak benne: Van Assassin's Creed Valhalla, Dragon Quest XI, Far Cry 6 is például, összesen (nem számoltam össze) 100 körül. Ez egyrészt király "techdemója" a Stadiának, bárki kipróbálhatja, plusz egyfajta demóként működik vásárlás előtt a döntést segítve. Jó kis opció! Na de visszatérve a mai bemutatóhoz, a Lake című indie játék benne van a Pro előfizetésben, de a trial verziója is kipróbálható (másfél óra erejéig).

A Lake eredetileg pécére és xbox-ra jelent meg tavaly, idén pedig kiadták ps gépekre és Stadiára is. Egy aranyos kalandjáték, ahol egy fiatal nő húsz év után visszatér kis szülővárosába, hogy hét hétig helyettesítse apukáját, aki postásként dolgozik. A játékban tulajdonképpen küldeményeket kell kézbesítenünk a városban, és közben találkozunk a főszereplő régi ismerőseivel. Az egész setup rendkívül békés és nyugtató, a holland készítők bevallása szerint egy "anti-GTA"-t próbáltak készíteni. A sztori prezentációja az első Life is Strange játékra emlékeztet, szerencsére természetfeletti elemek nélkül. :) A '80-as évekbeli környezet, nyugis kisváros egy más korszakba repíti el a játékost, amikor nem volt még internet, mindenki ismert mindenkit és nem kellett sietni sehova.

Maga a gameplay postás-szimulátor, ha valaki a Death Stranding-nél panaszkodott, most takarja el a szemét, mert itt tényleg postáskodnunk kell, ráadásul (jó értelemben) az unalmasabb fajtából. Van egy szuper kis furgonunk, amivel szabadon garázdálkodhatunk a városban, a napi küldeményekről egy kis lista nyújt tájékoztatást, de barátságos módon a térképen is minden jelölve van. Poén, hogy létezik limitált fizikai kiadása a játéknak, amihez igazi térkép jár!

Maga a város nagyon aranyos, egy tó partján fekszik, közel a természet, szép az erdő, öröm felfedezni mindent. Nekem nagyon bejött, hogy nincsenek időkorlátos objektívák, villogó feliratok, csak szépen nyugisan a saját tempónkban azt csinálunk, amit akarunk. Akár teljesen meg is lehet feledkezni a feladatokról, és le lehet ülni a padra élvezni a napsütést, sétálni a kis utcákon, vagy végigböngészni a helyi vegyesbolt kínálatát. Nem egy Shenmue-szint persze, de indie játékhoz képest rendkívül tisztességes a prezentáció és részletesség.

Persze a leveleket, csomagokat azért kézbesíteni kell, de közben is találkozunk régi ismerősökkel, kis beszélgetések, chitchat stb. Nagyon kis békés és szerethető a játék, mindezt simán hozza anélkül, hogy egy cicát tenne meg főszereplőnek (y'know what I mean! ;). Spoiler: később azért lesz macska is. :) Sztori tekintetében amúgy van minden manapság elvárható cucc, játék kimenetelét befolyásoló döntések, párbeszéd-opciók, és az elmaradhatatlan LGBT-karakter is (Gayming Awards 2022-jelölt, nem hülyülök, komolyan van ilyen!).

Ahogy a bemutatóhoz gyűjtöttem infókat, az egyik cikkben, amit olvastam, azt írták a kritikusok, hogy a Lake kiválóan mutatja be a kapuzárási pánik témáját, ami játék közben először nem is esett le (kis egyszerű módon én csak élveztem vidéki kalandozást), de belegondolva, bár korban még nem tartok ott, valamelyest át tudom érezni a főszereplő dilemmáját, miszerint érdemes-e multiknál gürizni, miközben ott a lehetőség a nyugis kisvárosi életre is. Na itt a játék végén ténylegesen döntenünk kell arról, melyiket szeretnénk! Jaj, ezek az indie cuccok annyira nagy királyságok! Mennyivel érdekesebb és értékesebb már, mint [insert random Ubisoft title]!

[8]