Super Mario 40: az elmúlt öt év tíz legjobb pillanata

Oké-oké, tudjuk, hogy a Mario játékok alapvetően a játékmenet (csúnya angolsággal, a "gameplay") tekintetében mérendők, ám a Mario Kart World a nyílt világa mellett azért lesz sokunk számára emlékezetes, mert a Switch 2, az újgenerációs hibrid konzol indulását kísérte.

Érdekes, hogy már bő fél éve kinn van az új platform, de a Mario Kart World mostanáig az a belsős fejlesztés, aminél valóban úgy érezhetjük, hogy ezt a majrét az előző gép hardvere már nemigen bírta volna el. Tehát mégiscsak összefonódik a játékélmény a technológiával, mert a World világépítése nem valósult volna meg a generációváltás ereje nélkül, a nyitott világ nélkül pedig a Mario Kart World is talán csak a "kilencedik" játék lett volna a sorban. Így viszont egy önálló, erős lábakon álló, de egyben újító epizód is. Ugye te is játszod a mai napig?

Nem kendőzzük-nem leplezzük, Yoshi az egyik kedvenc karakterünk a Mario univerzumból. És bár Yoshi önmagában is sok-sok játékban kapott főszerepet és játszható hősként is helyt áll például olyan címekben, mint a Mario Kart, azért a kedves zöld dínó hátán lovagolni a mai napig ritka élmény. Sajnos nem egy új játékban történt meg a csoda, hanem vissza kellett tekerni a magnószalagot a Mario Galaxy második részéig, és meg kellett várni, amíg ez az epizód is kapott egy újrakiadást. (Ne nézzetek ránk, mi is beleszédültünk a gondolatmenetbe...)

Így a nemrégiben napvilágot látott Super Mario Galaxy 1+2 második felében jutottunk el ismét odáig, hogy Yoshiháton lovagolhassunk. Jobb későn, mint soha, nemde? Külön öröm, hogy Yoshi meglehetősen nagy szerepet kapott egyébként ebben az epizódban, így ha te is odáig vagy érte, csapj le a játékra, amely Switch 1 és 2 platformokon is kiemelkedő élményeket kínál.

Elékpesztő belegondolni, hogy a Nintendonak olyan régi címek pörögnek a tarsolyában, amelyek akár egy 8-bites handheld platformról 32-bites handheld platformra való portolás és felturbózás után is képesek helyt állni. A Mario Vs Donkey Kong ugyanis a Game Boy Pocket (és a Super Game Boy) megjelenésének zászlóshajója volt, és ezt követte a sokak által rajongott GBA utángondolás. A 10 éves lépcsőfokot egy újabb 20 éves ugrás követi, amikor is megjelenik a Switch szintjére felújított játék.

Ahogy tesztünkben is írtuk, a Mario Vs Donkey kong tényleg egy majdnem tökéletes játék, de nem feltétlen mozgat nagy érzelmeket. Miért nem? Az lehet az oka, hogy az eredeti címek olyan szinten mélyre ásták magukat bennünk, és olyan szinten kielégítették már akkor is a gaming-vágyainkat, hogy mára már sekélyebb élményt ad nekünk a remake. Ilyen is van, így jelen kiemelésünkben az ős-Mario Vs Donkey címek előtt hajtjuk meg kalapunkat, és emellett azért bátran ajánljuk az új Switch kiadást azoknak, akiknek a korábbi részek kimaradtak.

A Super Mario Party Jamboree nem állította feje tetejére a partijátékok piacát, de a kontinuitást fenntartotta a korábbi címek és a modernebb szemléletű játékfejlesztés tengelyén. A kritikánkban is kiemelt helyre tettük a játékot, az egyik legemlékezetesebb újításként viszont a Jamboree Buddy rendszerére emlékszünk vissza.

Mit ír erről Kenny a tesztjében? "Néha a táblán megjelenik egy segítő karakter, egy Jamboree Buddy. Ha valaki megnyeri ezt a karaktert egy minijátékkal, különböző jutalmakat kap, mint duplázót vagy két csillagot. Minden karakternek van speciális tulajdonsága – például valakitől pénzt kapsz a körök elején." Pénzt? Nem lenne rossz egy ilyen barát minden a való életben is...

A Paper Mario and the Thousand Year Door eredetileg Gamecube platformra jelent meg, és a Pricecharting oldalát böngészve láthatjuk, hogy az ára néhány évvel ezelőtt még igen súlyos magasságokban járt. A cikk írója is NTSC példánnyal és régió-kiütő lemezzel szenvedett annak idején.

Röviden: ha valaki kényelmesen játszani szeretett volna az egyik legközkedveltebb Mario szerepjátékkal, annak alaposan a zsebébe kellett nyúlni. Mi a helyzet ma? A Nintendo újra kiadta a játékot Switchre, és bár túl sok dolog nem változott, azért egy jól játszható, kellemes kiadványként tekintünk rá, ami - és talán ez a legfontosabb - ez a bizonyos kiadvány ismét elérhetővé tette a játékot a szélesebb tömegek számára.

Bár nem kifejezetten Mario játékról beszélünk, Peach abszolút ugyanabba az univerzumba tartozik, így nem csalunk nagyot, ha a Princess Peach Showtime csodás kis kalandját is a Mario-játékok közé soroljuk. A Peach-kaland eleve egy érdekes darab, ami a Mario-formulát félretéve egyfajta kalandos játékmenetet kínál minimális akcióval.

Az agyunk viszont ott dobta le a gépszíjat, amikor Peach-csel cukrászgúnyában kellett árkádos minijáték formájában ínycsiklandó süteményeket készíteni. A mai napig elő-elővesszük a pályát, ha egy kis cukormázas kedvességre vágyunk. Nintendo gépen ilyen süteményeket még nem láttál. Kár, hogy a barackos süti poénját nem sütötték el a készítők...

Az első Mario RPG játék remake-je nem volt makulátlan (főleg technikai gondok övezték), de alapanyagában közel hibátlanul ötvözte a Squaresoft által lefektetett 16-bites JRPG formulát a Mario univerzum játékmenetével és hangulatával. Az egyedi sztoriban új karaktereket is kaptunk, amelyek közül Geno a mai napig kísért minket, a karakter iránti kedves rajongásunkat pedig csak fokozta a remake.

A karakter ugyanis nem véletlenül ölt fabábu formát, és az ív amit bejár a történetben, az is fantasztikus. De egyedi történetszála mellett az erős mágiája és a csapatban betöltött hasznos szerepe is kiemelkedő. Geno, tisztelgünk előtted, és nagyon várjuk azt a kort, amikor egy esetleges folytatásban újra viszontláthatunk (bármilyen formában is).

A Super Mario Wonder, ahogy tesztünk írja valószínű az egyik, ha nem "A" legjobb 2D Mario platformer, amelyet a Bros formulából vezettek tovább. A csodás, színes-szagos játékból egy ellenfelet emelnénk ki: Smakrélát!

A méretes hal egy emlékezetes ellenfél, aki nem általl a nyugalmas úszkálásunk közepébe, már-már jump-scare szerű felbukkanással belerondítani. Eleve szorongunk a víz alatti pályáktól, na de hogy még egy ekkora állat is terrorizáljon minket? Smakréla, az óriási lepényhal a játék egyik legjellegzetesebb ellenfeleként ette be magát az emlékezetünkbe, és borzalmas megjelenését, erőteljes támadását, jámbor énünket furcsán terrorizáló hal-pofázmányát csak az tudja széppé tenni, hogy a játékot végigkísérő szerkesztőségi porontynak örök kedvence lett a lény. Smakréla, legközelebb konzervben, paradicsommártással szeretnénk viszontlátni!

A Wii U-ra megjelent Super Mario 3D World futott még egy kört a Switch platformon is, ám nem maradtunk újdonságok nélkül. A játék kiegészítőjeként szolgáló Bowser Dühe szakaszokon második játékosként Mini-Bowser-t irányítjuk, (2P híján az egykori mini-nemezis felett egy AI veszi át az irányítást). Marionak és a babapofának kifejezett célja, hogy a világban elszórt cicus érméket összegyűjtsék, ezzel megtisztítva a macska-világítótornyokat. Ezek után mi jön? A giga-harang, amelynek segítségével új harci helyzetben rákólinthatunk az erősen elfajzott Fury Bowser fejére.

Mini Bowser, Bowser Junior, Kid Koopa, vagy sokadik nevén Baby Bowser sokszor idegesítő figura, de itt más oldaláról láthattuk a kiskrapekot. A hamarosan érkező mozifilm-folytatás is kiemelt szerepet szán a karakternek, így egyértelmű, hogy az SM3DW+BF játék kapcsán őrá esett a választásunk.

Jókör jött, jó időben. A Super Mario Bros 35 volt az egyik első nemszokványos battle-royale játék, ahol egy töviről-hegyire ismert klasszikus játékmenetet dobtak fel, a tömeges, egyidejű, kieséses versengés mechanikájával. A játékról Keviny is megemlékezett annak idején. Ma talán azzal egészítenénk ki az akkor elmondott dolgokat, hogy az SMB35 egy olyan pillanatban talált be, amikor messze voltunk egymástól.

A játék a Covid-karantén alatt ismeretlenül és arctalanul is összehozta a Mario rajongókat. A másik harmincnégy játékost. Akik hol távol-keletiek, hol európaiak, hol ki tudja hová valósiak voltak, de egy céljuk volt, hogy a többiekkel szemben minél tovább tekerjék az eredeti NES-re megjelent Super Mario Bros pályákat. Delíriumos északákba nyúló küzdelmekre visszatekitnve, így öt év távlatából is, szalutálunk a többi Super Mario Bros 35 játékosnak, akikkel annak idején együtt kolbászoltunk a Mushroom Kingdom terepein.