Ready or Not: Boiling Point DLCTeszt

Régóta mondom, hogy a Ready or Not maga a modern SWAT4, amit sosem kaptunk meg - a Rainbow 6: Siege pedig valami ilyesmit ígért az eredeti E3 videóban, mégis más lett a végeredmény. A RoN alapjátékot azonban rettentő gyorsan ki lehet pörgetni amennyiben egy jól működő csapattal dolgozik a játékos, ha pedig nem cél a tökéletes teljesítés, akkor még inkább igaz az állítás.

Az alapjátékban 18 különböző esetnél kell megjelenni csapatunkkal, melyek egy része tényleg hasonlít a 2005-ös klasszikus taktikai lövöldéhez. Éppen ezért hamar felmerül a kérdés: mégis hogyan tovább?

A VOID még 2024 júliusában hozta el első DLC-jét, ami a Home Invasion címet kapta. Az évek alatt 2700-nál is több értékelést kapott a 9,99 euróért kiírt kiegészítő, ám mindössze 54 százalékban voltak pozitívak a visszajelzések. Akkor a 3 pálya és a fegyverek mellett egyéb felszereléseket is kaptak a játékosok: az első DLC így meghatározta a későbbi elvárásokat.

A második kiegészítő (Dark Waters) 2024 decemberében érkezett, kevesebb értékeléssel összességében jobb eredményeket tudhat magáénak. Az első rész mintájára pedig az ár és a kínált javak megegyeztek: 9,99 euróért 3 pálya, fegyverek és egyéb kiegészítők ütötték a játékosok markát és inventoryját. Ami pedig még inkább fontos, hogy egyértelművé vált a VOID kiegészítők problémája: túlárazottnak tűnnek, miközben a csapatot alkotó AI-társak nem működnek megfelelően.

Így érkeztünk el végül 2026 márciusához, amikor megjelent a harmadik kiegészítő, a Boiling Point. Bevallom, számomra ez az első Ready or Not DLC, hiszen épp azért nem szereztem be az első kettőt, mert nem volt állandó csapatom - így indíttatásom - valamint féltem, hogy a 10 eurós áron többet adok, mint kapok.

Mégis, izgatottan indítottam el az első pályát, ami a híres Los Angeles-i South Bay alapján lett megálmodva (ismerős lehet a GTA 5 játékosoknak is az óriáskerék és a nagy móló). Közel másfél év kihagyás után azonban nem a pálya érdekes atmoszférája, vagy az új csapdák tűntek fel először, hanem az, hogy szinte mit sem változott a játék 2025 eleje óta. Egyes elemeken továbbra is átütnek az árnyékok, a gyanusítottak olykor a világ végéről pontos lövéseket adnak le, saját AI-csapatom pedig azt sem tudja merre van arccal. Igyekszem visszafogni magam a játék kritikázálásától, hiszen csak a kiegészítő véleményezése most a dolgom, de alighanem figyelembe venném ezt egy esetleges vásárlásnál.

Az első pálya tehát bár érdekes volt és volt benne pár újító megoldás, de sokat merített már a korábbi mapokból, és már itt is előjött az, hogy az AI nem teljesen érzékeli a használható útvonalakat. Ez olykor félreértésekhez vezetett, na meg pár feleslegesen benyelt skulóhoz.

A második pálya - ami az All Gods Burn nevet viseli - visszahozott néhány közel 20 éves emléket is a SWAT4 bankos pályája kapcsán, illetve az érzést, hogy mennyire be voltam tojva egy-egy ajtó kinyitásakor. A Ready or Not sajnos a modern grafika és a realizmus ellenére sem tudta hozni azt a libabőrös érzést, de lehet, hogy már csak én voltam kellően rutinos - és ekkor már kevésbé érdekelt, hogy kiből lesz ementáli, ha nem dobja el a fegyverét.

A lore szerint egy óriási, egész várost érintő lázongás vette kezdetét, ami elérte a városi bankot is, a tüntetők pedig behatoltak az épületbe. A kiérkezés után viszont hamar világossá válik, nem csak néhány tüntetőről van szó: éppen bankrablás zajlik. Visszaemlékezve, az első próbálkozásunk a Buy Cheap, Buy Twice pályán lényegesen nagyobb kihívás és egyben élmény volt. Ilyenkor mindig probléma, hogy vajon az első játék élménye, vagy valami más lehetett a háttérben… de azt hiszem, hogy míg előbbi elérte potenciálját, addig a bankos misszió aligha. A UnityTrust Bank egész egyszerűen túl kicsi egy nagyvárosi hihető pénzintézet lokációjához, a küldetés végeztével pedig magam sem hiszem el, hogy ilyen hamar véget ért a pálya, ami először óriási falatnak tűnt.

A harmadik küldetésre már úgy készültem, hogy egy újabb rövid pályán megyek végig, épp ezért módosítottam a felszerelésen és a gyors, de biztonságos mozgásra helyeztem a hangsúlyt. Végül egyik szoba jött a másik után, majd újabb és újabb emeletek következtek. Magam sem hittem el, de a harmadik pálya önmagában nagyobb kihívás volt mint az első kettő együttesen. Az öröm azonban hamar szertefoszlott, mikor a botok újra ugyanazokkal a hibákkal tettek keresztbe, így a küldetést végül két koporsós temetéssel zárhattam.

Közel másfél év után világossá vált, hogy a játékhoz bár folyamatosan érkeznek patchek, nagyobb, érzékelhető előrelépés mindmáig nem látható a megjelenés óta. Azt beismerem, hogy némileg stabilabb lett a szoftver, ám számomra erős kérdéseket vet fel, hogy miért is adnék ki 10 eurót egy olyan DLC-ért ami mindössze két órára köt le - ráadásul végig ideskedek a már jól ismert bugok miatt.

A Boiling Pointot így csak azoknak tudom ajánlani, akik visszatérő Ready or Not játékosok. Sőt, tovább megyek: talán a 3 csomagnyni kiegészítő egyben már értelmes mennyiségű plusz kontentet jelent, ám semmiképp nem szerezném be őket teljes áron. A Payday 2 tanulságai 10+ év után is érvényesek: ha lehet, akkor használd ki mások pálya kiegészítőit, ha pedig órák százait tervezed beleölni a játékba, akkor egy nagy leárazáskor vedd elő a pénztárcát.

A Ready or Not korai kiadásáról szóló masszív tesztünket itt olvashatjátok!