Zselés mobiltelefon és olvadó fém malacok Bécsben

én egyedül voltam teljesen, mert akik elvileg jöttek volna velem, mégsem tették… no comment. Szóval egy száll magamban elindultam felfedezni az állítólag szép várost. Első benyomás: ugyan olyan, mint Pest kevesebb szeméttel és graffitivel. Az adventi vásárok tömöttek voltak, tele sok különböző helyről érkezett emberekkel. Nagyon sok múzeum reklámot láttam, többek közt egy Gustav Klimit kiállítás hirdetését is, amire el akartam menni. Oké fedezzük fel a várost jelszó alatt elindultam egy irányban, amit elnéztem a térképen (nem is én lennék-_-) szerencsésen eltévedtem a Dom körül szóval hurrá, itt vagyok, kicsi vagyok, sok-sok ember és nuku német nyelvtudás. Azért csak megtaláltam az utam. Ekkor feladtam a múzeum keresését egy kis időre, bementem a vásárra, és ittam egy puncsot. Ha arra jártok, NE igyatok narancs puncsot… nagyon rooooossz. (no meg egy kicsit megbillent alattam a föld utána XD) Gondoltam kéne valamit venni a bátyámnak meg a nagypapámnak, meg valamit keresek, amit itthon sosem láttam. Bátyám és nagyapám kapott egy-egy doboz szivar csokit^^ és megtaláltam az egyetlen dolgot, amit itthon még nem láttam… egy zselés gyertya, amiben egy mobil telefon van. Tiszta funy. Majd lejjebb találtok képet. Aztán úgy döntöttem, még is csak meg kéne találni a múzeumot. Végül is nem találtam meg csak az utat, amerre mennem kellett volna, de találtam egy másik múzeumot, mégpedig a „Museums Quartier”-t. Be nem mentem viszont előtte volt egy igen csak érdekes szobor :D le is fényképeztem. Mondjatok véleményt róla, hogy szerintetek micsoda. Szerintem egy olvadó fém malac XD na jó nem fárasztom tovább a népet^^