This war of mine

Nagyon fontos, hogy az elején leszögezik, hogy ez nem egy játék, hanem egy olyan narratív termék, ami felhasználja az interaktív médium lehetőségeit.

A közepén kijelentik, hogy ez, bár ezer elágazást tartalmaz, egyszeri fogyasztású termék.

A közepén kijelentik, hogy nincs ágenda, vagy politikai statement amit népszerűsíteni akarnak, nem használnak neveket, source-nak citálnak olyan medicet aki a Farludzsa lerohanásánál ott volt, olyan gyereket, aki a szarajevói konfliktusok idején nőtt fel.

Nem foglalnak állást morálisan sem, mutattak be olyan helyzetet, ahol kiraboltál egy embert és elvetted az élelmét, és olyat is, amikor valakinek a karját kötözted be.

megpedzegették annak alehetőségét, hogy ha valaki sokat választ önző döntéseket, a depresszió megjelenik, és hogy az alkohol, és a gitározás pont ugyanolyan alkalmas az elűzésére mint a valóságban.

Természetesen a marketing erősen megjelenik a közvetített üzenetekben, de minden kijelentést alá tudtak támasztani.

No, így kell egy játékot beharangozni.

Bár lehet, hogy nem lesznek benne meleg leszbikus hímnős hermafroditák, és nem az lesz a marketing mozgatórugója,hogy milyen aktuális közéleti forró topikkal kötik a terméket a célközönség szemében.

Szerintem, ha nem száll el a ló a készítőkkel, még egy 2008 as laptpon sem fog szaggatni.

Követendő példa.

Még sok szép ilyen fejlesztést.