Evercade: The Bitmap Brothers Collection - blogteszt

Az Evercade egyre csak bővülő kínálatának egyik legjobb darabja a legendás brit játékgyárosok munkáiból nyújt ízelítőt. A cartridge 5 címet tartalmaz, ami nem sok és nem is fedi le teljesen a készítők munkásságát, de szerencsére a legjobb játékaik jelen vannak. A retro és fizikai kiadások rajongói valószínűleg örömmel nézegetik majd az elmaradhatatlan színes kézikönyvet, ami egy kis történelmi áttekintés után mindegyik játékot részletesen bemutatja, irányítással, tippekkel és szuper képekkel. A játékok mindegyike emuláció útján játszható, de sajnos nincs sehol feltüntetve, hogy melyik verzió került a kollekcióba. Bár a Bitmap tesókák leginkább Amigán alkottak, konzolos verziókat kapunk ez alkalommal. (Eredetileg az Evercade csak konzolos emulátorokat futtatott, de azóta bővült a paletta, most már van külön arcade és home computer sorozatuk is.)

Az öt címből hármat a Speedball-széria tesz ki. Az első Speedball-nak valószínűleg a NES vagy a Master System változata került be a válogatásba. Ez még viszonylag kezdetleges, de ugyanúgy szórakoztató változata a képzelt sportágnak. A Speedball 2: Brutal Deluxe komoly előrelépés grafikában, játékmenetben, valamint ez a legsikeresebb része a sorozatnak. Iszonyatosan szórakoztató sportjáték rengeteg apró részlettel, például akár le is fizethetjük a bírót vagy az ellenfél edzőjét. :) De az egész prezentáció, zene meg minden nagyon egyben van, ez a minőség szinte védjegyévé vált a fejlesztőknek. Ha jól láttam, a MegaDrive verziót kaptuk meg. A játék több felújítást is megélt, az egyik jelen van a kollekcióban, mégpedig a Speedball 2100, ami PlayStation-re jött ki anno 2000-ben. Ez több szempontból kuriózum, hiszen ritkák a 3D-s PS1-játékok Evercade-en. Viszont sajnos kevésbé izgalmas és játszható, mint az eredeti Speedball 2.

A következő nagyágyú a The Chaos Engine, ami az Amiga egyik sikercíme volt, itt - ha minden igaz - a MegaDrive port elérhető. A steampunk viktoriánus környezetben játszódó lövöldözős a mai twin-stick shooter-ek öregapja. Egy másik játékossal, vagy egy nem is olyan hülye gépi partnerrel küzdhetjük végig magunkat 16 pályán, és bár a játék a kor szellemének megfelelően nehéz, a save state-ek sokat segítenek. Mondani sem kell, itt is nagyon eltalálták a dizájnt és a zenét. Akárcsak a gyűjtemény utolsó játékában, a Xenon 2: Megablast-ban, ami - meglepetés! - szintén Amigán indult és végül a MegaDrive pont került fel az Evercade cart-ra. Jópofa kis függőlegesen scrollozó shoot 'em up temérdek felszedhető bónusszal. A készítők bevallottan a Gradius és R-Type által ihletve tervezték a játékot, és bár szokatlan a képarány (fektetett képpel általában nem szoktunk vertical shootert játszani), a viszonylag lassú sebesség jól játszatóvá teszi a cuccot. Hatalmas siker volt, a korabeli (leginkább brit) gaming sajtó magas pontszámokra értékelte.

Az öt játék viszonylag kevésnek mondható egy Evercade-játéknál, de ez alkalommal a minőség kárpótol a mennyiségi hiányosságokért. Igazából túl sok játék már nem is maradt Bitmap-éktól, de azért egy Collection Vol 2-t simán össze lehetne dobni a Xenon első részéből, a The Chaos Engine folytatásából és a stratégiai játék Z-ből, megbolondítva pár aprósággal (Cadaver, Gods, Magic Pockets) - reméljük sikerül megállapodni a jogtulajdonos Rebellion-nal. Addig is ajánlom a gyönyörű The Bitmap Brothers: Universe című keménytáblás könyvet, ami 356 oldalon keresztül mutatja be a rocksztárok történetét és munkásságát, eredeti interjúkkal és korábban soha nem látott archív anyagokkal. Modern játékok többszáz dolláros, néhány felvarrót és fröccsöntött műanyag figurát tartalmazó kiadásai helyett inkább érdemes mindössze 34 eurót kiadni erre az igazán értékes történelemkönyvre.

[8]