Maurits Cornelis Escher videójátékos álma
Az Antichamber 2013-ban jelent meg számítógépre. Fejlesztője, a pár fős Demruth nevű csapat az Unreal 3 motort használta fel az elkészítéséhez.
Én még 2010 környékén találkoztam először Hazard: The Journey of Life címmel, és már akkor elvarázsolt. A program ugyan belső nézetes logikai játék minimális grafikával (hófehér falak, fekete élek), viszont a készítők ügyesen manipulálták a teret, így időnként tényleg agy eldobobós, absztrakt, szürreális látvánnyal szembesülhetünk. A barangolás során gyokran képekbe is botolhatunk, amikre rákattintva egysoros, coelhoi bölcsességeket olvashatunk.
Kezdetben üres kézzel indulunk, de némi felfedezést követően rábukkanhatunk egy "fegyverre", amivel színes kockákat tudunk elszívni és kilőni. Ezzel oldunk meg eleinte egyszerű logikai feladványokat, ám későbbi upgrade-k megszerzésével további játékmechanikai lehetőségek nyílnak meg, egyben addig elérhetetlen helyszínek válnak elérhetővé. Az Antichamberben könnyű eltévedni, de az Esc gomb megnyomásával mindig visszaugrunk a kezdő terembe, és onnan a térképen bármelyik már felfedezett helyére teleportálhatunk.
Habár a játék elején megy egy visszaszámláló is 100 percről, ez csupán egy achievment, nem kötelező ennyi idő alatt végigvinni. Pláne, hogy első alkalommal sokat bolyong a játékos, de ha valahol, akkor itt érdemes magának felfedezni a világot mind a helyszín, mind a játékmechanika tekintetében.
Pro:
ambient háttérzene;
a felfedezés élménye;
minimális, absztrakt látványvilág;
a központi terem;
a bölcsességek;
a végjáték;
Kontra:
könnyű eltévedni;
pár szöszölős feladvány;
a visszaszámláló első alkalommal;
Kiknek ajánlható?
Habár első ránézésre chill programnak tűnik, de a feladványok nehézsége miatt inkább a logikai játékok rajongói tegyenek vele próbát.