![[Teszt] Voyage](/~thumbnail/voyage.jpg.cvsak.k.article-00-19-5u.1s8rmis.jpg)
A konzolos verziók megjelenésének alkalmából mi is végigszaladtunk ezen a kézzel festett és erőszakmentes kalandon, melyet akár páros felállásban is átélhetünk.
Kevés olyan játékot lehet mondani az új évezredből, amely többször lett volna hivatkozási alap, mint a tavaly tízéves Limbo, a Playdead instant klasszikusa ugyanis nemcsak az indie szcéna berobbanásának volt kulcsszereplője, hanem a cinematic platformer / kaland műfaj reneszánszát is elindította. Ez a korszak pedig azóta is tart: sokan sokféleképpen közelítették meg az évek során ezt az egyszerű, de mégis nagy szabadságot nyújtó receptúrát, most pedig itt egy újabb jövevény, amely bizonyos értelemben borzasztóan szélsőséges, de éppen ez adja meg a létjogosultságát – na nem mintha amúgy meg kellene azt kérdőjelezni. Ő volna a Venturous alkotása, a Voyage, amely PC-re már tavaly megjelent, most pedig konzolokra is ellátogatott.
A Voyage két utazóról szól, akik egy távoli bolygóról próbálnak hazajutni... és nagyjából ennyi az, amit történetszinten el lehet (és egyáltalán el kell) róla mesélni. Tálalásában ugyanis rendkívül távolságtartó a játék: betűket például (a főcímet leszámítva) nem is láthatunk benne – még az irányítás elmesélését és a kezelőfelületet is piktogramok segítségével oldották meg. Ezzel önmagában semmi baj nincs persze, hiszen ez is azt sugallja, hogy a környezeti történetmesélésnek nagyon fontos szerepe van, a háttérsztorit ugyanis szokás szerint a körülöttünk zajló eseményekből és a díszletekből kell megpróbálnunk összerakni. Nagy kár azonban, hogy a Voyage mindeközben meg sem próbálja kicsit közelebb hozni, megismertetni velünk a két főhőst: egyetlen igazán szívmelengető pillanata az, amikor véletlenül (vagy szándékosan, mert amúgy nagyon jópofa) megöleljük egymást velük, emiatt azonban a lezárás érzelmi töltete is tovaszáll az űr végtelenjébe.
A páros felállás a játékmenetre is kihat, de csak minimális mértékben – igaz, valójában gameplay is csak mutatóban van a Voyage-ban. Ez egy száz százalékig erőszak- és kihívásmentes játék, amiben csak haladni kell, néha megnyomva egy-két gombot, felmászva néhány platformra vagy éppen interakcióba lépni környezetünk egyes elemeivel. A játék olyannyira kezdőbarát, hogy az egyik gombbal még ezeket az interaktív pontokat is felvillanthatjuk, ha nagyon elakadnánk, emiatt pedig nyugodtan odaadhatjuk a másik kontrollert akár olyasvalakinek is, aki soha életében nem látott még közelről videójátékot. Aggódni azonban nem kell: a Voyage egyedül is teljes értékű élmény, a ténylegesen kooperatív pillanatok száma elenyésző, és azokat is gond nélkül lekezeli nekünk a mesterséges intelligencia.
A Voyage kooperatív jellege – és ami miatt érdemes lehet akár újból nekifutni a borzasztóan rövid, mindössze kétórás kalandnak – inkább élményszinten jelentkezik, a kihívás és az érdemi fejtörők hiánya ellenére ugyanis nagyon izgalmas, ahogy próbálja az ember megfejteni a világát. Ebben pedig megkérdőjelezhetetlen érdemei vannak az audiovizuális tálalásnak: a dallamok elképesztően hangulatosak, az animáció jellege pedig a Studio Ghibli zseniális alkotásait idézi, nagyon kreatív figurákkal, valamint mesésen változatos, fantasztikus érzékkel megalkotott helyszínekkel. Egy szó mint száz: videójátékként nagyon nehezen értelmezhető a Voyage, utazásnak azonban – nevéhez híven – valóban emlékezetes, így ha szeretnéd fejtegetni kicsit, hogy milyen titkokat rejthet ez a letűnt civilizáció, és hogy ki lehet egyáltalán a két hős, akinek segíteni próbálunk, akkor érdemes lehet végigszaladni rajta (akár párban is), művészeti megközelítésben ugyanis egy igazán színvonalas képviselője lett a zsánernek.
VOYAGE
Platform: PS5 (tesztelt), PS4, Xbox Series, Xbox One, Switch
Kiadó: Ratalaika Games | Fejlesztő: Venturous
Megjelenés: 2022. augusztus 12. | Ár: €14.99