1666 Amsterdam - Boszorkányok, jogi drámák és egy felemás prológusElőzetes

A boszorkányokat, dark fantasy elemeket és fekete macskákat felsorakoztató akció-kalandjáték már első pillantásra is nagyon izgalmasan fest, hát még akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a projekt mögött nem kisebb név áll, mint Patrice Désilets, akinek a 2003-as Prince of Persia: The Sands of Time-ot, valamint az első kettő Assassin’s Creedet köszönhetjük. Désilets körülbelül tizenhat éve szeretné elkészíteni ezt a projektet, most pedig nagyon úgy néz ki, hogy belátható időn belül meg is fog valósulni ez az álma. A Summer Game Festen mutatott trailerrel párhuzamosan ráadásul egy ingyenes prológus is felkerült a Steamre a programhoz, így bárki megnézheti, min ügyködött eddig a patinás múltú fejlesztő.

Tizenhat év roppant hosszú idő egyetlen címre még AAA kategóriás mércével mérve is, azonban egyáltalán nem véletlen, hogy az 1666 Amsterdam fejlesztése ennyire elhúzódott. Désilets egy 2015-ös interjúban elárulta, hogy 2010 óta foglalkoztatja egy boszorkányos kalandjáték ötlete, ami nem sokkal azután merült fel benne, hogy maga mögött hagyta a Ubisoft Montreal csapatát. Az iparági veterán saját bevallása szerint úgy érezte, egyre inkább elhidegül a családjától és akkoriban született második lányától, így végül felmondott a munkahelyén, és világkörüli útra indult szeretteivel. Ezen hosszú vakáció során Amszterdamba is eljutottak, a város pedig azonnal megragadta a férfi fantáziáját rengeteg csatornájával, hangulatos utcáival és évszázados múltra visszatekintő építészeti örökségével.

Désilets úgy érezte, ez a helyszín remek háttérként szolgálhatna egy sötétebb hangvételű programhoz, ahol az Ördögöt magát személyesíthetjük meg, és a játékiparon belül mások is osztották ezt a véleményt. A születendő projekt mögé végül nem kisebb név állt be, mint a THQ, ami a frissen alapított THQ Montreal képében egy saját csapattal is megkínálta az Assassin’s Creed atyját. Az amerikai kiadóóriás akkoriban próbálta újrapozícionálni magát, hogy licenszelt címek helyett eredeti IP-kre támaszkodhasson a jövőben, így az 1666 Amsterdam korai prototípusa mellett olyan programok készültek arrafelé, mint a Turtle Rock féle Evolve, vagy az Obsidian nevével fémjelezett South Park: The Stick of Truth.

Azonban amíg papíron igen impozánsnak hangzott ez a felhozatal, addig a valóságban nem muzsikált túl jól. A projektek egy része csúszott, a kiadásig eljutott játékok pedig pénzügyi szempontból szinte kivétel nélkül alulteljesítettek, így a THQ-nak nem maradt más választása, 2012 decemberében csődöt kellett jelentenie. Az ezt követő felszámolási eljárás során kalapács alá került a kiadó minden tulajdona, a THQ Montreal csapatát pedig a sors fintoraként pont az az Ubisoft vette meg 2,5 millió dollárért, ahonnan Désilets alig pár éve távozott. A felek először még óvatos optimizmussal álltak az így kialakult, enyhén szólva is furcsa helyzethez, ám ez a pozitív viszony nem tartott sokáig, így a veterán fejlesztőt 2013 május 7-én kirúgták az állásából.

Az 1666 Amsterdam jogai ezek után is maradtak az Ubisoftnál, ám a franciák szemlátomást nem igazán tudtak mit kezdeni a projekttel, ezért végül nemes egyszerűséggel bizonytalan ideig jegelték azt. Csakhogy Désilets nem hagyta annyiban a dolgot, és nem sokkal az elbocsátása után beperelte egykori munkaadóját. Ez a jogi csatározás egészen 2016-ig húzódott, és végül egy peren kívüli megegyezéssel zárult, melynek értelmében a boszorkányos program visszakerült a megálmodójához. Innentől kezdve nagyjából lenyugodtak a kedélyek: a projekt pár évig még parkolópályán pihent, amíg Désilets új csapata be nem fejezte az Ancestors: The Humankind Odyssey fejlesztését, de 2020 januárja óta minden figyelmüket az 1666 Amsterdamnak szentelik. És hogy milyennek ígérkezik az Assassin’s Creed atyjának álomjátéka mindezek után? Nos, az ingyenes prológus alapján eléggé felemásnak.

Az 1666 Amsterdam címéhez méltó módon a 17. századi Amszterdamba kalauzol el minket, aminek a napfényes utcái sötét titkokat rejtenek. A város jóravaló lakói közé az elmúlt évszázadok alatt elvetemült démonok vegyültek, akik varázshatalmuk segítségével valódi királyként élhettek itt, legalábbis egészen eddig. Most viszont közeleg a számonkérés ideje, és talán mondanunk sem kell, hogy játékosként a mi feladatunk lesz ezeknek a lényeknek a lenyomozása és kivégzése. Igaz, az eredeti tervekkel ellentétben végül nem az Ördögöt, hanem egy boszorkányt alakíthatunk majd a programban, de a koncepció azért így is izgalmasnak érződik. És ez még nem is minden, ugyanis a cselekményt megbolondítja egy 1999-ben és egy napjainkban játszódó történetszál is.

És igazából ez a két extra idősík jelenti a prológus legnagyobb gyengeségét. Azok a jelenetek, amik a múltban kapnak helyet, félelmetesen hangulatosak a maguk sötét és zsigeri képi világával, a modern helyszínek viszont nagyon semmilyennek, nagyon sterilnek érződnek, a helyzeten pedig az sem segít, hogy sajnos a demó cselekményét ez utóbbi történetszálak uralják. Désilets szerint a végső játék nyolcvan százalékát 1666-ban tölthetjük majd, míg 1999-nek tizenöt százaléknyi képernyő idő jut majd, a legmodernebb idősíknak pedig mindössze öt százalék, ezek az arányok azonban az ingyenes próbakörben még egyáltalán nem érvényesülnek, amiért nagy kár.

A vegyes narratív összkép mellett a játékmenet sem érződik az igazinak, már csak azért sem, mert a mechanikákból alig tapasztalhatunk meg bármit a prológusban. A Summer Game Festen bemutatott előzetes alapján a teljes programban lehetőségünk lesz majd harcolni, háztetőkön parkourozni, lopakodni és macskaként suhanni az árnyak között, ezek azonban egy az egyben hiányoznak a kipróbálható verzióból. Ehelyett a demo java egyszerű sétálással telik, amit csak nagyon ritkán szakít meg egy-egy minimalista logikai feladvány vagy gyűjtögetős feladat. Ráadásul a papíron legizgalmasabbnak tűnő mechanika – a varázslás – is kimerül néhány gombnyomásban, ami mindenképp csalódást keltő megoldás.

Azzal persze semmi baj nincs, ha egy játék kicsit lassabban nyit az átlagnál, az azonban már annál jobb kérdés, hogy vajon megérte-e a programnak pont ezt a szegmensét az érdeklődők elé tárni bemutatkozás gyanánt. Igaz ugyan, hogy a GameDiscoverCo adatai szerint a bejelentése óta közel félmillióan helyezték már a kívánságlistájukra az 1666 Amsterdamot, azonban ha megnézzük a steames hozzászólásokat, az is látszik, hogy rengetegen csalódtak a vérszegény prológusban.

Apró érdekesség, hogy az 1666 Amsterdam nem az egyetlen boszorkányos projekt, ami jelenleg Montrealban készül, ugyanis a 2022-ben belengetett Assassin’s Creed Hexe eléggé hasonlít Désilets alkotására. A Ubisoft játéka a szivárgások szerint a Német-római Birodalomba kalauzol majd el minket, nem Amszterdamba, és a hangvétele is jóval realisztikusabbnak ígérkezik, mindenféle paranormális jelenség nélkül, azonban a párhuzam a két cím között így is igen erős. Hogy Désilets játéka pontosan mennyire inspirálta a franciákat, azt jó eséllyel sose fogjuk megtudni, de azt mindenképp érdekes lesz megfigyelni, hogy melyik boszorkányos program talál majd kedvezőbb fogadtatásra a rajongók körében.

Az 1666 Amsterdamban papíron sok lehetőség lapul, a próbakörben azonban ezeknek a java nem tudott megmutatkozni. Az ingyenes prológusban a sztorinak a legunalmasabb, legszürkébb elemei kerülnek előtérbe, az első előzetesben felvillantott mechanikák pedig szinte egy az egyben távol maradnak, amiért mindenképp nagy kár. Már csak azért is szomorú ez, mert az mindig üdvözölendő, amikor egy alkotó ilyen sok év után és ennyi nehézség ellenére is meg tudja valósítani az álmait. Reméljük hát, hogy az 1666 Amsterdam idénre ígért korai hozzáférésű verziója jobban fel tud majd nőni Désilets eddigi munkásságához.