The Sinking City 2Teszt

A The Sinking City 2 minősége, mint vegytiszta túlélőhorror, már csak azért is meglepő egy kicsit, mert a játék mögött álló Frogwares eddig leginkább a Sherlock Holmes adaptációiról volt ismert. Az ukrán fejlesztők ugyan korábban is ki-kikacsintottak Lovecraft műveinek irányába, először a 2007-es Sherlock Holmes: The Awekeneddel, majd a 2019-es első The Sinking Cityvel, ám ezek a próbálkozásaik azért megmaradtak nyomozós címeknek, némi kozmikus horror beütéssel. Legújabb alkotásukkal viszont már felvállaltan az volt a céljuk, hogy elszakadjanak a jól bevált formulájuktól, ez a drasztikus váltás pedig nem is sikerülhetett volna ennél jobban.

A The Sinking City 2 az 1920-as évek Amerikájába, azon belül is Arkham fiktív városába kalauzol el minket, ami épp egy példátlan mértékű és okkult eredetű áradás súlyát nyögi. A polgármester eltűnt, a hatóságok tehetetlenek, az utcákat pedig elárasztja a víz, amit se homokzsákokkal, se más, korábban bevált módszerekkel nem lehet kordában tartani. Ráadásul, ha ez nem lenne elég, a szennyes habokkal különös, nem evilági lények is érkeznek a településre, amik kezdetben csak a sötét sikátorokban húzzák meg magukat, de ahogy telik az idő, úgy vadásznak egyre nagyobb és nagyobb előszeretettel emberekre is…

Ilyen körülmények között talán mondanunk sem kell, hogy aki csak teheti, csapot-papot hátrahagyva menekül Arkhamból, és alighanem így tenne a játék főszereplője, Calvin Rafferty, is, csakhogy ő nem mehet. A férfi okkult tudományokkal kacérkodó szerelme nemrég ugyanis csapdába esett az Álomföldön, így ha meg akarja menteni a nőt, Calvinnak muszáj megtalálnia egy bonyolult rituálé kellékeit a városban, mielőtt az épületek örökre a mélybe merülnének.

A fejlesztők a játék steames adatlapján autentikus lovecrafti élményként hivatkoznak az alkotásukra, ez pedig teljes mértékben igaz is. A The Sinking City 2 története valósággal tobzódik a fura szörnyekben, az őrült kultistákban és persze a nem evilági entitásokban is, míg a narratíva biztos kézzel bánik a kozmikus horror bevett toposzaival, és helyenként csavarni sem fél rajtuk egyet vagy kettőt.

A hangulathoz továbbá a jó sztori mellett a prezentáció is hozzátesz egy nagy lapáttal. Legyen szó akár az elöntött utcák káoszáról, akár a sötétben rejtőzködő, nem evilági förtelmek hörgéséről, a Frogwares alkotásának van egy elképesztően vastag atmoszférája, ami hamar ránk telepszik, és villámgyorsan eléri, hogy mi is fulladozni kezdjünk, vagy legalábbis úgy érezzük magunkat, mint akire ráborult az okkult ár minden súlyával együtt.

Tekintve, hogy narratív szempontból az előző The Sinking City is hasonló elemekből építkezett, a fejlesztők stílusváltása a történetnél és a hangulatnál annyira még nem érződik, ahol viszont egyértelműen megmutatja magát, az a játékmenet. A széria második részében ugyanis borongós hangvételű, okkult elemekkel kacérkodó detektív adaptáció helyett vegytiszta túlélőhorrort kapunk a pénzünkért. A The Sinking City 2-ben ennek megfelelően a hangsúly az erőforrások menedzselésén, szűkös készleteink minél okosabb felhasználásán, és persze az életben maradásért folytatott kínkeserves küzdelmen van.

Lőszerkészleteink meglehetősen végesek, így nagyon bölcsen kell megválasztanunk, hogy mikor harcolunk, és mikor kötjük fel a nyúlcipőt, ahogy az se árt, ha alaposan átkutatunk minden utunkba kerülő helyiséget és épületet, ugyanis ellenkező esetben hamar kifogyhatunk az erőforrásokból. Ellenfeleink ezúttal nem hagyományos zombik lesznek, hanem nagyra nőtt piócák által mozgatott holttestek, de arra sem kell majd sokat várnunk, hogy felbukkanjanak a náluk is elborultabb rémségek. Ezen a téren külön dicséret illeti a fejlesztőket, ugyanis nagyon kreatívan keverik a mélytengeri állatokat és az okkult ocsmányságokat, aminek az eredménye egy kellemesen groteszk, ugyanakkor legtagadhatatlanul lovecrafti szörny felhozatal.

A fenti mechanikák összességében egy nagyon feszes játékmenetet eredményeznek, ahol simán benne lehet a pakliban, hogy egy összecsapás kellős közepén elfogy minden lőszerünk, és ahol tényleg úgy érezhetjük néha, hogy maguk a Nagy Öregek tesznek meg mindent, hogy ne érhessük el a céljainkat. Igaz, hogy a fejlesztők néha hajlamosak kicsit túlzásba esni az akciójelenetekkel, és ilyenkor nem hagynak elég időt arra, hogy két lövöldözés között felépülhessen a feszültség, de nagy általánosságában a The Sinking City 2 így abszolút remekel túlélőhorrorként a kampány elejétől egészen a végéig.

Egyedül azért lehet kár, hogy az éles stílusváltásnak a 2019-es előd legnagyobb erősségei is áldozatul estek. Persze, az első The Sinking City inkább volt egy csápokkal megtüzdelt Sherlock Holmes Chapter One, mint bármi más, de azért így is akadtak benne tetszetős megoldások. A karakterek például zseniálisan elborultak voltak sok helyen, ahogy az is jópofának érződött, hogy a nagy és nyitott térkép miatt sokszor valóban detektívmunkát kellett végeznünk, elkutyagolva a gyanús címekre, féligazságokból kikövetkeztetve, hogy mégis merre visz tovább a rejtély.

Ez a vonulat pedig a The Sinking City 2-ből teljes egészében hiányzik. A nyitott világnak híre-hamva sincs, vagy csak igen minimálisan van jelen egy-egy nagyobb kiterjedésű helyszínen, és a nyomozás javának is búcsút inthetünk. A játékban helyet kap ugyan néhány opcionális rejtély és fejtörő, melyeknek a megoldása nem szükséges a továbbhaladáshoz, azonban ezeknek minimális gondolkodással a végére lehet járni: az esetek nagy többségében az is elég, ha összekötünk pár dokumentumot, melyek az adott nyomozáshoz tartoznak, és már meg is vagyunk.

Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy ennek az éles váltásnak előnye is akad, nem kevés. A világ ugyan nem nyitott többé, de cserébe a lineáris pályák sokkal hangulatosabbak, részletgazdagabbak és izgalmasabbak, ahogy a játékmenet maga is rengeteget finomodott a 2019-es állapotokhoz képest. Az első részben példádul a kozmikus horror inkább csak amolyan körítés volt, itt viszont az élmény központi része és megkerülhetetlen tartópillére, ami nagyon jól áll a folytatás által körbejárt témáknak és szimbólumoknak.

A Frogwares csapata már korábban is próbált kisebb-nagyobb mértékben Lovecraft munkássága felé nyitni, most azonban nem finomkodtak tovább, és egyenesen fejest ugrottak a kozmikus horror dögszagtól terhes hullámaiba. A The Sinking City 2 ugyan nem viszi tovább elődje legtöbb erősségét, ám ezek hiányát nagyszerű játékmenettel és a zsáner toposzait biztos kézzel használó történettel ellensúlyozza. Épp ezért ez a játék nyugodt szívvel ajánlható mindenkinek, aki szereti a túlélőhorrorokat vagy a Cthulhu mítoszt (esetleg mindkettőt), az első rész rajongói azonban készüljenek fel arra, hogy gyökeresen más élményben lesz részük, mint 2019-ben volt.

PLATFORM PC, PS5, XSX KIADÓ FROGWARES FEJLESZTŐ FROGWARES MEGJELENÉS 2026. augusztus 18. ÁR 50 euró