Moss: Book IITeszt

Quill, hát emlékszel rám? Persze neked csupán egy lélegzetvételnyi jutott a győzelmi mámorból. Egy ölelés kósza pillanata Argus nagybácsid szerető karjai között. Mellettem viszont négy hosszú éve porosodik történetünk felejthetetlen nyitófejezete. Egy varázslatos utazás első lépései, amit fájóan hirtelen és messze túl korán szakítottak félbe. Azt hiszem éppen ideje továbblapoznom a dohos, megsárgult oldalakon egy újabb közös kaland felé. Készen állsz aprócska barátom?

2015-ben az egykori Bungie és Rockstar Games alkalmazottakból verbuválódott Polyarc sikeresen vitte tovább az iparág mamutjainak profizmusát egy kevesebb mint harminc fős független stúdió barátságos falai közé. Alig három évvel később a teljes mértékben virtuális valóságra fókuszáló csapat debütáló alkotása rögtön magával ragadta a kritikusokat, szakmai zsűriket és játékosokat egyaránt - számos díj begyűjtése mellett az egymilliós mérföldkövet is könnyedén átlépve a megjelenést követő évben. A Moss bizonyította, hogy nem feltétlenül szükséges rögtön a forradalmi megoldások bátor, de botladozó lépéseire bízni egy új platformot. Néha elég, ha már ismert alapokból építünk neki kisebb lépcsőfokokat.

A Moss világában ugyanis a rejtélyes "Olvasó" szerepét ölthettük magunkra, aki a kontroller mögül csupán közvetve terelgeti Quill névre hallgató főhősnőjét. Bár olykor méretesebb tárgyakat mozgathattunk és forgathattunk körülötte a logikai feladványok megfejtéséhez, felsegíthettük a csatatér padlójáról vagy lepacsizhattunk vele egy nehéz szakasz után, azért a játékmenet soha nem rúgta fel alapjaiban a már jól ismert akció/logikai/platformer eszköztárat. Nem degradálta gimmick szintre a lehetőségeket. Nem bonyolította túl a koncepciót. Mindössze karnyújtásnyi közelségbe hozta az új technológiának köszönhetően.

Dacára az időközben elsuhant négy esztendőnek, az alcím nem véletlen! Az események rövid összefoglalóját követően a Moss: Book II közvetlenül az első rész záró képsorainál veszi fel újból a szálakat. Percre pontosan. A tűzokádó Sarffog hatalmas kígyószerű teteme végre élettelenül fekszik a várkapuban, fogságából szabaduló Argus nagybácsink viszont máris egy minden eddiginél nagyobb Arcane fenyegetésre figyelmeztet. A történet innentől néhány emlékezetes pillanattal, maréknyi kiszámítható fordulattal, egy elkerülhetetlen érzelmi tetőponton átlendülve gördül tovább a lezárás felé - ezúttal nincs cliffhanger a könyv végén, csupán egy izgalmas kiskapu.

Az elmesélés módja egyébként is fontosabb. Az elmúlt húsz évben számtalan blockbuster sorozatban (Destiny, Call of Duty, Horizon: Forbidden West) feltűnő Morla Gorrondona ismét fantasztikusan kíséri narrátorként az eseményeket és kelti életre a különböző karaktereket a hangszínével játszadozva. Az olvasó nagyterme folyamatosan változik az előrehaladásunk függvényében, a lapozgatott könyvben életre kelnek a kopottas oldalak, a játéktérbe pedig vakító fénnyel rántanak be a lapok. A varázslatos mesehangulatot a szintén visszatérő Jason Graves dallamai egészítik ki - őt többek között a Dead Space és a Tomb Raider játékok zeneszerzőjeként ismerhetjük jobban.

A visszatérő elemek mellé azért néhány óvatos újítás is társult. Megbízható kardunkhoz idővel csatlakozik például egy villámgyors és közepes távolságra is hatékony chakram, majd egy lassú és nehéz, ellenben orbitálisat csapó pöröly. Fegyvertárunk bővülése ráadásul nem pusztán a kissé egyszerű összecsapásokat színesíti: a másodlagos funkcióknak a szintén nem túl komplex ugrálós és logikai részek alatt is masszív szerepük lesz. Kardunkkal egy nagy távolságokat átívelő dash mozdulat érhető el, a falba fúródó chakram a megfelelő pillanatban Mjölnir szerűen hívható vissza magunkhoz, míg a pöröly másolata a levegőben megdermedve várja, hogy lesújtson.

Ezúttal "olvasóként" is némileg aktívabban nyúlunk bele az események sűrűjébe! Bár az interakciók között továbbra is a tárgyak mozgatása, forgatása, piszkálása dominál, idővel új képességként megjelenik a növények manipulációja: indákat növeszthetünk a falakon és hidakat képezhetünk két meghatározott perem között. Lehetett volna azért egy-két hasonló megoldás még a kezünkben később. Mint ahogy az Arcane seregben is szükség lenne a modellfrissítésre lassan, mert a maréknyi ellenféltípus csupán minimálisan bővült új variációkkal.

Ez az első rész szűk három órás játékideje alatt talán kevésbé volt zavaró, a második könyv viszont könnyedén beszippant 6-8 órára is mielőtt a stáblista legördülne! Opcionális szobák, apró titkok és gyűjtögetni valók várnak, amit egy érezhetően kidolgozottabb és változatosabb környezetbe sikerült ezúttal helyezni. A látványra és a fantasztikus animációkra már a Moss esetében sem lehetett panasz, de ezen a téren mégis sikerült szintet lépni - meghazudtolva a leköszönő PlayStation hardver limitációit. A képek tényleg semmit nem adnak vissza az érzésből. Ezt headsettel a fejeden kell átélned!

A Moss: Book II az első résszel karöltve egy karakteres, szívmelengető, varázslatos meseként kerül be a platform kötelezően ajánlott címeinek sorába. Ráadásul a SIE ismételt anyagi támogatásának köszönhetően ideiglenes PlayStation VR exkluzív címként egy kicsit többet is jelenthet. Nekünk talán a hat éves, nagyrészt már kéznél lévő technológiákból kísérleti jelleggel összepakolt konzolos VR megoldás első generációjának hattyúdala is egyben. Méltóbb búcsút mondjuk elképzelni sem tudnék.

MOSS: BOOK II
PLATFORM PSVR (tesztelt)
KIADÓ Polyarc FEJLESZTŐ Polyarc
MEGJELENÉS 2022. március 31. ÁR 13 990 Ft