Station to StationTeszt

A játék azzal próbált már a trailerek tekintetében is a kedvünkben járni, hogy nagyon kellemes, voxelgrafikus prezentációt kínál. Emellett csodás zenei hátteret, békés terepeket, épülő-szépülő tájakat is felvonultat. A Station to Station már engem ezzel megfogott; akár le is zárhatnám a kritikát azzal, hogy "a játék megvett kilóra, tessék masiniszta-sapkát ölteni, és keresni a Steamen a nagy zöld gombot". Na de azért ennyire nem gurul forrón a gőzmozdony, lássuk, játékmenet tekintetében mire jutottak a Galaxy Grove játékmesterei.

Puzzle játékként egyszerű alapszabályokat kell követnünk. A kijelölt tájon különböző egymáshoz kötődő létesítményeket kell vasúti állomással, majd tényleges vasúttal és azon futó járatokkal fizikailag is összekötni. Tudjátok, a fakitermeléshez csatlakozik a feldolgozó üzem, végül a bútorgyár, aminek termékét a városközpontba kell szállítani. Ha ügyesek vagyunk, ezeket a láncokat kombóba is tudjuk fűzni, és ahogy a készítők elképzelték, bizonyos terepelemek sikeres "bekötése" után új házakat dobál le a gép, ezzel folytathatjuk a megoldásra váró feladatokat a pályán. A játék nem sokat foglalkozik ezen felül az ipari aspektussal, inkább a puzzle irányokra fókuszál.

Persze ez csak a kezdet. Jönnek a hidak, viaduktok, amelyek többletpénzbe kerülnek. A városokat személyvonatokkal is össze lehet kötni, de a teherpályát megerősítve erősebb tehervagonokkal szállíthatunk. A terep is világról-világra hoz valami új kihívást. Emellett időnként kártya-bónuszokat is húzhatunk, amivel például a sín előtt irtott erdő kevesebb pénzbe kerül, vagy híd nélkül tehetünk le kereszteződést. A lényeg a kombózás: minél több létesítményt fűzünk össze egy jó sorrenddel, minél kevesebbe kerül a sínfektetés, annál több lóvé üti a markunkat. A sorrendnél pedig fordított logikát kell követni, a végponthoz legtávolabbi pontot bekötve fut végig a kombó a teljes láncolaton. Már ha van erre lehetőség természetesen.

Az alapjáték nehézségét jól jellemzi, hogy agyérgörcs nélkül is tudunk haladni, mindig tudunk annyi pénzt kotorni, amivel a következő állomásokat is beköthetjük. A trükk abban van, hogy a pályán van mindig egy gazdasági cél, aminek eléréséhez jól kell látni a sorrendiséget, és a még nem belátható (de a terepen előre jelzett) új épületek lokációival is előre kell számolni. A másik extra feladat pedig mindig a pályához kötődik, de általában valami korlát betartására épül. Na, ha így akartok 100%-ra célozni, onnantól érdemes lehet tényleg felkötni a masinisztagatyát! Ha pedig a pályák kifújtak, jöhet a szabad játék, random terepeken.

Állomásról állomásra haladva a játék gyengeségei is felfedik magukat. Ilyen például a kampány pályákon terepekbe kódolt megoldások sora. Vagy az, amikor a kombó nem adja be magát, pedig elvileg jól csináltad a sorrendiséget. És a legfájóbb, hogy egy autosave van, ami az előző nagyobb lépésünk elé dob, többlépéses "undo" nincs, csak újratöltögetés, vagy manuális save/reload. Ez egy kicsit furcsa döntés, pláne, a hosszabb pályák esetében, ahol könnyen sarokba szoríthatjuk magunkat egy előre be nem látott félrekötéssel.