![[Teszt] Little Bug](/~thumbnail/little-bug-header.jpg.cvsak.k.article-00-18-7u.28lack.jpg)
A Little Bug egy különleges és álomszerű, ugyanakkor váratlanul nehéz platformer-kaland egy nyolcéves kislányról, akinek egy nap kétszer kell hazamennie az iskolából, és a második hazaút során bizarr rózsaszín ártó lelkek elől kell menekülnie egy őt segítő lélek segítségével. A játék Steamen 2018 ősze óta elérhető, Switchre és Xbox-ra azonban csak tavaly év végén jelent meg – én az előbbin játszottam végig az ünnepek alatt.
Első ránézésre a Little Bug egy bájos, ám komoly témákkal foglalkozó könnyed kalandjátéknak tűnt, egészen addig, amíg rá nem jöttem, hogy tulajdonképpen egy olyan platformerrel játszom, amiben nem lehet ugrani. Ez egy teljesen szándékos döntés a fejlesztők részéről, helyette ugyanis egy fizikán alapuló lengedező mechanikát kell tökélyre fejlesztenünk, amelynek lényege, hogy a nyolcéves Nyah és a fénylabda kinézetű segítő lelke közt telepatikus úton létrejövő fénysugárral tudjuk magunkat felhúzni és szó szerint átlendíteni az akadályokon. A kislányt és a fényforrást egyszerre irányítjuk, amiről olykor a Brothers jutott eszembe, és eleinte szép fokozatosan vezet rá a játék a lengedezős központi mechanika használatára.
Az 1-2 órás kaland utolsó harmadánál aztán a nehézség hirtelen akkorát ugrik és két olyan nehézségi tüske is van benne, hogy majdnem otthagytam, pedig a hangulat, a zene, vagy a hanghatások mind nagyon jól működnek, és a pályadizájra sem lehet panasz, sőt! Egyre ötletesebb és összetettebb kihívások elé állít a játék, csak bírjuk cérnával. A checkpointokként működő gyertyák néha túl sűrűn, máskor indokolatlan távolságra vannak egymástól, és a legtöbb frusztráció nekem ebből származott, ugyanis a két nagyon nehéz rész attól nehéz, hogy több húzós ügyességi rész van összefűzve és ha bármelyik ponton hibázol, kezdheted elölről az egészet. Nem hosszú szakaszok ezek, de egy ilyen rövid játék esetében zavaróan megtörik a lendületet.
A történet és a mondanivaló sem egészen világos, legalábbis én nem éreztem, hogy lett volna komoly tanulság az élénk fantáziájú kislány utazása végén azon túl, hogy hallgassuk meg egymást és legyünk türelmesek egymással, de lehet, hogy ezt csak a sok újrapróbálkozástól sérült „gitgud” egóm íratja velem. Nyah és anyukája a fejlesztőcsapat egyik tagjáról és az ő nemrég elhunyt édesanyjáról lett mintázva, így a Little Bug talán inkább emléket állít, semmint komoly üzenetet közvetít, legalábbis az én értelmezésem szerint.
De azt meg kell hagyni, hogy nem egy tucatjáték, csak olykor nehezebb a kelleténél, a játékmenet fő mechanikáját igazán kiaknázó bónusz pályákat pedig csak egy második végigjátszás után teljesíthetjük. Platformerek terén jártasabbak nyugodtan tegyenek vele egy próbát, mások óvatosan közelítsenek.