Huszonnégy év. Ennyit kellett várnia a JRPG fanoknak, hogy a SNES-es Romancing Saga 3 elhagyja Japánt és angolul is megjelenjen. Kárpótlásként kijött PS4-re, Switch-re, One-ra, sőt még Vitára is, ráadásul remaster verzióban. De ne szaladjunk ennyire előre. Miről is van szó? A Saga-sorozat soha nem volt nyugaton annyira népszerű és ismert mint a Final Fantasy vagy akár a Dragon Quest szériák, és az sem segített, hogy konzolra 2003 óta nem jelent meg új része, az addig nagyjából kilenc epizódból álló sorozatnak. Két évvel ezelőtt aztán az 1993-as Romancing Saga 2 megtörte a csendet és remaster változata megjelent az egész világon. Közben mára valami megváltozott JPRG fronton, és szép kis reneszánszát kezdtük élni a régi JRPG-k (újra)kiadásának. Ezt a hullámot meglovagolva elkészült tehát az RS3, ami ambivalens érzéseket váltott ki belőlem.
A RS3 egyszerre zseniális és frusztráló. Hogyan lehetséges ez? A válasz a Saga-sorozat koncepciójában rejlik, ami a mai napig az egyik legkülönlegesebb a JRPG-k között. A Saga-sorozat ugyanis felrúg mindent, amit a hagyományos történetvezetésű JRPG-kről tudunk. Az első bevezető fejezetek után a sztori sutba dobja a linearitást, és tulajdonképpen szabad kezet ad a játékosnak. Van egy magasztos távlati cél, de hogy oda miként jutunk el, az ránk van bízva. És a döntéseknek súlya van. Nem mindegy, hogy a párbeszédeknél mit válaszolunk, nem mindegy milyen sorrendben keressük fel a helyszíneket. A RS3 egy nagyon érett játék, ami nem fogja a kezünket. Teljes szabadságot nem kapunk, a világot szépen lassan lehet megnyitni, de a lehetőségek és az alternatívák száma még mai szemmel is bámulatos. Minden város, minden helyszín rejt valamilyen kalandot, ám hogy ezeket hogyan lehet befejezni, azt ránk bízza a játék. Ráadásként összesen nyolc főszereplőt választhatunk, mindegyik egyedi ízt, érdekességeket, exkluzív tartalmakat rejt. Nagyon sajnálom, hogy ilyen irányban nem fejlődött tovább a zsáner. Az Octopath Traveller hasonló, de nem ugyanaz. A sztori óriási előnye, hogy nem rágja a szánkba a megoldásokat, de egyben ez a negatívuma is. Könnyen fókuszálatlanná válik a játék, elhatalmasodik rajtunk az elveszettség érzése, a „hova kell menni” frusztrációja, ami könnyen végzetes unalomba fullasztja a kalandot. Hiába van quest log, sokat onnan sem tudunk meg egy-egy alfejezet megoldásáról. Végzetes hiba azonban belenézni ilyenkor egy-egy végigjátszásba, mert a játék lényegi eleme, a felfedezés és az önálló megoldások feltérképezése veszik el. Tartalmilag a játék fantasztikus, ráadásul választható az eredeti puritánabb SNES verzió és az extrákkal teletömött új változat is.
Persze ha egyszer rájövünk a folytatásra az nagyon jó érzés, de sokszor nem ezen múlik a megoldás, hanem az órákon tartó grindelésen és tápoláson. A harci rendszer a sztori vezetéshez hasonlóan egyedi. A karakterekből öt is lehet a harcban. Szerencsére nincs random küzdelem, bármikor el lehet menekülni, és minden csatát max HP-val kezdünk. Cserébe viszont van permadeath, amikor az LP pontunk nullára csökken, persze ehhez szerencsétlennek kell lennünk. Ha már a végleges halálról eset szó megjegyezném, hogy a csapatból menet közben bárkit elküldhetünk, vagy felvehetünk, ami szintén nagyon egyedi megoldás. Csakúgy mint a rendszer többi eleme. A képességek tárgyakhoz vannak rendelve, és minél többet használunk pld. egy kardot, annál több dolgot lehet megtanulni. A harc élvezetes, de sokszor nem könnyű (sőt!), van benne kihívás ezerrel.
A grafika a SNES verzióhoz hasonlóan maradt 2D-s, viszont kapott egy alapos HD-s ráncfelvarrást. Gyönyörű lett egyébként, stílusában a Final Fantasy 6 steampunkos, kicsit sötét világát hozza. A zenék is kiválóak! A zeneszerző Kenji Ito, nekem eddig radar alatt volt, de azt kell mondanom nagyon érti a dolgát, nem hiába rajonganak a munkáiért a JPRG fanok. A battle vagy a boss theme pld. egészen szuper lett, mondjuk a városokban szólhatna változatosabb szám is.
A Romancing Saga 3 nem való mindenkinek. Elsősorban a kísérletező JRPG rajongóknak tudnám ajánlani, akik szeretik a SNES-es klasszikusokat, de nem félnek kikerülni a komfortzónából. Ha bejön a játék, az idei év legemlékezetesebb JRPG élménye lehet. Egy esélyt mindenképpen megérdemel.