axl2021.01.21. 21:21

Tükörország peremén...

...hitem újra meglelém.


A Mirror's Edge számomra az előző (előtti) konzolgeneráció egyik kellemes meglepetése és talán legkülönösebb új címe volt. Belső nézetű parkour-szimuláció. Markánsan egyedi, színes-minimalista vizualitás és hozzá passzoló ambiens dallamok. Instant szerelem.

Az átütő siker azonban mind a kritikusoknál, mind a kasszáknál elmaradt. A játék túl rövid volt, a gerincét képező ügyességi részek meg-megakadtak néha, az akció még annál is jobban döcögött (szerencsére nem ezen volt a hangsúly) és az események hátteréül szolgáló világ - noha érdekesnek tűnt - sem került rendesen kibontásra. Habár a sztori a maga módján kerek egészet alkot, azért bőven lett volna tér egy folytatásnak, de sajnos a relatív kudarc meg is rekesztette lehetőség szinten. Aztán elröppent 8 év, mire valaki a döntéshozók közül jónak látta ismét futni (ha-ha) egy kört a köztudatból addigra már jócskán kikopott címmel. Mivel a történet fonalát ennyi idő után újra felvenni több szempontból kockázatos (pláne annak fényében, hogy az eredeti játék generálta mérsékelt lelkesedés nyomán sokan feltehetőleg nem is hallottak róla a leendő célközönség soraiból), a másik logikus utat választották: előzmény, egyben soft-reboot. Emiatt hosszú ideig nem foglalkoztam vele. Munkált bennem a dac, amiért második rész helyett ilyesmivel próbálják kiszúrni a szemem. Too little, too late. Egy közelmúltbeli leárazás kellett hozzá, hogy végre rászánjam magam a pótlására és kénytelen legyek beismerni, hogy a Catalyst gyakorlatilag pontosan olyan, amilyennek a soha el nem készült folytatást képzeltem anno.

Na, de ne szaladjunk (megint ha-ha) annyira magunk elé. Mert miről is szólt a Mirror's Edge? A sztori szerint egy Faith nevű futárlányt alakítunk, aki a jövő tipikus metropoliszának háztetőin-, az információ szigorú ellenőrzését megkerülve szállít dolgokat és... konkrét spoiler-ek nélkül kb. ennyi derült ki a történet folyamán. Ezt bővíti JELENTŐS mértékben az előzmény, igaz, jobbára a különböző gyűjtögetni való bisz-baszok összeszedésével feloldott szövegrészletek és beszélgetésfoszlányok révén. Az általuk festett kép nem valami rózsás. Adott egy vállalati (kvázi-)diktatúra, amit a legbefolyásosabb kereskedőcsaládok tagjaiból álló cégtanács irányít, az állampolgárokat szimplán "alkalmazottaknak" nevezik, az időszámítást pedig üzleti években adják meg. Egy kötelezően viselt biometrikus csuklópánttal mindenki rá van csatlakoztatva a Hálózatra, azaz a felsővezetés tudja róluk, mikor merre járnak és mit csinálnak. Kivéve azokat, akik tudatosan elszakították magukat a társadalomtól és annak peremén, háztetőkön és csatornákban élnek. Ők az ügyfeleink. Ezúttal nem csak névleg, mivel az első résszel ellentétben itt ténylegesen is vállalhatunk a főszálhoz szorosan nem kapcsolódó megbízásokat, amik rendszerint (oké: szinte mindig) kimerülnek a "juss el A-ból B-be egy megadott időn belül" valamilyen (minél kevesebb sérüléssel, bizonyos pontok érintésével stb.) variációjában. Ezen melléktevékenység-típus megjelenése a legnagyobb játékmenetbeli változásnak, azaz a nyílt világba költözésnek a hozadéka.

Manapság amúgy is virágkorát éli ez a tágabban értelmezett műfaj (még jó, hiszen elég építeni egy kellően nagy homokozót, teleszórni három-négyféle feladat végtelen ismétlődésével és voilà: kész a "tartalmas" játék, ahol az időt pluszban kitolja a közlekedés), de a Mirror's Edge által alkalmazott formulához legalább tényleg passzol. Az első részben hatalmas elvesztegetett potenciálnak éreztem az egyébként ötletes Runner Vision-t. Ami ott a teljesen lineáris pályák miatt még azt a kevés felfedezést is megölte (volna, ha nem kapcsolom ki azonnal), az itt a tetőkön való navigáció magától értetődő és (többnyire) kifogástalanul működő eszköze. Persze a fent említett stílusbetegségektől a Catalyst sem mentes, sőt, viszont óriási szerencséjére az ide-oda rohangászás tulajdonképpen maga a játékmenet, ezzel máris eltérő megvilágításba kerülnek a repetitív mellékes teendők és a sok céltalan mászkálás. Ezt az aspektusát lényegében változtatás nélkül örökölte meg a kistestvértől, pontosabban csak majdnem. Először furcsának hatott, valahogy nem akart kézreállni, alapvető mozdulatok hiányoztak. Aztán rájöttem, miért: implementálásra került a szerintem valaha létrehozott talán legfeleslegesebb fejlődési rendszer, ahol az olyan egyszerű képességeket, mint pl. a bukfenc, szintlépéssel kell feloldani. (Új készségek is akadnak, de egyrészt nincs belőlük túl sok, másrészt ezeket automatikusan megkapjuk a történet előrehaladtával.) Ez főként eleinte zavaró. Amikor már teljes az arzenál, ugyanolyan élvezetes a transzformátorok és szellőzőcsövek között ugrálás, mint régen. Épp ezért gondolom, hogy kár volt ilyesmit beleerőltetni.

Ami sokat változott (és nem feltétlenül előnyére), az a harcrendszer. Lőfegyvert például egyáltalán nem használhatunk benne (ez éppenséggel az elődnek sem volt kimondottan erős pontja), de valahogy a közelharc is sokkal súlytalanabbnak érződik a csicsás "kivégző" mozdulatok ellenére (ilyenkor a kamera átvált külső nézetbe, baromi látványos, mondjuk nem értem, pontosan mi aktiválja ezt az effektust), illetve hogy a komplexebbé tételére tett szándék elvitathatatlan. Az esetek túlnyomó többségében kifizetődőbb taktika elfutni a kevés különböző (ám a küzdelmet lényegesen nem befolyásoló) ellenféltípus elől, semmint leállni velük pofozkodni. (Mivel ők a zsaruk, küldetésen kívül folyamatosan érkezik belőlük az utánpótlás, ha rossz fát tettünk a tűzre vagy csak sokáig tartózkodtunk olyan helyen, ahol nem kellett volna.) Ez - mármint a súlytalanság - a játék más elemeire is jellemző. Lehet, hogy az új grafikus motorra történő átállásnak köszönhetően, de kevésbé éreztem a (fizikai) kapcsolatot az általam vezérelt karakter és a játéktér között. Utóbbi ráadásul kissé sterilnek, még inkább stilizáltnak tűnik, hiába volt ez eredetileg is a koncepció szerves része. Emellett némileg modernizáltak a dizájnon, futurisztikusabb lett az egész, mindenhol drónok repkednek és ezen túlmenően is igyekeztek a lehetőségekhez mérten élettel megtölteni a teret: az utcaszinten gyalogosok és autók hada közlekedik, a fejünk felett gyorsvasút dübörög, az általunk megközelíthetetlen irodákban, folyosókon, lépcsőházakban pedig egymással beszélgető, dolgukra igyekvő emberek látszanak az üvegfal másik oldalán. Összhatás tekintetében azért elég jól néz ki a város, pláne az esti neonfény-áradatban úszva. Ja igen, merthogy a napszakok dinamikusan váltakoznak (a történet fix pontjait leszámítva).

Ha csak az általában elszigetelt (és sokszor nagyon mutatós) helyszíneken játszódó fő küldetésekkel számolunk, akkor a készítőknek még az előd nem túl acélos játékidejét is sikerült alulmúlniuk. (A hozzám hasonló maximalistáknak jó hír, hogy ezek a szekvenciák később tetszés szerint újrázhatóak a rajtuk fellelhető extrák megszerzése céljából.) Mihez lehet hát kezdeni a korábban emlegetett gyűjtögetésen és futárkodáson kívül? Ott vannak az előző rész Time Trial-jait váltó Dash-ek, ahol szintén mások legjobb ideje ellen mérettethetünk meg a fejlesztők által kitalált útvonalakon (mint ahogy arra figyelmeztetnek, a jelölt irány soha nem a legoptimálisabb!) és maximum 3 csillaggal jutalmaztathatunk elért eredményeink függvényében, valamint különböző osztályokba sorolnak minket az összesített ranglistán magunk mögé utasítottak száma alapján. Hagyományos értelemben vett multiplayer ugyan továbbra sincs, viszont az egyes felhasználók szabadon kreálhatnak a többiek játékában is megjelenő kihívásokat. Ezeket két csoportra oszthatjuk: az egyik a bárhova lerakható Beat L.E., ami időbélyegzővel jegyzi azok nevét, akik rábukkantak (érdemes jól elrejteni, hogy a megtalálónak legyen némi sikerélménye), a másik az ebben a formában visszatérő Time Trial, ahol a kezdő- és végpont mellett a köztes állomásokat is mi szabhatjuk meg, hogy aztán a kusztomizálható szellemképünkkel fussanak versenyt a babérjainkra pályázók.

Sajnos az, hogy 2021-et írunk, vagyis a Catalyst megjelenése óta eltelt több, mint 4 év és még mindig semmi hír egy lehetséges következő részről, számomra azt sugallja, hogy a világmegváltás most sem jött össze. Kár, mert így amolyan tipikus se eleje - se hátulja középső rész benyomását kelti (a sztori in medias res jelleggel a képregény direkt folytatása és bár szinte végig előzményként hivatkoztam rá, helytállóbb a reboot kifejezés, mivel a történet vesz egy éles kanyart az eredetihez képest, a vége pedig lóg a levegőben) -- ami valószínűleg már így is marad.

eyJodG1sIjoiPGRpdiBjbGFzcz1cIi0tYnV5bWVhY29mZmVlLW1wdVwiPlxuPGEgaHJlZj1cImh0dHBzOlwvXC9idXltZWFjb2ZmZWUuY29tXC9nYW1lcjM2NVwiIHRhcmdldD1cIl9ibGFua1wiPlxuXHQ8aW1nIHNyYz1cIlwvfmZzXC9iYW5uZXJcLzAwXC8wMFwvMDVcL3BhdHJlb24tbXB1LWJnLnBuZ1wiPlxuXHQ8aW1nIHNyYz1cIlwvfmZzXC9iYW5uZXJcLzAwXC8wMFwvMDVcL3BhdHJlb24tbXB1LXJtLnBuZ1wiPlxuXHQ8aW1nIHNyYz1cIlwvfmZzXC9iYW5uZXJcLzAwXC8wMFwvMDZcL2J1eS1tZS1hLWNvZmZlZS5wbmdcIj5cbjxcL2E+XG48XC9kaXY+XG48c3R5bGU+XG4uLS1idXltZWFjb2ZmZWUtbXB1e1xuXHRvdmVyZmxvdzpoaWRkZW47XG5cdHdpZHRoOiAzMDBweDtcblx0aGVpZ2h0OiAyMDBweDtcblx0cG9zaXRpb246IHJlbGF0aXZlO1xufVxuLi0tYnV5bWVhY29mZmVlLW1wdSBpbWd7XG5cdHRyYW5zaXRpb246IGFsbCAuM3M7XG5cdHBvc2l0aW9uOmFic29sdXRlO1xuXHR0b3A6MDsgbGVmdDowO1xufVxuLi0tYnV5bWVhY29mZmVlLW1wdSBpbWc6bnRoLWNoaWxkKDEpe1xuXHRmaWx0ZXI6IGJsdXIoMnB4KTtcblx0dHJhbnNmb3JtOiBzY2FsZSgxLjEpO1xufVxuLi0tYnV5bWVhY29mZmVlLW1wdTpob3ZlciBpbWc6bnRoLWNoaWxkKDIpe1xuXHRmaWx0ZXI6IGJsdXIoNHB4KTtcblx0dHJhbnNmb3JtOiBzY2FsZSgxLjEpO1xufVxuXG4uLS1idXltZWFjb2ZmZWUtbXB1OmhvdmVyIGltZzpudGgtY2hpbGQoMSl7XG5cdGZpbHRlcjogYmx1cigwKTtcblx0dHJhbnNmb3JtOiBzY2FsZSgxKTtcbn1cbjxcL3N0eWxlPiIsImltYWdlcyI6WyJcL35mc1wvYmFubmVyXC8wMFwvMDBcLzA2XC9idXktbWUtYS1jb2ZmZWUucG5nIiwiXC9+ZnNcL2Jhbm5lclwvMDBcLzAwXC8wNlwvcGF0cmVvbi1tcHUtYmcucG5nIiwiXC9+ZnNcL2Jhbm5lclwvMDBcLzAwXC8wNlwvcGF0cmVvbi1tcHUtcm0ucG5nIl0sInVybCI6Imh0dHBzOlwvXC93d3cuYnV5bWVhY29mZmVlLmNvbVwvZ2FtZXIzNjUifQ==

Comedian
Kémek a Sasfészekben

1 napja
8

Stinger
Életed játéka

2 napja
20

Necroman Mk2
Hentai Mosaique Puzzle

4 napja
2

Comedian
Coogan blöffje

5 napja

axl
Új gép a háznál

Hát ez a nap is felvirradt. Tudtam, hogy előbb-utóbb el fog jönni, de arra nem számítottam, hogy ilyen hamar. Hiába, a kényszer nagy úr, az eddig használt gép pedig most döntött úgy, hogy bemondja az unalmast. Mivel nem akartam céleszköz nélkül maradni a jelenlegi helyzetben, a szerelő pedig lebeszélt a javíttatásáról, annak tudatában, hogy viszonylag régóta nyúzom és elég baráti áron sikerült hozzájutnom anno, gyorsan felírtam a veszteséglistára és elindultam másik után nézni.

7 napja
8

CHASE
80-as évek: A ráadás

8 napja
11

Necroman Mk2
VG Hall of Fame 2021 nyertesek

9 napja
5

Comedian
Akasszátok őket magasra!

2021.05.05.
4

pendrivedealer
Gyakorikérdések.hu - Meganimálva

2021.05.05.
2

Cash Bacsi
Shelter War - Teszt (iOS)

2021.05.03.

Stadia HUN
Resident Stadia tapasztalatok

2021.05.02.
1

Comedian
A Sólyom és a Tél Katonája

2021.05.02.
5

p34c3
Egy geekember Germániában

2021.05.01.
31

elvis
GT Sport - Red Bull Ring

2021.04.28.
5

Comedian
A Vízió

2021.04.27.
15

pendrivedealer
Zöldséghírek! - Meganimálva

2021.04.26.
3

Comedian
Spawn: Armageddon

2021.04.23.
10

pendrivedealer
Animációs ripacskodás 4ever!

2021.04.20.

Stadia HUN
AVICII Invector (Stadia)

2021.04.20.
2

CHASE
A kedvenc dalaim a 90-es évekből

2021.04.16.
18