

PL4YSTAT10N
Nem vagyok a toplistázás híve, de úgy érzem, már összejött egy stabil tizes csokor PS4-en, amiknek az elsősége - ha nem is megkérdőjelezhetetlen, de - számomra elég biztos.
Nem vagyok a toplistázás híve, de úgy érzem, már összejött egy stabil tizes csokor PS4-en, amiknek az elsősége - ha nem is megkérdőjelezhetetlen, de - számomra elég biztos.
Exkluzív képek Pókemberről (kommentár nélkül)
A 2006 december 29-i regisztráció pillanatában még nem sejthettem, hogy pontosan 15 évvel később ezeket a sorokat fogom idekanyarítani. Vagy lesz egyáltalán az oldal vonatkozásában értelmezve olyan, hogy 15 évvel később.
Az Xbox 360 érában bevezetésre került, azóta univerzálisan elterjedt teljesítményjelzőkről megoszlik az emberek véleménye. Egyesek szenvedélyesen hajszolják őket, másokat egyáltalán nem foglalkoztatnak és néhányan pokolra kívánják az egészet a kitalálójával együtt.
Egy tengerparti nagyváros. A hegyek mögött alábukó napkorong utolsó, erőtlen sugarai által vöröses-narancssárgára színezett táj. Idilli kép. Aztán felbőgnek a motorok és elszabadul a Káosz!
Hát ez a nap is felvirradt. Tudtam, hogy előbb-utóbb el fog jönni, de arra nem számítottam, hogy ilyen hamar. Hiába, a kényszer nagy úr, az eddig használt gép pedig most döntött úgy, hogy bemondja az unalmast. Mivel nem akartam céleszköz nélkül maradni a jelenlegi helyzetben, a szerelő pedig lebeszélt a javíttatásáról, annak tudatában, hogy viszonylag régóta nyúzom és elég baráti áron sikerült hozzájutnom anno, gyorsan felírtam a veszteséglistára és elindultam másik után nézni.
...hitem újra meglelém.
Először is halihó minden kedves régi és új dudának!
Minden ember videojátékos pályafutása során eljön - legalább egyszer - az pillanat, aminek a jelentőségét csak utólag érti meg. A maga idejében jellemzően az újdonság varázsával magyarázzuk. Elbagatellizáljuk azzal, hogy később majd sok ilyen lesz, de pont olyan nem lesz még egy. Akkor tudatosul bennünk, hogy valami egészen különleges dolgot éltünk át. Számomra Gordon Freeman ma kereken 16. születésnapját ünneplő második kalandjával történő első találkozásom testesíti meg mindezt.
Régóta terveztem írni az egyik kedvenc játéksorozatomról és így még a havi egy bejegyzést is tartani tudom (éppenhogy). Retrospektív bemutató:
Egy kép többet mond ezer szónál, tartja a mondás, és mennyire igaz! Ugyan szívesen olvasok (és írok is) különböző videojátékos témákról, de néha jól esik csak úgy elveszni egy-egy alkotás vizualitásában és gyönyörködni benne. Nem szaporítanám tovább a szót, helyette -- ahogy az előző bejegyzésemben már fenyegetőztem vele -- az alábbiakban egy képes összeállítást teszek közzé a Horizon Zero Dawn lenyűgöző világából, épp időben a PC-s megjelenéshez. Kalandra fel!
V. Miki egy régebbi élménybeszámolója adta az ötletet, hogy kb. háromnegyed év elteltével én is megírjam a saját PS4-es tapasztalataimat. Terjedelmes és némileg csapongó értekezés egy kattintással beljebb.
A nemrégiben elhalasztott (de alig több, mint egy hét múlva most már valóban érkező) második rész apropójából újra elővettem a The Last of Us Remastered-et és kritikus szemmel vizsgálva kerestem a választ a kérdésre, hogy milyen élményt nyújt manapság a PS3 - stílszerűen - utolsó nagyágyúi egyikének felturbózott változata. Nem hagyományos értelemben vett teszt (annak enyhén szólva megkésett lenne), viszont teljesen spoiler-mentes, szubjektív vélemény következik.
Ugyan már hosszú ideje nem vagyok aktív tagja a közösségnek, mégis épp ma van 10 éve, hogy a Gamer365-re regisztráltam és erről mindenképpen szerettem volna röviden megemlékezni, egyszersmind megköszönni a sok érdekes hírt, cikket, vitát, segítséget, eszmecserét, jóízű beszélgetést és az összes élményt, amit ez idő alatt volt szerencsém átélni. Talán csöpögősen hangzik, de sokat jelent számomra az oldal és nagyon örülök, hogy mindennek a részese lehettem, szóval még egyszer: köszönöm!
Szeretnél 14 napos PS Plus-tagságot nyerni? Naná, hogy szeretnél!