Hát ez a nap is felvirradt. Tudtam, hogy előbb-utóbb el fog jönni, de arra nem számítottam, hogy ilyen hamar. Hiába, a kényszer nagy úr, az eddig használt gép pedig most döntött úgy, hogy bemondja az unalmast. Mivel nem akartam céleszköz nélkül maradni a jelenlegi helyzetben, a szerelő pedig lebeszélt a javíttatásáról, annak tudatában, hogy viszonylag régóta nyúzom és elég baráti áron sikerült hozzájutnom anno, gyorsan felírtam a veszteséglistára és elindultam másik után nézni.
Valójában már hónapokkal ezelőtt nekiállhattam volna véleményeket és összehasonlításokat böngészni, de akkor még nem tűnt időszerűnek a dolog, így mondhatjuk azt, hogy impulzusvásárlást követtem el. Három boltot jártam végig, mire ráakadtam kiszemeltjeimre. (Tisztában vagyok vele, hogy ez még nem számít soknak, különösen manapság.) Két lehetőség közül választhattam és mivel csak az egyikből volt kiállított darab, aminek az anyaghasználata nem győzőtt meg, így vakon bízva (de azért legbelül kicsit szorongva) a másik, drágább opció mellett döntöttem, az landolt a bevásárlókocsimban. Aztán a szokásos dolgok következtek: vevőszolgálatnál a jótállási jegy lepecsételtetése (áá, úgysem lesz rá szükség), autóba bepakolás és az egész hazafelé tartó úton arról fantáziálás, miképpen veszem majd használatba. (Azzal már csak otthon szembesültem, hogy a doboz enyhén sérült, de lelkesedésemet ez sem tudta letörni: ami belül van, az a lényeg.) Ám erre egyéb teendőim miatt másnapnál előbb nem kerülhetett sor, így maradt az izgatott várakozás. Nem túl meglepő módon az új szerzeménnyel álmodtam. Aztán eljött a reggel és én még szinte fel sem ocsúdva nekiláttam a kicsomagolásnak. Ekkor ért az első döbbenet: ez, kérem, gyártási hibás. Pedig nagy terveket szövögettem délelőttre... Na jó, 3 napon belül vagyunk, vissza a boltba! A vevőszolgálatos hölgy közölte, hogy elhozhatok egy másikat, ha még van, ellenkező esetben visszafizetik a teljes vételárat. Korrekt, de nekem magára a termékre van szükségem, mással nem vagyok kisegítve. Tegnap két dobozt láttam, remélhetőleg nem vitték el. Turbó sebességgel vágtatok a sorok között, agyam közben egyre azon kattog, hogy mi van, ha már elvitték? Nem, az képtelenség. Olyan nincs, nem lehet. Kérlek, legyél ott! Kérleklegyélottkérleklegyélottkérlekl... á, itt van! Kasszához vissza, pecsét, go. Újra otthon. Round 2, FIGHT! Szerencsére ezúttal mindent rendben találtam. Bár nem az első (és gyanítom, nem is az utolsó) alkalom volt, hogy üzembe helyezek egy hasonló alkalmatosságot, azért gondosan áttanulmányoztam a mellékelt útmutatót. (Biztos, ami biztos, ugyebár.) Oké, ideje összerakni. Kész van, egyből be is indul. Kicsit mondjuk hangosabb, mint vártam, de annyi baj legyen. A sok megpróbáltatás után végre átszellemült arccal tolhattam - többé-kevésbé folyamatosan - egész délután. Ez hát fűnyíró vásárlásom kalandos története.
liquid 
Necroman Mk2 
Bountyy 
CHASE 
p34c3 
Comedian