Nem vagyok a toplistázás híve, de úgy érzem, már összejött egy stabil tizes csokor PS4-en, amiknek az elsősége - ha nem is megkérdőjelezhetetlen, de - számomra elég biztos.
Idővel persze bármi változhat a kimaradtak pótlásának függvényében. Annyi szabályt hoztam, hogy korábbi generációk pusztán grafikailag feljavított (tehát nem alapjaiban újraírt), tartalmilag egyező címei nem szerepelhetnek rajta. Ahogy azok sem, amik PS4-re megjelentek ugyan, de nem ott játszottam velük. Ha egyazon sorozat több részéről is úgy gondoltam volna, hogy itt a helye, akkor csak az általam legjobbnak vélt epizód lenne közülük említve, de a fentiek értelmében ilyen szituáció nem fordult elő. Következzék hát a személyes ízlésemet tükröző lista (amivel természetesen vitába lehet szállni, de szubjektív mivoltából kifolyólag nem érdemes), szigorúan ABC-rendben:
Ace Combat 7: Skies Unknown
A sorozat, aminek a létezéséről a 6. részig nem is tudtam, viszont azóta kitartóan rajongok érte. Ti hallottatok még egy olyan játékról, aminek az elkészülte után hetekkel csúsztatták a megjelenést egyetlen zeneszám felvétele miatt? Én sem, de a végeredmény ismeretében: jobb döntés aligha születhetett volna!
Batman: Arkham Knight
Egy trilógia méltó lezárása, ami úgy újított szinte minden tekintetben, hogy az alapoktól nem távolodott el messzire. A fókusz kicsit megsínylette, ahogy a folytatások egyre jobban kinyíltak, de bárcsak ez lenne a legnagyobb felróható negatívum az összes játékszéria esetében!
Control
Ritkán érzem a mai videojátékokkal töltött idő alatt, hogy titkokkal teli, ismeretlen világot derítek épp fel és nem egy számomra tervezett útvesztőben bolyongok, ám Jesse Faden Oldest House-béli megpróbáltatásai annak ellenére nyújtották nekem előbbit, hogy szó szerint igaz rájuk utóbbi. Mindezt olyan fokú rombolhatóság mellett, amilyenre talán példa sem volt a műfajon belül.
DOOM (2016)
Így kell egy dicsőséges visszatérést levezényelni! (Nem máshonnan, mint - stílszerűen - a fejlesztői pokol mély bugyraiból.) Helyenként modernizálni, a mai kor megváltozott igényeihez szabni a játékmenetet, közben végig szem előtt tartva, hogy annak idején mi tette naggyá: szüntelenül pergő akció, felfedezésre csábító pályák és technológiai kiválóság. Rip and tear!
Horizon Zero Dawn
Tulajdonképpen semmi olyat nem csinált, amit előtte vagy azóta ne tudnának a hasonszőrű alkotások, Aloy első utazása mégis maradandó élménynek bizonyult számomra eredeti világa, érdekes története és a gépszörny csordák ellen vívott izgalmas összecsapásai okán.
Marvel's Spider-Man
Amikor a közlekedés nem nyűg, hanem a program egyik legszórakoztatóbb eleme, akkor sejtheted, hogy ráakadtál a tökéletes formulára. Ha mellé olyasvalakinek is kedvence lesz, aki nincs feltétel nélkül oda Pókemberért, akkor biztos lehetsz benne.
The Last of Us Part II
Korunk videojátékos trendjei mellett igazán üdvözítő dolog olyan 40-50 órás (nálam kb. ennyi volt első alkalommal, nehéz fokozaton), single player, lineáris, sztori központú példánnyal találkozni, amiben a két párhuzamos szál ellenére nincsenek hatalmas átfedések, spórolós megoldások, ismétlődő szakaszok vagy mikro-tranzakció, DLC hegyek, lootbox-ok, de még durva bug-ok se. Teljesen be van fejezve, ami sajnos egyre ritkább manapság. (Egyúttal szomorú, hogy ezt külön ki kell emelni.)
Titanfall 2
Ilyen, amikor az építkezést a játékmenettel kezdik, minden egyéb csak utána jön: fantasztikus! Nagy kár, hogy az is ilyen, amikor töketlen marketingesek a megjelenést adott év két legjobban várt, hasonszőrű riválisa közé szorítják be...
Tony Hawk's Pro Skater 1+2
ÍGY kell egy dicsőséges vissza... hm, ez mintha már lett volna. Mindegy, itt is helytálló: a játék, amire kevesen számítottak, de sokunknak pont erre volt szüksége.
Out With the Old? Close, but No Cigar. My Five Lessons Learned are that When Worlds Collide on May 16 and an Evil Eye turns its gaze upon You in a Cyclone, just Pin the Tail on the Donkey because this Subculture is still a Heavy Metal Winner. So gather your Blood Brothers like it's a B-Boy Document '99, turn on the Guerilla Radio and Bring the Noise!
Uncharted 4: A Thief's End
Mennyire találó, amikor egy szeretett hős (jelen állás szerint) utolsó kalandja egyúttal a legjobb is? Nathan Drake-kel pontosan ez történt. Kolosszális, földrészeken átívelő hullámvasút, ami hibátlan érzékkel mindig tudja, mikor juttasson pillanatnyi lélegzetvételhez, mielőtt önmagára licitálna.