Christopher Nolan sem a Sandra Bullock nevével fémjelzett romantikus vígjátékokon nevelkedett... Vonhatta le ezt a konzekvenciát a nyájas néző már a Sötét lovag fináléja után és le is vonta, ahogyan tettem azt én is annak idején és véstem memóriámba a rendező nevét. Áttérve boncasztalunk mai tárgyára, nem vagyok rest frissen köszörült szikét ragadni nacsoszos, kólás, remegős kezembe, hogy felfedjem, a felfedhetetlent amire igen, a film sem mond nem-t. (tudom, hogy kimaradt egy magánhangzóó. ) Tessék egy szinttel mélyebbre "fáradni" ha kíváncsi vagy a részletekre. (NINCS SZPOJLER!!)
Már régen kinőttem az álmoskönyvekből. (na jó néha a Krúdy féle még megfordul babonából a kezemben, ha kíváncsi vagyok egy-egy álom eredetére, ne adj isten jelentésére. :P)
Ám az álmos filmekből még úgy érzem nem kaptam meg a kellő töltetet ahhoz, hogy valóban álmosság gyanúja üsse fel a fejét a nézőtéren. Azt pedig garantálhatom, hogy aki egy kicsit is fogékony a szövevényesebb, nem csupán acéllövedékeket forgató, pottyantó sztorikra, az szintúgy el lészen ragadtatva ahogyan én el voltam ragadva na nem a már említett nacsoszban, hanem a székben, amiből bő 140 perc után kellene visszazökkenni a megszokott két lábon járó mivoltunkba.
A film első pár perce számomra kicsit viccesnek/erőltetettnek tűnt, a többi kritikában nem is értettem, hogy mit értenek azon, hogy túl gyorsan kezdik el adagolni az addig használhatatlan információt...tehát abban a pillanatban ott megértettem. Ám valahogy minden cselekménynek be kell indulnia...és ha nem így, akkor hogyan?
Nolan logikusan gondolkodott, tudta, hogy mire van szükség a katarktikus végkifejlethez így utólag már fel sem merült bennem, hogy megkérdőjelezzem a kezdő képsorokat, hiszen az egész film egyetlen hatalmas egész.
Viszont magáról a szerkezetről, ami hozzásegíti a szereplőket a cselekményeik álomvilágban kifejtett hatásukhoz, talán több információt is elviseltem volna, amolyan mátrix mintára. (bár ez a végkifejlet szempontjából szintén lényegtelen lehet, hiszen aki látta a befejező képsorokat az talán kétségbe vonja a ketyere létjogosultságát is.)
És, hogy miért irtó jó film az Inception? Szerintem nem azért mert nem találkoztunk még ilyen jól összetett sztori / cselekmény kombóval. Látványosabb filmet is láttunk már sokat, ám ez a ma esti szemnek / agynak való "vacsora" egészen más recept alapján, új fűszereket felhasználva, egy új szakács kompozíciójaként talált gazdá(k)ra.
Mindenkiben megfogalmazódik majd a film végeztével a moziból kifelé vezető úton, egy, vagy több gondolat, esetleg ha felidézzük legmerészebb álmaink, talán ott lesz közöttük az Eredet is.