Lil Gator GameTeszt

Karácsony környékén már-már tradíció, hogy valamilyen kellemes hangulatú játékot veszek elő. Néhány éve az azóta kultikussá vált Short Hike volt a kiszemelt program, és nem meglepő, hogy pont karácsony előtt érkezett a Lil Gator Game is a Switch és PC digitális boltjaiba. Hogy miért? A játék nagyon sok szempontból emlékeztet arra a bizonyos madárkás kirándulásra...

Nem lehet a Lil Gator Game bemutatását kezdeni anélkül, hogy ne soroljuk, milyen összetevőkből állította össze a MegaWobble ezt a kis csodát. A játék alapja nagyon hasonlít a Short Hike-ra. Azaz van egy kis homokozó, egy sandbox játszópark, amit töviről-hegyire be kell járnunk. Ez az a helyszín, ahol hőseink a sztori szerint megpróbálják gyerekkoruk legnagyobb szerepjátszós mókáit újraélni. A felfedezés tetszőleges irányokba mehet, de a Hike-hoz képest nagyobb a terület, négy fő szekcióra osztva a szigetcsoportot. Aztán ott a Zelda, ami a sztori magasabb rétegeibe is erőteljesen beépül, hiszen a kicsi kroki is egy csúcsos-sapkás hős akar lenni. A kapcsolat ott erősödik Linkékkel, hogy a Lil Gatorban is tudsz hegyet mászni, hasonló mechanikával, mint a Breath of the Wild-ban. Az antropomorf karakterek megjelenítése kicsit Animal Crossingos, és felsejlik csomó más cím is, de alapvetően ebből a háromságból nő ki a Gator Game, amely hasonló polírozottsággal és jóféle játszhatósággal bír, mint az ihletforrások.

A felfedezés menete organikus, a fő mechanika pedig abból áll, hogy a parkban található barátoknak segítunk azzl, hogy apró-cseprő feladatokat oldunk meg. Így győzhetjük meg őket, hogy csatlakozzanak a központi játszótéren található nagy készülődéshez. Minden NPC egy mikro-questet tartogat számunkra, ami lehet a szokásos gyűjtsd-be-az-elveszett-tárgyat jellegű feladvány, de bonyolultabb téma is. Gyorsan rájövünk, hogy a kis adagokban adagolt kreativitásnak nem voltak híján a fejlesztők. A kalandozásban a fő irányok kijelölése után minden adja magát, és a játék egy ragasztót is nyom a kis feladatok megoldása és a környezet feltárása közé. Ez pedig a "harc", ami itt egy statikus megoldással lett implementálva. A parkot ellepő kisklambók papírmasé szörnyekkel népesítették be a terepet - ezeket lebotozva, fakardozva papírfecnikhez jutunk, és ez jelenti a játékban a pénznemet is. A továbbhaladást az is hajtja tehát, hogy ahová tekintünk, ott egy-egy új adag kartonmonsztát láthatunk, akiket szétcsapva pénz üti a markunkat. Mindeközben pedig a felderítésben is egy újabb szegletet jártunk be.

A krokikaland folyamatosan kínálja az ilyen-olyan tárgyakat, amelyek közül néhány csak kozmetikai, mások viszont picit módosítják a csapdosás, vagy a csúszdázás menetét. Gördeszkával kicsit másképp haladunk, mint egy popsiszánná változtatott kukafedéllel, a lufival egy rövidet repülhetünk felfelé, a festékpisztoly felváltja a kavicsdobálást és így tovább. A mászás erőnlétét jelképező karperecek is gyűjtögetés tárgyát jelentik, de ezek az apróságok leginkább a titkok és acsik miatt fontosak - az egész világ bejárható a segítségük nélkül is. Nincs nagy teher a vállunkon, a terep mérete sem ül rá a nyakunkra. Ami marad az a flow, és a kellemes játékélmény, ami ideális "vakációjátékká" avanzsálja a Lil Gator Game-t, de egy fárasztó munkanap végén is jól esik játszótéri gyerekké zsugorodni.

Ahogy a gyerek a pocsolyába, úgy mi is belemehetünk a részletekbe, ha mindenképp kritizálni kell a játékot. Néha jól jönne egy részletes térkép, vannak, akik szerint a terep mérete egy kicsit elhúzza a játékidőt, mások a dumák mennyiségén és túlságosan is laza stílusán akadtak fenn. Én egy kicsit mindegyik pontnál azt érzem, hogy a készítő tudta, hogy mit akar. Hogy minden a terv szerint állt össze a játékban. Hogy minden működik, és jól működik. Hiába lehetett volna ez vagy az egy picit másképp, így is minden a helyén van! Steam Decken technikailag is: 60 FPS mellett a gép fél teljesítményét sem eszi meg a krokodil. Switch-en állítólag vannak döcögések, de PC-n semmi ilyesmit nem tapasztaltam.

Az elmúlt gyerekkort keresve a Lil Gator Game nem egy kesergő hőst, hanem egy örökké vidám, mindig jókedvű főszereplőt kínál. Egy olyan krokót, aki mindenkinek visz egy kicsit az őt körüllengő napsütésből. És ez mennyire igaz a játékra is. 2022 végén, 2023-ra készülve pedig ennél jobb kikapcsolódást nehezen tudunk elképzelni.