Rigólány érkezik a szigetre, ahol sok hozzá hasonló ifjú állatka tölti a szabadidőt, amolyan "cserkésztábor" jelleggel. Vannak, akik horgászni jöttek, mások futóversenyre készülnek, de akadnak olyanok is, akik a kabinokban vagy sátrakban pihengetnek a késő nyári andalító időjárásban. Hősünk azonban nagy kalandra vállalkozik, ahogy a szigeten még sokan mások is. Régi tradíció ugyanis, hogy a Sólyom-csúcsot, azaz a nemzeti park közepén lévő hegyet megmásszák az idelátogató állatkák. Hogy miért? A szép látványon kívül nincs kézzel fogható jutalom, ha ironikusan a mobilos térerőt nem tekintjük annak. Van viszont a csúcsig vezető út, és az elért cél jóleső érzése. A tudat, hogy képes voltál valamit véghezvinni. Sok indie fejlesztőtől kaptunk mostanában ehhez hasonló üzenetet, és nincs ez másképpen Adam Robinson-Yu (@adamgryu) esetében sem, aki egyszemélyes projektként vitte sikerre az év egyik legkiemelkedőbb indie-játékát, a Short Hike-ot.
A cél tehát adott, a hegy meghódítása. Azonban, hogy ezt milyen oldalról, és milyen módon tesszük ez már a mi döntésünk lesz. A kis rigógyerek ugrik, fut, tárgyakat használ, és minél több aranytollat gyűjtött be, annál tovább tud szökkenni, hegyet mászni, valamint futásban maradni. A levegőben vitorlázhatunk, szárnycsapásokkal magasabbra törhetünk, de gyorsan ereszkedhetünk is - a csapdosás (azaz emelkedés) is fogyasztja a földön újratöltődő aranytollaink készletét. Az irányítás parádés, könnyed, kézreálló és élvezetes. Csak a futással, ugrálással olyan boldogsághormonok szabadulnak fel, ami a legjobb felfedezős, kellemes tájakat bejárós játékok ismérve. A Short Hike-al játszani jó, mi több, fenemód jó érzés.
És nem csak a kiránduláson, valamint a fokozatosan megnyíló lehetőségeinken van a fókusz. Pénzt gyűjtünk, mini questeket hajtunk végre a terepen kóricáló állatkáknak. Máskor csak meghallgatjuk a történeteiket. Sokszor más sztorikat, hiszen ők is élnek-mozognak, haladnak felfelé a szigeten. Minijátékokon vehetünk részt, versenyezhetünk, huszonkét féle halra vadászva dobhatjuk be a horgászcsalinkat a különböző hegyi kis vizekbe, tengerparti lagúnákba. Megnézhetjük, hogy a szikla alig látható belső peremén van-e kincs (lesz!), vagy kereshetjük a tengerpartra árnyékot vető titkos szigetet. Közben álmélkodunk az Unity motor által prezentált retro látványon, ami egyfajta érdekes átmenet a PS1 és a PS2 esztétika között, és örömmel fogadjuk be a dinamikusan változó zenét. A Short Hike-on végigérhetsz bő fél óra alatt, de ha mindent meg akarsz ismerni, 2-3 órányi felhőtlen szórakozásban lehet részed. Ha nagyon akarunk kukacoskodni, akkor megjegyezhetjük, hogy egy picit hosszabb kaland, esetleg egy kicsit ügyesebb kameranézet javított volna még az összbenyomáson - de így is bámulatos, hogy Adamgryu ennyire csiszolt és letisztult formában szállította le a játékot.
Bár a program nem ma jelent meg (nyár közepi megjelenésről beszélünk), kár lett volna az idei figyelemfelhívó kritikáink sorából kihagyni. A Short Hike ugyanis tökéletes példája az indie szcéna kiemelkedő, újszerűen kreatív és szinte tökéletesre polírozott alkotásainak. A kicsi rigó kalandja rövid, de szinte semmi sem hiányzik belőle. A sziget nem túl terebélyes, de így is sokkal-sokkal többet találsz majd benne, mint elsőre gondolnád. A főképernyő előtt nem jelenik meg a Nintendo logo, de mégis úgy érzed, ha Switchre jött volna házon belülről, akkor új kult-klasszikust üdvözölt volna benne a net népe. És minden pozitív kritika jogos, Adam Robinson-Yu-nak, és a többi kortárs zseninek pedig csak annyit üzenhetünk: köszönjük, hogy vagytok nekünk, akik az év 365 napjában hajszoljuk a maradandó videojátékos élményeket!
9/10
***A Short Hike | Platform: PC (tesztelt) | Ár: 6.59 EUR (akciósan most 5.6 EUR)
Kiadó / Fejlesztő: adamgryu | Megjelenés: 2019. július 30.***