Darwin's Paradox!Teszt

Gameplay szempontból nem éppen az egyszerűsödés irányába halad a játékipar az elmúlt években, így aztán még indie szinten is kissé háttérbe szorultak az olyan letisztultabb műfajok, mint például a cinematic platformer. A Darwin’s Paradox! azonban most megtöri ezt a csendet, egyben a trendeket is sutba dobva, az igen gyakorinak számító darkos megközelítés helyett ugyanis egy színes-szagos, önmagát legfeljebb közepesen komolyan vevő kaland vár ránk ezúttal.

A Limbo és a Little Nightmares – mint a műfaj megkerülhetetlen modern képviselői – bevallottan komoly inspirációval szolgáltak a francia fejlesztőcsapat első játékához, amiért aligha lehet őket hibáztatni. Az ugyanakkor örömteli, hogy ennek ellenére sokkal inkább egy animációs mese képi világát és hangulatát sikerült megidézni, a főhős ugyanis egy polip, Darwin, akiből konzervtöltelék válik, így aztán egy monumentális gyárkomplexumból kell megszöknie, hogy visszajusson az óceánba. Ez persze nem lesz egyszerű – főleg úgy, hogy némi földönkívüli szál is húzódik a háttérben. Ijesztgetés helyett azonban abszolút a vicces, karikatúra jellegű megközelítést alkalmazza a Darwin’s Paradox!, ami nagyon jól áll neki, úgyhogy az egyediség hiányával aligha lehet megvádolni a játékot. A tipikusan Unreal Engine-es látványvilágot is jól sikerült ezzel árnyalni, a remek animációkat – különösen a polipkomáét – pedig csak dicsérni lehet, sokat hozzátesznek az élményhez.

És hogy a játékmenet szintjén milyen ez az élmény? Meglehetősen felemás. A változatosságra nem lehet panasz, a fejlesztők jó érzékkel variálják a felfedezős, akció jellegű, lopakodós és puzzle szekvenciákat, arról nem is beszélve, hogy hősünk új képességekre is szert tesz, melyek új gameplay megoldásokat emelnek be folyamatosan. A Darwin’s Paradox! azonban picit belebukik a műfaj talán legnagyobb kihívásába, vagyis hogy az elkerülhetetlen trial-and-error jellegű szakaszok ne csorbítsák ki ezt a bizonyos élményt. Márpedig itt olykor eléggé zaklatott az előrehaladás, ami mindenképpen megtöri az immerziót, ennek oka pedig többrétű. Egyes helyeken a checkpointok túl szigorúak, és olyan pályarészeken is újból végig kell menni, amiket korábban már abszolváltunk. Más pontokon a hibahatár túlságosan szűk, ami meglepő, ha az amúgy könnyed hangulatból indulunk ki. Mindemellett pedig a platforming is kicsit döcögős tud lenni – komoly bajok nincsenek az irányítással, de összességében lehetne érzésem szerint egy picit precízebb és reszponzívabb. Félreértés ne essék: a ZDT Studio alkotása összességében így is bőven szórakoztató, de velem többször is előfordult azért, hogy kicsit belefáradtam, és egy fejezet végén inkább elraktam másnapra a folytatás helyett.

A tartalom mennyiségére egyébként nem lehet panasz, az 5-6 órás végigjátszás simán megüti a műfaj átlagát, és még némi opcionális gyűjtögetnivaló is akad, amik nagy részét egyáltalán nem triviális helyen rejtették el. Ez egyértelműen növeli az újrajátszhatóságot.

Megvalósításra nem tökéletes a Darwin’s Paradox, bohókás felütése és egyedi, szerethető főhőse azonban egy igazán friss próbálkozássá teszi, így aki kedveli a cinematic platformereket, az – megfelelő elvárások mellett – tehet vele egy kísérletet.

PLATFORM PC, PS5 (tesztelt), Xbox Series, Switch 2
KIADÓ Konami FEJLESZTŐ ZDT Studio
MEGJELENÉS 2026. április 2. ÁR 9 390 Ft / €24,99