Forza Horizon 5: Hot WheelsTesztDLC

A legújabb DLC húz egy Age of Ultron-t, és égbe emel három komplett biomot a Mexikói környezetből. Ezek azonban nem ám csak úgy lógnak a levegőben - a terepeket műanyag Hot Wheels pályák kötik össze, mint egy óriási pókháló. A dolog működik, az első kalandversenynél konkrétan kapaszkodtam a székben, miközben pörgött az intro és átkerekeztem az égi világ legfontosabb pontjain. Magaslatból mélységbe, műanyag sárkány után vízesés alá, majd ismét fel, és szinte szabadesésbe le, egy magmafolyó felett. Így kell hangulatot teremteni - ebben a Forza Horizon sorozat eddig is nagyon erős volt.

A játék többi része adja magát az alapokból. Itt egyfajta Hot Wheels profivá kell válni, az ehhez vezető osztályok nyújtják a haladás élményét. Hot Wheels érméket gyűjtögetve nyílnak meg az újabb szintek, de vannak mellékküldetések is, amelyekkel kocsikat és egyéb extrákat nyithatunk meg. A Hot Wheels világban nincs saját házunk, helyette vannak lufidurrantós kihívások, vagy a Hot Wheels történetén végigvezető versenyek. Na meg a kultikus járgányok. Ugratók. Hurkok. Vízes csúszdák. Mágneses pályavonalak. Nekem újdonságnak számítottak, de ha a Forza Horizon 3-ban már játszottad a Hot Wheels DLC-t, akkor azért nem lesz teljesen friss a kaland.

Mivel a versenyek és az útszakaszok több mint fele a plasztikjáratokban játszódik, ezért talán a szokásosnál korlátosabb a versenyélmény. Ez gyakorlatban például azt jelenti, hogy a kanyarban nem kell fékezni - ami bekeni sajtósszal ("cheeseli") a gép elleni versenyeket. Csak kevés helyen van perem nélküli pályanyom, szóval nagy lendületnél is nehéz kisodródni a vezetett vonalakról. A Playground jól tette ugyanakkor, hogy olykor kienged minket a "terepre" is, ezzel szintén javul a változatosság. Bár ha már a változatosságról beszélünk, nem lehet elmenni amellett, hogy "csak" egy újabb FH5 tartalomról beszélünk. Azért is emelem ezt ki, mert ahogy az új világ és a hangulat varázsa megkopik, úgy marad az open-world átok, azaz a térképen teljesítendő ikonok szisztematikus teljesítése.

Látvány és hangulat tekintetében a mostani tartalom is büntet, bár a Forza motoron elvégzett finomhangolások és a masszív egybefüggő égi világok nagyon eszik a vasat. Amíg PC-n 2060-as Geforce kártyával a 1080p/60 viszonylag magas beállítások mellett tartható volt az alapjátéknál, ez most inkább 40 FPS környékére esik vissza. XSX-en van a "látvány mód" 30 FPS-el, de én itt a hatvan frémes "performansz" megoldást preferáltam, a csillogó műanyag pályán és a méretes-légies terepen alig vettem észre grafikai különbséget a két megoldás között.

Persze a brutális látképek, gyomorforgató hurkok és hasonlók tekintetében nagyot gurít a játék, még akkor is ha egyes terepi asseteket már unalmasra vizslattunk az alapjátékban. Apró poén, de a készítők (akarva-akaratlanul) a Halo-t is megidézik a masszív betonalapokkal, amire az égi világot építették. És ahogy a lenti kép is mutatja, bizony le is lehet hajtani a peremről, miközben alul az alaptérkép távlata nyújtózik a szemünk előtt...

A Forza Horizon DLC-i menetrendszerűen hozzák az a minőségi szintet, amire az ember szívesen költ, akár Game Pass előfizetésen felül, akár egy Ultimate kiadás, vagy külön vásárlás formájában. Eltelt annyi idő az alapjáték óta, hogy ismét visszakívánkozzunk a Forizon univerzumba, a Hot Wheels DLC pedig apró ötleteivel, méretes játszóterével egy újabb szignifikáns, ha nem is teljesen újszerű bővítésnek számít. Tudom, hogy nem teljesen összemérhető, de nekem ez így mindent egybevetve így is sokkal jobban bejön, mint az Unleashed-féle megközelítés. És még csak azt sem érzem játék közben, hogy a készítők folyamatosan a pénztárcám irányában szimatolnak... Már csak emiatt is gondolom, hogy kölykök számára is jobb választás a Forza Horizon 5 Hot Wheels DLC.

És hogy miért narancssárga a Hot Wheels pályavonal? Mert a gyerekek szeretik ezt a színt... Ilyen egyszerű ez az egész!