Bleach: Rebirth of SoulsTeszt

Mindig is furcsálltam, hogy egy olyan népszerű és ismert széria, mint a Bleach sosem kapott olyan mértékű mainstream adaptációáradatot, mint a Naruto vagy éppen a Dragon Ball. Ezt alighanem a Bandai Namco is felismerte és hosszú idő után elkészülhetett az eddigi legteljesebb feldolgozás, ami több-kevésbé hűen követi végig a sorozat eseményeit a klasszikus lezárásig.

A történet ismertetésének mélységeibe túlságosan nem bonyolódnék, ennek oka nem az, hogy ne lehetne azt boncolgatni, sokkal inkább az, hogy egy több mint 10 éves sztoriról van szó, amivel alighanem mindenki találkozott, aki kicsit is otthonosan mozog a manga/anime szubkultúrában. Annyit azonban mindenképpen meg kell említenem, hogy a Tamsoft elég méreteset merített az alapanyagból, egészen a Fake Karakura Town arc végéig követhetjük végig Ichigo és társai kalandjait.

A játék epizodikus felépítése nagyjából megfeleltethető a manga köteteinek vagy az anime epizódjainak, ennek értelmében aki jártas a Bleach történéseiben, az az esetek 90%-ban előre tudhatja, mire is számíthat, legyen szó a történetmesélésről vagy a játékmenetről. A fejlesztők néha bevisznek egy-két csavart, ez azonban leginkább a játék korlátaiból fakad. Korlát alatt pedig elsősorban a választható karaktereket kell érteni.

Bevallom őszintén, még ezen sorok írásakor sem tudom, mi alapján tették le a voksukat a fejlesztők bizonyos karakterek mellett és miért hagytak ki másokat. Az aligha lehet érv, hogy melyek voltak a legkönnyebben átültethető szereplők, így jobb híján személyes preferenciákat és/vagy kedvenceket tudok elképzelni az indokok között. Változatosságra nem lehet panasz, ráadásul igyekeztek az egészen egyedi szereplők sajátosságait is átültetni a harcokba, azonban az utolsó fejezet terén azért lehet hiányérzetünk, már csak azért is, mert vannak olyan szereplők, akik kaptak rendes movesetet (például Hiyori), irányítani azonban mégsem lehet őket. Az biztos, hogy néhány DLC karakter még fog csatlakozni a játékhoz, ha azonban azok lépnek be így, akik már amúgy is megtalálhatóak a játékban, az elég olcsó húzás lesz.

Azt mindenesetre el lehet mondani, hogy egy alapvetően kellően nagy és változatos rostert sikerült felsorakoztatni, ráadásul a készítők nem estek abba a hibába, amibe például a CyberConnect2 a Naruto játékok esetében, amikor is a főszereplő a felhozatalból 10 helyet foglal a különböző változatainak köszönhetően.

A fenti megoldásnak ugyanakkor van egy árnyoldala is. Nevezetesen, hogy bár a történet hűen követi le az egyes karakterek fejlődését és új képességeinek elsajátítását, ez sokszor az adott történeti ponton kívül már nem valósul meg. Mit is kell érteni ezalatt? Például azt, hogy sok karakter esetében vannak olyan mozdulatok, amiket a történet egy pontján tanulnak meg és a későbbiekben folyamatosan használnak, a játék azonban ezt nem követi le és kizárólag akkor lesz számunkra elérhető, ha bizonyos feltételek fennállnak, ami vagy kellő kiosztott vagy bekapott sebzést jelent. Előbbi esetében sokszor már teljesen felesleges az erősebb mozdulat előhívása, utóbbinál pedig gyakran előfordul, hogy még ennek segítségével sem győzedelmeskedhetünk.

Az is megér egy misét, hogy a fejlesztők bizonyos esetekben rendre felrúgják a saját maguk által lefektetett szabályokat és ezt nem csak következetlenül, hanem bármiféle előjel nélkül teszik. Példának okáért a Rebirth of Souls-ban is jelen van az a mechanika, amikor a karakterek megfelelő körülmények ellenében egy erősebb állapotba léphetnek (legyen az Bankai, Resurrección, vagy más, a szériában bevett terminológus), azonban nem egyszer leszünk kénytelenek szembesülni azzal, hogy adott harc alatt ez a funkció egyszerűen nem elérhető. Olyan esetekben, amikor ezt a történet eseményei indokolják, még érthető is lenne (bár sajnos itt is beleesnek néha abba a csapdába a készítők, hogy azért kell megnyernünk egy harcot, hogy aztán az utána lévő átvezetőben veszítsen a karakterünk), de máskor teljesen indokolatlannak érződik.

Nem a harcrendszer az egyetlen, ahol a játék egyes megoldásai szemöldök ráncolásra késztethetnek minket. A fejlesztők mindenképpen elismerést érdemelnek, amiért megpróbálták az összecsapásokat feldobni. Kezdésként mindegyiknél kapunk 3 extra kihívást, ezek teljesítése döntő többségben csak fizetőeszközt ad, ritkább esetben nyersanyaghoz is juthatunk. Bizonyos esetekben, a történet ikonikus vagy éppen kritikus küzdelmeinél további feladatokat teljesíthetünk, amik vagy az alapmű jeleneteit hivatottak a lehető leghűebb formában lekövetni, vagy az egyes karakterekhez elérhető speciális történetszálakat oldják fel.

A kihívások alapvetően üdvözlendő dolgok, teljesítésük nem kötelező (és farmolni sem lehet őket, kizárólag egyszer abszolválhatóak), ellenben az egyszerűbb harcokat is fel tudják kicsit dobni. Az már problémásabb tud lenni, hogy a feltételeik aligha mondhatóak kiegyensúlyozottnak. Előfordul, hogy mindössze adott idő alatt kell megnyernünk a harcot, teljesen mindegy ezt milyen módon érjük el, máskor kis híján sérülés nélkül kell lehoznunk egy több körös, akár átvezetőkkel is megszakított összecsapást. És mielőtt valaki tévesen azt hinné, nem, a jutalom nincs összhangban a kihívás nehézségével.

A karakterek terén már érintőlegesen szóba került a játék tartalmi felhozatala, azonban a játékmódok terén is ki kell ezt bontani. A már említett, kötelező Story mode mellett megkapjuk a minden karakter számára elérhető dedikált Secret Story opciót is, ami kiegszítőként szolgált a fő kampány mellé, néha teljesen eredeti történetszállal és/vagy harcokkal.

Ezeken túl természetesen nem hiányozhat az offline és online Versus mód lehetősége, valamint kapunk egy Tower rendszerű módot a Missions képében, ahol egyre nagyobb nehézség mellett kell egyre több ellenfelet egy lendülettel legyőznünk. Itt célszerű megemlíteni a játék két kiegészítő mechanikáját, a kristályokat és a talizmánokat. Előbbiek négy kategóriában (offenzív, defenzív és két támogató) érhetőek el, használatukkal pedig általánosságban vagy adott körülmények mellett erősíthetjük a karaktereket. A kristályok mindegyike fejleszthető, így növelve a belőlük származó bónuszokat, és ugyanazokat a kristályokat több karakternél is aktiválhatjuk. A talizmánok ezzel szemben limitáltabbak felhasználhatóságban, a kristályokhoz hasonló bónuszokat adnak, azonban kizárólag egy harcig érvényesek, utána elveszítjük őket.

A játék technikai oldaláról és körítéséről is meg kell emlékezni, ugyanis ez talán a legkétarcúbb eleme. Egyrészről nem lehet eléggé kihangsúlyozni, hogy a Rebirth of Souls elképesztően sokat tölt. Még azokban a fejezetekben is, amik kizárólag átvezetőből állnak (igen, ilyen is van, nem is kevés) rendre bele lehet futni a jelenetek között pár másodperces töltőképernyőkbe. Az is némileg illúzióromboló, hogy a harcok arénáiban a tereptárgyak nem pusztán díszek, de gyakran még rendes objektumként sem működnek. Nemes egyszerűséggel átsétálhatunk egy fa, pad vagy korlát textúráján, mintha ott sem lenne.

A másik oldalról viszont lenyűgöző az a körítés, amit a játék mögé pakoltak. Az egyes karakterek több zenei betétet is kaptak, egy-kettő ezek közül a játékon kívül is tökéletesen megállja a helyét (Yoruichi Shunko témája instant kedvenc lett), valamint bizonyos esetekben a fejezetek közötti váltásnál nem voltak restek az anime nyitányait megidézni (de nem egy az egyben lemásolni). A menüben az egyes funkciók is saját aláfestő zenét kaptak, az egyetlen negatívum amit ezen a téren fel lehet hozni, hogy bármennyire is fülbemászóak tudnak lenni az új betétek, sajnálatos, hogy a széria igazán ikonikus dallamai (rád nézek, Number One) nem kerültek licencelésre.

A Bleach: Rebirth of Souls sok szempontból érdemel elismerést: többnyire hűen dolgozza fel a forrásanyag igen terjedelmes részét, teszi mindezt hozzáadott értékkel is, egy kimondottan igényes körítéssel. Másrészről ezt egy kissé inkonzisztens formulával és harcrendszerrel keretezi, amely pont annyira árnyékolja be az összképet, hogy a mérleg mindenkinél egyénileg billenjen egyik vagy másik irányba. Két ellentétes pólus. Black and White. Pont mint Ichigo két énje.

PLATFORM PC, PS4, PS5 (tesztelt), Series S/X
KIADÓ Bandai Namco Entertainment FEJLESZTŐ Tamsoft
MEGJELENÉS 2025. március 21. ÁR 25900 Ft