Guild Wars 2: End of DragonsTeszt

Az Arenanet csapata küzd teljes mellszélességgel. Voltak keserves hangok, melyek azt sugallták a franchise napjai meg vannak számlálva. Az átszervezési elbocsátás rossz ómen. A játékosbázis méretéről évek óta nem szolgáltattak adatot. Futottak még valahol, csak senki sem tudta hol. Az eggyel korábbi kiegészítő környékén (Path of Fire, aka PoF, 2017), az utolsó eredeti alapító Mike O’Brian lelépett. Holott, rendre jó értékelést kaptak minden megjelenéskor, szakmailag elismertek, ezzel igyekeztek hirdetni magukat több kevesebb sikerrel.

Közel négy és félév után sikerült nagy kínkeservesen tető alá hozni ezt a harmadik kiegészítőt. A rajt gyanúsan zökkenőmentes volt. Többpályás letámadással készültek. Már az első előzetesnél lehullt a lepel, megyünk vissza Cantha-ba, a jadetech fellegvárba. Remastered hullám: pipa. A keleti nyitás révén a nem csekély natív játékos tábor bevonzása: pipa. Szükséges ellensúlyozni a megkopott történetet. A sárkányok felett több szempontból is eljárt az idő. Az alapjátékban, majd az első kiegészítőben (Heart of Thorns, aka HoT, 2015), illetve a legutóbbi Epizódókban is szisztematikusan pusztítjuk őket. Immár közel tíz éve nem férnek össze az egyszeri halandókkal Tyria világában. Ezt kellene valahogy felrázni.

A történet im medias res jelleget ölt, folytatjuk a nagy vezérfonalat. A méltatlanul mellőzött ellenség keze beteszi a lábát, dönt-borít, hősünk legyengül, innen szép nyerni. Közben előkerül egy sárkány is. Nocsak, ki gondolta volna?! - Spoiler mentesen röviden összefoglalva. - Ami viszont a történet mesélést illeti jó irányba terelgették a narratívát. Maga a cselekményszál nem hosszú, 10-12 óra alatt kipörgethetjük. Ez elsőre nekem rövidnek tűnt, de igazat kellett adnom a tervezőknek. Jobb egy tömör lényegre törő kampány, mint a feleslegesen húzott rétestészta, ahol az ember úgy érzi meglopják.

A Guild Wars 2 sose tett ilyet. Maximálisan tiszteletben tartja a rászánt drága időnket. Kétséget kizáróan meg tudom erősíteni. A napi alap PvE pontokat 15-30 perc alatt el tudjuk végezni, és ha még mindig van energiánk portyázhatunk kedvünkre. Visszakanyarodva, jobb ez az intenzív flow élmény. A fejezeteket lezáró csaták után a játék próbál lassítani, egy kis ugri-bugri, fejtörők, érzéssel adagolva. Lesznek személyes drámák az epikus harcok mellett, hála az égnek. Kell az emberibb megközelítés. Összességben: pipa.

A bejárható területekből első nekifutásra négy darab van, de legalább nagyok x-y-z tengelyen. A térkép jól olvasható, az utak arra mennek ahova rajzolva lettek. Nem volt ez mindig így. A négy térkép külön dizájnt kapott, méltóságosan elkülönülnek egymástól, lenyűgözőek. Pláne, ha már korábban jártunk rajtuk az első részben. Az Echovald erdő meg merem kockáztatni az egyik leghangulatosabb rész, mondhatni a szegény ember Elden Ring-je. De ott van New Kaineng City, amiből árad a Cyberpunk 2077 beütés. Sőt tennék egy alacsony számot arra, hogy más FPS-ből is merítettek ötleteket. Nagyon finoman csipegettek a közkedvelt témákból, egy pici innen egy pici onnan.

A korábbi tapasztalatok fényében ugyanakkor nem vagyok feltétlen híve az ideiglenesen ingyen, majd később csak pénzért elérhető mini DLC-k nyújtotta új térképeknek. Felteszem most is ez a megoldás lesz félév múlva. A pályánkénti nagy meta események haladnak a maguk medrében. A bent lévő játékosok ha sikeresen veszik az akadályokat megkapják a végső csatát és jutalmat. Ezek mechanikailag felérnek egy kisebb főellenséggel, gyakorlatilag bármikor csatlakozhatunk, ha épp nincs tele az adott térkép.

Jó jó, de mi van a fejlődési lehetőségekkel? - Nincs felesleges extra szintezés. A lusták használhatják az egy darab instant felhúzást, vásároljuk bármelyik verziót, feltéve ha van üres karakter helyünk. Nagyon ritka horizontális fejlődést biztosítanak évek óta. Lehet mit gyűjtögetni ettől függetlenül, ha valaki erre vágyik ott vannak a legendary fegyverek. Az új Elite Specializációk kioldása, ha korábban nem volt bespájzolva egy szatyor skill pont, munka lesz. Apropó új elit spec-k. Mind a kilenc karakter típus megkapja a magáét, valamint eddig nem használható fegyvert és képességeket. Az összes megszerzése bőségesen sok időt és teret nyújt a kalandozásokhoz.

A warrior-t fogtam be a végigjátszáshoz (Spellbreaker), azzal stabilan tartottam magam sokáig. Az erdős területen próbáltam ki az új Bladesworn Specializációt. Mondanom sem kell, egy sor bénázás után rá kellett jönnöm, hogy ezt elsajátítani idő és energia. A játék fogja a kezünket, de nem a végtelenségig, egy komoly csatába vakon süketen ne állítsunk be. Egy szó mint száz, végül meg fogjuk találni a számunkra tetsző karakter változatot. Pay-to-win nincs. A létező mikrotranzakciókkal csak szebbek lehetünk!

Kapunk új Mastery képességeket. Lesz kétszemélyes teknős hátas (valaki kormányoz, a másik aprít); nanobot; hajózás; horgászat. Lehetséges, hogy a korábbi PoF-ban prezentált 6+ fajta hátas után hiányérzetünk támad (khm, csillagszemű sárkány khm), de véleményem szerint pont elég változatosak. Ezeken felül mondjuk én el bírtam volna viselni egy új craftolási vonalat valami újfajta passzívhoz. Nem kapunk új választható fajt sem, pedig ordít a madarak csoportjába tartozó Tengu-k honosítása. Nagy kár.

Folytatódnak a Strike küldetések. A kampány főellenfelek erősebb változatait tízfős csapatokban újra leküzdhetjük. Nehézségben, komplexitásában ezek bevezetést jelentenek a későbbi Raidekhez, igaz ez utóbbiból most egyelőre nem kaptunk. Szerencsére bőven van mire nézni és fülelni. A zenei aláfestés jól sikerült, a színvonal toronymagas. A kreditnél felcsendülő akkord kifejezetten fület gyönyörködtető.

PvP, WvW. Ilyen irányú perverzióim ritkán vannak. Kaptunk új pályát, ez fix. Eleve könnyű dolga van annak, aki ilyenre adja a fejét. Korlátozás nélkül azonnal fejest ugorhat a sóbányába. Nem kell az egész játékot kipörgetni, mert az arénában automatikusan feloldják az összes tartalmat, de csak ott. A WvW hatalmas interakció, ami már-már ritkaságszámba megy. Kellően egyedi élményt biztosít, a korai World of Warcraft hasonló játékmódjára hajaz. Nem tagadom, megvan a varázsa, amikor a külön világok ‘zerg’ csapatai összetalálkoznak egy baráti eszmecserére.

Mint mondtam a fejlesztők küzdenek a fennmaradásért. Érezték, annyi év után itt most mindent bele kell adni. És hogy mire elég ez? Nos, a napokban közzétett nyilvános bejegyzés alapján a megjelenést követő harmadik héten túlszárnyalta a Path of Fire eladásait. Az aktív játékostábor az utóbbi időszakban megduplázódott, ezért már most zöld utat kaptak egy negyedik kiegészítőre. Visszahozzák a technikai okokból rég elveszett Living Worlds Episode 1 Scarlet War történéseit. Lesz Steam verzió!

Végezetül az örök kérdés. - Érdemes-e beszállni? - Ha van a sublotz fiókban 100+ szabad órád, Hajrá! A játék futtatásához nem kell erőmű, a közösség segítőkész, a wiki oldalon minden is megtalálható. Az alapjáték ingyenes, és nincs területi korlátozás. Ez a legújabb iteráció pedig 30 dollár/euróba kerül. Ezért manapság egy félkész Battlefield-t adnak.