DS harmadszor

Hát ismét jól meglepődtem. Valahogy messziről a Game Boy sorozatot sose szerettem, mindig csak azt láttam, hogy nagygépes játékok igen gyenge és primitív változatait csinálják meg, aminek még messziről sincs köze az eredetihez. Az meg csak hab a tortán, hogy egy profibb programozó által egy hét alatt megírható cuccot majdnem annyiért árulnak, mint egy teljes értékű nagygépes játékot. Tudtam hogy van pár nagy név, a két Golden Sun nagyon érdekelt volna, de azért ez nekem kevésnek tűnt. A hülyeségekről már ne is beszéljünk, melyik elmebeteg ötlete lehetett, hogy az eredeti GBA jöjjön háttérvilágítás nélkül... :S Megvallom őszintén túlságosan a DS se érdekelt. Hallottam az érintőképernyőről, de ugyanakkor tudtam, hogy jóval gyengébb mint a PSP, meg azért gagyijáték is van bőven rá. Most hogy mégis lett, gondoltam meglesem mi fán teremnek a dolgok. Első meglepetés, jócskán 1000+ a játékok száma, azért nem semmi na. Igazam is volt részben, mert rengeteg a gagyi, igen alacsony művészi és emberi színvonalú anyag. Igen ám, de ha ezeket leszűrjük, bizony vége hossza nincs az ötletes jó, és főleg a gép speciális képességeit nagy mértékben kihasználó játék. Most értem, a DS-esek mért jönnek mindig azzal hogy PSP-re alig van valami, hát ehez képest valóban eltörpül a kínálat. Iszonyatosan megdöbbent ez a gép, minden létező irányba és értelemben folyamatosan. Megvallom őszintén kicsit hülyének is érzem magam, mert szűklátókörűen álltam hozzá, igen is érthető hogy miért ez jelenleg a piacvezető konzol. Minden elismerésem a Nintendo-nak, ezzel valóban nagyot alkottak. Azért hozzáteszem, hogy a két handheld közül továbbra is a PSP-t szeretem jobban.