Egyre jobb ez a nyár

Kezdve a szokásos reggel 4es lefekvéssel - kajak rájöttem a nyitjára, mikor jön el a csicsi ideje, reggel 3körül újra van Cartoon Network, és egy félálomban lévő embernek ilentájt nincs is másra szüksége, mint háttérzajként Boci és Pipi-re, valamint Billy és Mandy-re, és totális az agykiégés.

Felkeltem délelőtt, mondanom se kell, majd meghaltam a szomjúságtól, de itthon a jó kis városi csapvizen kívül semmi más nem volt megtalálható. Okés, uzsgyi a Tescoba. Első meglepetés: a kocsiban elromlott az elektromos ablak... Nem is lenne gáz, ha lenne klíma. Második számú meglepetés: kifogtam városon belül az ÖSSZES tanulóvezetőt. Félreértés ne essen, nem bántom őket, valahogy el kell kezdeni, de az ember megelőzi az egyiket, már arra gondol, mehet egy kicsit tempósabban, erre eléfordul a másik. Harmadik meglepi (inkább rövidítek ezentúl, szal:) 3ikMcL¶ : félúton rájövök, fater kiürítette a tankot, imádkozok elérjek egy kútig - mínusz 6 ezer, de mintha lyukas lenne a tank, picsára sem elég.

4ikMcL¶ (a kedvencem): DEFEKT. De nem akármilyen helyen, egy deka fa nincs a közelben, hálistennek az összes vásárolt cuccot behajítottam a csomagtartóba, szal semmihez nem tudtam hozzáférni. A kezdetleges szarakodások után (tudniillik lekopogom még soha nem kellett kereket cserélnem). És ekkor jött a ráadás. Traktorok az úton, a régi oktatóm tanulóvzeetővel, és a melegben 40-nel haladni lépésben autóúton. Yesss. És még mindig nincs vége a napnak.

25 perc múlva mehetek barátnőmért a vasútállomásra, talán ő feldobja a napom. De én már nem bízok semmiben, messze még a nap vége...