Animecon, és az ősz egyéb rendezvényei. Part 2

WCG

Nem ereszteném bő lére, alapvetően jó volt. Kicsit benéztem a dolgot, egy bazinagy gameshow-ra számítottam, hát nem az lett, végülis a fő műsor a versenyek döntőinek lezavarása. De azért volt minden, lent egy raklap PC, meg 360 mindenféle jóval, fönt is kb ugyanez, volt egy színpad, oldalt egy raklap PS2, akadt repülőszimulátor, polgári és katonai egyaránt, lehetett focizni, ez mondjuk nem az én sportom, meg még volt itt ott ez az, el lehetett lenni, lehetett szépen versenyezni, érdekes volt. Sőt még mindenféle pontokat is lehetett szerezni, amiket nem is rossz cuccokra lehetett beváltani. A tökéletestől messze állt a dolog, sokmindent nem értettem szervezésügyileg, a nem hivatalos versenyek szervezettsége meg egyenesen a nullával volt egyenlő, de azért az egy jó nap volt, szerintem megyek máskor is.

Budapest Game Show

Na ez az én szememben egy katasztrófa volt. Kezdjük ott, hogy semmi nem volt, ki voltak rakva gépek, pár pc, meg egy rakás 360, és ennyi. Elhiszem, hogy aki még sose látott 360-at, annak es valami csoda volt elsőre, de akinek van, vagy ismer olyat akinek van, annak ez tényleg semmi nem volt. Külön hab a tortán, hogy a PC-ken demonstrált World in Conflict úgy szaggatott, hogy az eszméletlen, tudom, hogy nem olcsó a jó PC, de azért egy ilyen rendezvényre keríthettek volna valami rendesebbet :S Az egyetlen műsorféleség az volt, hogy az egyik moziterembe be lehetett ülni bemutatókat nézni. Na itt jön a feketeleves, a kinti semmi legalább nem rossz, ellentétben ezzel. Ki volt vetítve a dolog a vászonra, ami még nagy ötlet is lehetett volna, ha lekapcsolják a világítást. Így viszont semmit se lehetett látni rendesen. A 360-as dolgok még csak rendben voltak, az már más téma, hogy olyat kellett volna odaültetni, aki ért az adott játékhoz picit, és nem csak bénázik. A csúcspont a The Witcher bemutatója volt, hát ilyen csapnivaló prezentáció a világban nincs, szerencsétlenkedés magasfokon, ki be lépkedés a játékba, kotorászás a menüben naphosszat, végül elindult a dolog, de valami eszméletlenül szaggatott, ismét csak azt tudom mondani, nemigaz, hogy nem lehetett volna egy napra szerezni egy normális gépet. Végül eldicsekedtek a fenomenális magyar szinkronnal, hát én is fel tudok olvasni egy szöveget fapofával minden átélés nélkül. Az abszolút legjobb a Medal of Honor: Airborne volt, ott legalább képes volt az előadó összefüggően beszélni, ezzel a jelenséggel egyik másik bemutatóban sem találkozhattunk. Az elosztás már kevésbé volt szerencsés, itt is az játtszott, aki sose látta, aki meg értett hozzá, az beszélt. Ennek egyenes következményeként minden sarkon sikerült meghalni, otthon persze mindenki így kezdi, de ez egy bemutató volt, a játék lehetőségeire kellett volna koncentrálni, de lehet én látom rosszul. Mindent összevetve ez egy rémálom volt, tökéletes példája, hogy ne csináljunk rendezvényt, hazafelé a vonaton Shark barátommal megállapítottuk, hogy ez egy rendesen elszúrt nap volt, az eseményt pedig följegyeztük a jövőben erőteljesen ritkán látogatott rendezvények listájára.