PS3 sztori, befejező rész

2008. Január 7. Hétfő reggel a helyi McDonald's parkolójában számolom a perceket, míg megérkezik az autó, és megkezdődik a nagy utazás, ami végre pontot tesz a hetekig tartó idegtépő várakozás végére. Nagyon jól sikerült az út, már az elején jókat nevettünk, úgy álltalában jó nap volt, úgy érzem ezzel lettem kompenzálva az égiek által a korábbi kellemetlenségekért. A visszaút még örömtelibb volt, mindenki elintézte amit akart, hazafelé büszkén vigyorogtam a PS3-mam és néhány csúcs monitorvezérlő társaságában. Hazaérve gyorsan beüzemeltem a cuccot, na kb pont ennyire volt időnk, irány a meló. Sokféle hülye érzés létezik, de ami aznap délután volt, az igen előkelő helyen van a kellemetlenek listáján. Otthon a gép, nekem meg végig kell kínlódni a 8 órát mire hozzáférek.

Első lépések

Az első ami megcsap egy friss PS3 tulajt, az a High-Tech érzés amit a gép sugároz magából, kinézetre is olyan, mintha valami Sci-Fi filmből érkezett volna, az érintős gombok meg tovább fokozzák az élményt. Erre külön rátesz egy lapáttal, hogy így fehéren talán még előkelőbb benyomása van. Rendesen kilóg a sorból, azt el kell ismerni. Nem az hogy ezek olyan nagy meg fontos dolgok, de akkor is először megadja az alaphangulatot rendesen. Először rövid beállítósdi van, majd lényegében miénk a pálya. PSP tulajként nem volt újdonság a XMB, nekiláttam jó PC-s ként felfedezni minden egyes ikont, volt pár meglepő is, pl erre a nem visszafele kompatibilis gépre miért lehet fölmásolni a PS2 memóriakártyát? Miután túljutottam az efféle furcsaságokon gondoltam fölszaladok a store-ra megnézem mi a pálya, gyorsan beállítottam a PSP miatt már létező angol profilomat, és már kotorásztam is a demo-k és videók rengetegében. Pár demo meg egy vastag letöltési lista lett az első nap eredménye.

A következő héten nem sok nyugodt perce volt szerencsétlen gépnek, megszállott módjára hajtottam mindennel ami lehetséges, mikor nem voltam otthon, a Folding Home számolgatta a maga kis dolgait, mánia nálam, hogy eleinte nyúzom az új hardvert legyen az bármi, így előjönnek a hibák. Született egy amerikai meg egy japán profil is. Eddig minden rendben leszámítva, hogy pár demo esetében sikerült belefutni a korábban említett PAL/NTSC problémába.

Resistance

Kipróbáltam ezt is, elsőkörös játék, ahoz képest, hogy féláron beszerezhető egy újhoz képest, nagyon is impresszív darab, csak együtt kell élni a gondolattal, hogy azért nem egy UT III ami a grafikát illeti. Ami viszont mindent visz az a multiplayer, leírva nem jön át, és meg se lehet fogalmazni igazából az érzést, hogy hemzseg az ember a képernyőn, egyszerűen fantasztikus, 40 fő, és mindezt látható hibák nélkül kezeli a rendszer, hihetetlen élmény, de úgyse érti aki nem próbálta. Ha kivégeztem a játékot majd írok róla bővebben, de annyit elmondhatok már most, megéri beszerezni ha PS3 tulaj valaki, és szereti az FPS-t.

Hát nagyjából itt tartok most, pár PS2 játék miatt az elmúlt hetekben kicsit kevesebb figyelmet kapott a hetekben az új vas, igazából meg szeretném várni vele az új TV-t, azért úgy az igazi. Azért fontosnak tartom leszögezni, hogy a PS3 nálam nem lett hirtelen az elsőszámú ultimate játékmasina, egy régi gépemet se áldoztam fel miatta, nem fogok minden szeméttel játtszani rajta, csak mert nincs jobb, majd megmagyarázni, hogy "deazigenismerazéngépemrevan", azért vettem, hogy a maguk idejében játtszhassak a legendákkal, a köztes időben meg bepótlom majd a többi gépen a restanciákat. Meg ismerek pár emberkét akinek szintén van, ha jól összebeszélünk, akkor elég sok játék megfordulhat mindenkinél. Meg néha elég komolytalan áron lehet egy egy cucchoz hozzájutni itt ott, pl valamelyik nap postával mindennel 6k ért rendeltem egy Enchanted Arms-ot, nem lehetett otthagyni ennyiért, pláne ha jrpg mániás az ember :D

Hát ennyi lenne a mese vége, így került a PS3 a TV mellé, majd írok még a játékokról meg egyéb dolgokról amikkel szembesülök.

(Nincs valakinek némi tapasztalata a HDTV-k terén? Sony KDL-32U2000, vagy Sharp LC32AD5E lehet a jobb?)