High End - High Price

Mostanság többször utaztam HÉV-en, és hogy a háromnegyed órás menetidőt ne az ablakon kifelé bámulással kelljen eltölteni, vásároltam pár magazin, köztük a Hif Fi piac magazin 2008. decemberi számát. Szeretem az A/V témát és néha jól esik áttekinteni a piacot, hogy mik a trendek, az újdonságok és nem utolsó sorban, az árak.

A 46. oldalon futottam bele az Exposure két új eszközébe, a XXIII elő- és XXVIII végfokba. Az Exposure-ról tudni kell, hogy filozófiájuk az egyszerűség: a jelút lehető legkevesebb elektronikával történő biztosítása a jelforrástól a hangkeltőig. Ezért ahol csak lehet, mechanikus kapcsolásokat alkalmaznak: mechanikus tápvezérlés, relék és késleltetés nélküli kapcsolók, stb. - és teszik mindezt a minimalizmus lehető legszebb formájában. Mindkét eszköz szigorúan sztereó, még a fülesbemenet is hiányzik róluk, nehogy az elágazások rontsák a jelminőséget.

És mindez: 2 x 560 000 = 1 120 000 forintért. Egyfelől tudom, hogy a high-end ilyen drága dolog (a pár oldallal később bemutatott Stealth Indra kábeleknek 2 millió forint métere!), másfelől viszont úgy érzem, hogy az ár tetemes részét nem a költségek és a jogosan elvárható haszon adja, hanem annak az érzésnek az ára, hogy az ember high-end terméket vásárol. Ez az eladási stratégia akár működhet is (bár nincs olyan, a témával foglalkozó periodika, amely ne azzal lenne tele, hogy mennyire beszűkült a piac), csak szomorú, hogy ezzel kirekesztik a téma iránt érdeklődő, a minőséget igénylő, de azt ezen az áron finanszírozni nem képes fiatalokat, átlagkeresetűeket, akárkit.

Ne csodálkozzunk, ha Maunika sikeres - őt majdnem ingyen lehet nézni a 20 ezer forintos Junoszty tévén.