Heti összefoglalás

Szóval alapvetően majdnem eltelt ez a hét is, ám közel sem eseménymentes időszak volt ez. Igazából valószínű le fogok hagyni egy két dolgot. :D De annyi baj legyen. A hét eseménye az volt, mikor Mártonapoo barátommal kimentünk kosarazni (azt hiszem ez olyan kedden lehetett), és meccseztünk pár helybeli hülyegyerekkel. A meccs pergős volt, és nagyszerűen szórakoztunk, mígnem beütött a beütnivaló...

Marci elvágódott. Azt hittem, elesett. Odamegyek hozzá, és kérdem tőle mi történt, jólvan-e? Nagyon fogja a térdét, nem tud mozdulni. Kérdem tőle: nagyon lehorzsoltad? Erre annyit mond nagy fájdalmasan: Nem elestem, hanem kiugrott a térdem... paff. Akkor esett le, hogy közel sem egyszerű a helyzet, Márton otthona viszonylag közel volt, de egy ilyen sérüléssel mégis oly messze... telefon nincs amin segítséget hívhatunk. Megpróbálom felsegíteni őt, de nagyon nehezen megy, nem tudja kinyújtani a lábát. Vállamra támaszkodva feláll, és az észlény egy lábon akar haza szökdécselni. Hát mondom ennek nem esett le a papírtantusz... ez k*rvára nem vicc... mondom az észkombájnnak, hogy felkapom a hátamra, 80kg súly nem vészes, simán hazaviszem. Ellenkezik, de mikor megértette végre csöppnyi processzorával, hogy így estére se érünk hozzájuk, beadta a derekát. Így végül csak annyit láttak a tárnokiak, hogy Marcit a hátamon cipelve bandukolok lassanként, szegény meg kínlódik a fájdalom miatt. Sajna még nem tanultam meg a curaga-t, szóval heal-lni nem tudok.

Végül odaértünk hozzájuk, a szülei teljesen kivoltak akadva, de hálásak voltak a segítségemért - bár nem kellett volna, mert a legjobb barátomért ez a legkevesebb amit megtehetek. Szóval holnapi programja: kórház... 112ml vér lecsapol a térdéből, gipszelés meg ilyesmi... szegény jó időre fekvőbeteg lesz...

Amúgy a melóhelyem is cseszekszik, ott változtatnak dolgokat ahol tudnak, persze ez nem változtat a tényen hogy komoly zsét akasztok le, de ettől még idegölő a dolog. De, végre képes leszek visszaállítani pár rendszert az otthonunkba. Pl. megyek és - ez itt nagyon nem a reklám helye - a T-home-l szerződést kötök egy három az egyben csomag keretében. Végre visszatér a korlátlan net, a tévé meg a teló is, merthogy ez nem volt sok ideje bizonyos pénzügyi válság miatt.

Ráadásul voltam kicsit butítva az önkéntes magánnyugdíj pénztárak világával is jóapám részéről, ki nagyon nagyon erőlteti ezt a témát - ne nézz így, jól láttad az adatlapomon, 21 vagyok - mert szerinte már leéltem az életem felét. Hát b*zdmeg tiszta Death Note. Látja a lifespan-mat vagy mi a tököm? És még messze nincs vége a hétnek, valószínű a hétvégén találkozom egy gyönyörű hölgyeménnyel, kinek most meg fogom ismerni a családját. :) Nem ígérkezik rossznak a dolog mi? :D