Újabb 365 nap telt el. Ha szemét RPG-s nyelven akarom kifejezni magam, mondjuk, hogy szintet lépek mindjárt. 21-ről 22-re.
Így van. 1987. november 19.-én láttam meg a napvilágot Budapesten, pontosan délben. Azóta rengeteg minden ért engem. Öröm, szomorúság, csalódás, szeretet, gyűlölet, ragaszkodás, szerelem, barátság... szóval sok minden.
Azt mondják, a 22. különleges szám - és nem csak azért, mert ha 22. évesen patkolok el, akkor nem lehet összetéveszteni a kort ("némá deszép kort megért. 81... - hülye vagy? eltolták a sírkövet, ő csak 18...") mert a 22 oda és vissza is 22. 2009. elején úgy indítottam, hogy 2009 az én évem lesz. S mint olyan, mert emberből vagyok, tévedtem. Holnap, pontban 12. órakor elhagyom a 21. számot, és nekivágok a 22.-be, bízván, hogy a 22. sokkal jobb lesz mint a 21. Tanultam sok mindent, tapasztaltam sok mindent, most okosabban fogok nekivágni egy új évnek, reménykedvén abban, hogy a 23-at már sokkal elégedettebben fogom átvenni.
Zárás képp, szeretnék köszönetet mondani mindenkinek, aki a része volt az életemnek. Lényegtelen, hogy szeretett, vagy utált engem, hogy velem van-e vagy magamra hagyott és eldobott, hogy csalódott bennem kellemesen vagy negatívan egyaránt... Mert nem az a lényeg, hogy mit tettek velem, s én mit tettem velük. Nem az, hogy most milyen kapcsolatban vagyunk - ha egyáltalán még vagyunk - hanem az, hogy az eddigi életem részét képezték, ott voltak benne, és bölcsebbé tettek engem, sokszor a saját káromból okulva.
Szóval holnap délben, aki olvassa ezt a kis írást, az kérem gondoljon rám, és nyomjon egy "ding"-et, mert a jó öreg Bertalan ekkor fog szintet lépni, és nekikezdeni egy új fejezetbe életének, s lezárja azt, melyben eddig volt.
Köszönöm mindenkinek, annak, aki vette a váradtságot és elolvasott, annak, akinek az eszébe jutok holnap, annak is, akinek olvasni se kellett hogy eszébe jussak, annak, aki hibáim ellenére még ragaszkodik hozzám és annak is, aki magamra hagyott mert életünk folyamatosan változik. Köszönöm hogy velem voltatok gamer365 lakói, és nektek is emberek, akik tudjátok, hogy ki vagyok az avataron és idióta blogokon túl.
*Köszönök mindent.
Maradok tisztelettel: Berci alias Griev.*