Retrovízió - nem játékokról.

Bár ez egy játékokkal foglalkozó oldal, vannak hozzám hasonlatos állatkertek, akik szeretnek piciny életükről is írni, és nem csak a játékokról. És szerintem, igenis jó dolog. Mert az élet nem csak játék, sokkal több annál. Megmondom őszintén, hogy bár tudom, a blog alapvetően egy elektronikus napló definíciójának felel meg, jó tudni, hogy az írásaim olvassák, sőt esetenként még kommentálnak is. De nem is ez a lényeg. Nem tudom hogy rajtam kívül másokkal is előfordult-e az, hogy egy idő elteltével fogja magát az illető, és fellapozza régen megírt bejegyzéseit, majd felelevenít az emlékeket, pillanatokat, melyeket ilyen digitális formában hagyott meg az örökkévalóságnak. Velem előfordult, nem is olyan régen. És egyszerűen hihetetlen tud lenni nekem egy ilyen áttekintés az elmúlt két évből. Sokszor mosolygok az írásokon, sokszor a szívem szorul el, mikor xy emlék belém szúródik mint egy lángoló lándzsahegy. És hiszem, hogy ezzel nem vagyok egyedül. Mi az érdemi lényege ennek a bejegyzésnek? Szomorúan kell tudatnom, hogy nincs semmi ilyesmi. :) Pusztán elgondolkodtam, és beötlött a kérdés: másoknak is okoz-e az a sok ezer karakter, amit itt leüt nap mint nap, hosszú idő után érzelmeket és emlékfeltöréseket?

Nekem ez a blog tartalmaz szinte mindent. Barátságot, szerelmet, nevetést és dühöt, szép pillanatokat vagy kellemetlen emlékeket, eszmefuttatásokat, gyalázásokat és magasztalásokat... és azt hiszem, ez így a jó... mert a blogok erre valóak. Még akkor is, ha ezeket nem is mindenki tudja értékelni.