Pose Maniacs - eddigi tapasztalat

Ez a tréning nagyon nem semmi. Persze ilyen rövid idő alatt hatalmas változás még nem mutatkozott meg. A tréningnek nekifeküdtem és minden nap csinálom. Ami tuti, hogy megterhelő. Bár napi öt perc van előírva, én nem tudok megállni ennyinél, csak azon kapom magam, hogy közel negyedórát nyomok egy huzamban. Nem számolom, csak rajzolok, majd mikor az idegeim végleg feladják, megnézem a rajzokat, és megszámolom őket. Minden darab egyértelműen fél percet jelképez. Mikor véget ért az első ilyen harcom, jó 12 percnek megfelelő rajz virított a lapomon. Amit elsőnek észrevettem, hogy az egóm elég rendesen letolta a gyakorlat. :D Mindig is hittem, hogy zsír rajzoló vagyok, de egy ilyen könnyed feladattal komolyan meggyűlt a bajom. Bár a skiccek 30mp alatt nem is lettek olyan rosszak, a rajzok 100%-át nem tudtam befejezni soha. A végére már szó szerint sóhajtoztam, mintha fizikailag fáradtam volna el. Tényleg nem könnyű cucc. Szóval nem vagyok akkora májer - de lehetek. :P A rajzaim dátumozva gyűjtöm egy mappában, minden nap alkotását. Csak a vicc kedvéért, hogy X idő elteltével összehasonlítsuk a dolgot, és szemrevételezhessük, hogy honnan hova sikerült eljutni. Foly. köv. valamikor.