A mostani Bud Spencer és Terence Hill filmet sem kell különösebben bemutatnom, elvégre ez is a legjobb filmjeik közé tartozik. Legalábbis nálam a top 5-be biztosan belefér.
A film számomra több okból is kedves, ami elsősorban az Afrikai
helyszínnek is betudható, ráadásul azon kevés filmek közé tartozik, ahol
Bud Spencer a gyerekekkel közösen, egy dalt is elénekel. A film egyik legnagyobb és folyamatosan visszaköszönő poénja pedig a legalább a
duplája. Az viszont a mai napig is rejtély a számomra, hogyan lett a filmnek
ez a Magyar neve.