25 év 25 játéka egy videojátékos életéből. Robocop /4. év 1989/

Azt hiszem nyugodt szívvel kijelenthetem, hogy a mostani játékról amiről

írok, olyan eredménnyel rendelkezem, amit idehaza senki sem tudott

felülmúlni, de még a közelébe sem érni. A játékban ugyanis volt néhány

plusz pontszerzési lehetőség, amire teljesen véletlenül jöttem rá, és

ezeket a későbbiek folyamán folyamatosan használtam is. Jó játéktermes szokás szerint, ezt természetesen lemásolta rólam mindenki, aki a játékkal rendszeresen játszott.

A játékot még 1988-ban adta ki a Data East, és ahogyan a legtöbb filmes

játék, úgy ez is sikert aratott a játéktermekben. A játék bár filmes licensel rendelkezett, azonban nem követte szorosan a film cselekményeit, hanem

attól némileg eltért és önálló életet élt. Az akkoriban már megszokott és

méltán népszerű, balról jobbra scrollozodó játékmenettel rendelkezet, amit

még a mai napig is használnak a 2D-s játékok körében. Sőt még ma is ez

az alap. Ekkor már ott volt a játéktermekben a világhírű Shinobi, a Rolling

Thunder és tucatnyi társuk, amik ezt a stílust végül is naggyá tették. Az

1987-es film, anno kultfilmé vált, köszönhetően a nagyon egyedi főhősnek,

és a remek akció jeleneteknek. Az első 1988-as játékot pedig, számos

más játék is követte a későbbiekben, elvégre a név olyannyira erős volt,

hogy még az előző generációban is összefuthatunk Robocop néven futó játékkal. Így az elmúlt két évtizedben a legtöbb konzolgép megkapta a maga Robocop játékát, bár ebből sok minősége eléggé középszerűre sikeredet.

A játék menete bár hasonlított az oldalra scrollozodó stílus többi

testvérére, de mégis némiképp eltért tőlük. Itt például nem kellett le és fel ugrálnunk, a különféle szintek és emelvények között, és itt nem jöttek

végtelen számban az ellenfeleink. A másik fontos különbség, hogy itt nem életeink voltak, hanem energiánk. Azaz ha az ellenfeleink eltaláltak, akkor

nem haltunk meg azonnal, és nem kellett emiatt az adott szakaszt újra kezdenünk. Ez alapjában véve, egy nagyszerű megoldás volt a

programozók részéről, mert ennek köszönhetően nem tört meg a

játékmenet, és a játékos sem esett ki a ritmusból. Ezen kívül pedig nem

lehetett visszafelé menni, csakis és kizárólag előre lehetett menni.

Természetesen, ahogyan már megszokhattuk, a játéktermi játék szépen ellátogatott a kor valamennyi számítógépére, és konzolára egyaránt, az

akkori Ocean gondozásában. Én még Amigán is játszottam vele később 1992-ben, de sajnos a közelébe sem volt az eredeti automatának, viszont

a már nem elérhető gépet legalább sikeresen pótolta egy rövid időre.

Ahogyan már említettem, a játék nem szorosan a film cselekményit követi,

hanem rögtön a legelején már Robotzsaruként kezdünk. Szerencsére a

játék nagyságrendekkel könnyebb, mint kortársai, és ha az ember

kellőképpen odafigyel és megtanulja a pályákat, akkor végig is tudja vinni egyetlen Creditből. A játék során, hét pályán keresztül mehettünk végig,

és további három bonuszpályán, amik nagyon fontosak, mert itt tudtuk visszatölteni maximumra az energiánkat, ha elég ügyesek voltunk. Kalandozásunk folyamán az ellenfeleink száma, és a pályák felépítése szerencsére elég változatos lesz ahhoz, hogy ne váljon monotonná vagy unalmassá a játék. Ezen felül pedig a játék hangjai és zenéi, mind

visszaadják a film nagyszerű hangulatát, ami miatt érdemes vele sok időt

eltölteni.

A játék folyamán többféle fegyvert is fel tudunk majd venni, ami nagy segítségünkre lesz, hogy a keményebb ellenfelekkel és a Boss harcokban boldoguljunk. Lesz itt majd dupla és háromirányú lövésünk, de az egyik ellenfelünktől még lézer puskát is szerezhetünk. Ez utóbbival viszont

nagyon érdemes lesz spórolni, mert nagyon kevés lőszer van csak benne,

és jól fog majd jönni a Boss harcoknál. A hét pályán keresztül a város több pontját is érinteni fogjuk, ezáltal eljutunk a főutcából a sikátorokba, majd

onnan egy roncstelepre, ahonnan a drogközpontba fog vezetni az utunk.

A főhadiszállásról pedig a biztonsági központba jutunk, hogy legvégül az

OCP tornyában számoljunk le a rosszfiúk maradékával. A bónuszpályákat muszáj lesz 100%-ra megcsinálni, mert ahogy haladni fogunk előre a

játékban, úgy lesznek egyre keményebbek az ellenfeleink, akik egyre nagyobbakat fognak sebezni a támadásaikkal.

A Boss harcok szintén nagyon változatosak és élvezetesek, és jó néhány

a filmből fog majd visszaköszöni. Az első pálya főnöke nem más, mint az

első Robocop prototípus. De a második is ismerős lesz azoknak, akik látták

a filmet, mert a furgon lesz az ellenfelünk, amikor Murphyt megölik. A

következő két pályán, az építőiparban használt munkagépekkel jönnek az ellenfeleink, és itt már tényleg oda kell figyelni, hogy pontosan hol is helyezkedünk el, ha életben akarunk maradni. Az ötödik pályától pedig

ismételten robotok lesznek, az ellenfeleink, akik egyre brutálisabbak, és 1-1 támadásukkal, akár a fele energiánkat is levehetik. Itt már egy hiba is elég

lesz ahhoz, hogy meghaljunk. A legutolsó pályán a Boss legyőzése után,

még meg kell mentenünk az elnököt is, de ez már egy egyszerű feladat lesz.

A játékban, ahogyan már fentebb megemlítettem, volt néhány /én hármat ismertem/ extra pontszerzési lehetőség, amit ha ismertünk, garantáltan az

első helyre írhatunk. Kivéve, ha az én nevem ”ACE” már be volt írva. :-)

Ezek megszerzéséhez viszont nagyon precíznek kellett lenni. Itt most csak

egy lehetőséget írok le, és aki akarja, az a MAME emulátoron akár ki is próbálhatja. A harmadik pályán nagyon fontos felvennünk a lézerpuskát,

mert e nélkül nem jön be a plusz pontszerzési lehetőség. Mivel ebben

nagyon kevés lövedék van, ezért 1-1 lövéssel, muszáj több ellenfelet is leszednünk. A pálya végére érve, még a Boss harc előtt lesz egy

fegyveres ember, akinél egy túsz van. Őt kell kilőnünk úgy, hogy

mozdulatlanok vagyunk egy bizonyos pontról. Ha mindent jól csináltunk,

akkor a pontszámláló elkezd veszettül pörögni, viszont ha megmozdulunk,

akkor azonnal megáll a pontszámláló. Ha ügyesek vagytok, akkor akár 2

millió pontot is lehet ezzel a megoldással szerezni. :-)

A rekordom egyébként 3.047.950 pont volt.

Maradok annak, aki vagyok, a játékosnak, aki szeret játszani

Arcade Game's Forever