Egy jó ideje kacsintgattam már az új generációs gépek irányába, hiszen tudtam, hogy ha nem is rögtön, de hamarosan eljön az idő, amikor néhány játék miatt meghozom végre a döntést, és megveszem magamnak az egyik gépet. Ez a döntés végül megszületett, és ahogyan jó néhány korábbi döntésemet, úgy ezt a döntést sem bántam meg. Hiszen ez a gép is hosszú ideje nyújt már nekem megannyi kikapcsolódást, akárcsak a korábbi társai, az elmúlt évek folyamán.
A Ridge Racer játékok, mint sorozat, immáron 18 éves múltra tekintenek
vissza. A legelső rész, a nagy előd 1993-ban debütált a játéktermekben,
hogy onnan induljon el hódító útjára. A Nyugati pályaudvarnál láttam
legelőször az első részt anno a nagy játékteremben, közvetlenül a Mortal Kombat II gép mellett terpeszkedett a hatalmas képernyőjével. Egy igazi hamisítatlan és vérbeli autóversenyt kaptak az autóversenyek
szerelmesei, ezáltal a játék sikeres lett, és 1994-ben az akkor még
újoncként a piacon megjelenő Sony PS-X gép legelső játéka volt. Ez
olyannyira igaz, hogy a Playstation logo alatti besorolási szám valóban az
egyes volt. Mint minden Arcade autós játék, úgy a Ridge Racer is a versenyzésről szólt, de az addig megszokott trendektől eltérően
olyasvalamit nyújtott, ami végül a játék védjegyévé vált az évek folyamán.
Ez a védjegy nem volt más, mint a driftelés a kanyarokban.
A driftelés igen érdekes és jó móka volt, jött a kanyar nyomtál egy kis
féket és elkezdtél kanyarodni, majd újra gázt nyomtál, és a kocsi valami elképesztő módon dobta ki a seggét a kanyarban. De volt egy másik
védjegye is a játéknak, már ha azt annak lehet nevezni, ugyanis a jelenség
az egymással való ütközéskor jött elő. Ha esetleg ütköztél volna a fallal,
vagy esetleg az egyik ellenféllel a pályán, akkor kizárólag csakis te
lassultál le, és még véletlenül sem a másik. Ez sajnos nagy negatívum volt
a játékban és bizony el kellett fogadni, hogy ha játszani akartál a játékkal.
A Ridge Racer játékoknak emellett volt egy igencsak érdekes grafikai
stílusa is. A pályák egytől egyig mindig valamilyen fantázia pályák voltak
- az egyetlen kivétel az Evolution rész volt - amiknek a képi világa
annyira egyedi volt, hogy más játékban még csak hasonlót sem láthattunk, persze nem is kellett, hiszen ettől vált egyedivé.
A Ridge Racer 6 játék bejelentése, hogy jön X360-ra és ráadásul exkluzív
lesz, igencsak nagy meglepetés volt a játékosok és a barátaim körében,
hiszen mint premier megjelenéshez, hozzá voltunk szokva, hogy az egy
PlayStation gépen jelenik meg és nem máson. Jó magam a játékot már
azelőtt megvettem, hogy X360 tulajdonossá váltam volna, hiszen tudtam magamról, hogy a sorozat rajongója vagyok régóta. Ebből kifolyólag a
legelső megnyitott achievementem is ebből a játékból származik, ami több
mint 10 órányi játék után pattant csak ki, elvégre a játékról köztudott volt,
hogy igencsak időigényes az achievementek szempontjából.
A mostani 6. rész nagy szerencsénkre hű maradt a sorozat elődeihez,
és nem folytatta a legutoljára megjelent nagygépes Evolution vakvágányos útvonalát. A játék egyik legnagyobb erénye, hogy a korábbi részekhez
képest jelentősen megnőtt a játékidő. Ebből a szempontból még a
Forza 3-al is simán felveszi a versenyt, mert olyan sok verseny található
benne. Sőt a Live-on való érvényesüléshez még ennél is több időre lesz szükség, mert már csak az igazi Hardcore szuper-profik játszanak vele,
akik ellen nyerni szinte lehetetlen feladat. Ezekről a Hardcore profikról
csupán annyit írnék le, hogy a játék premierje óta, több mint 5000 óra
játékidejük volt a Live-os csatákban - napi 5 óra játék - amikor én
játszottam ellenük. Jó magam több mint 100 meccsen voltam túl, mire
sikerült az első meccset megnyernem ellenük. Persze később támadt egy korszakalkotó ötletem, amivel sikerült ezeket a profikat végre tőrbe
csalnom, és megcsinálnom elsőként - mint Magyar - a 200 online
victory achievementet.
Mint minden autós játék, úgy a Ridge Racer 6 is a versenyzésről szól,
ennek rendszere pedig a térképen - ami inkább hasonlít egy rendszertáblázathoz - igencsak érdekesen néz ki. Minden verseny
kapcsolódik legalább egy, de inkább több másik versenyhez. Az egész nagyjából úgy fog kinézni a végére, mint valami cuccnak a vegyületi
összetétele a kémiában. A térkép öt részre van felosztva a különféle versenygépek osztályozása szerint. Azaz ha mondjuk az egyes osztály részénél vagy, akkor csakis a vele azonos osztályú autókat használhatod.
Erre azért volt szükség, hogy ne tudjál később a magasabb osztályú
autókkal előnyt szerezni.
Ahogyan fentebb már említettem, a játék egyik védjegye a driftelés volt,
ami itt a Ridge Racer 6-ban triplán igaz. A PSP-re megjelent Ridge Racer
nitro használati, és töltési rendszerét használja az X360-ra megjelent rész
is. Szépen száguldozol a verdával, majd jön a kanyar és te szépen
driftelsz, aminek hatására elkezd töltődni a nitro csíkod. A nitro csíkja
három részből áll, amiből ha egy megtöltődik, máris tudsz nitrozni. De ha mindhárom csík tele lesz, akkor többféleképpen is felhasználhatod a nitrot.
A legextrémebb természetesen mindhárom ellövése lesz egyszerre.
Ilyenkor a kép szépen beszűkül és elszíneződik, a járgány pedig valami elképesztő sebességgel fog megugrani. A nitro használatára pedig
igencsak nagy szükségünk lesz, mert bár az elején még nagyon egyszerű dolgunk lesz a versenyek terén. De ahogyan teljesítjük sorra a
versenyeket, úgy lesznek azok egyre nehezebbek, és a játék második
felében már nem fogunk a nitro használata nélkül boldogulni. A végére a
Final versenyekhez elérve pedig szó szerint kitépjük majd a hajunkat, a
verseny nehézsége, és a gép csaló viselkedése miatt. Itt a végére a nitro ellövéséhez már nemcsak komoly taktika, hanem szerencse is fog kelleni, ellenkező esetben csak a sereghajtók leszünk.
Az autók, mint a legtöbb autós játékban, úgy itt is különféle osztályokba
vannak sorolva. Összesen öt autóosztály van, amiből négy a már más játékokban is megszokott hagyományos versenyautókat tartalmazza. A vezethető autók természetesen nem az eredeti nevükön vannak a
játékban, annak ellenére, hogy hasonlítanak igazi társaikra, hanem holmi
fantázia névvel vannak ellátva, bár aki ismeri a Ridge Racer játékok világát,
az már megszokhatta ezt a tényt. Az ötödik osztály az S osztály, viszont igencsak egyedi és érdekes járgányokat tartalmaz. Itt valami elképesztően látványos és futurisztikus, sok esetben elvont járműveket lehet látni és
vezetni. Például, itt van mindjárt a Pac Man Car, ami inkább hasonlít egy
repülő csészealjra, mint bármiféle versenyautóra. De a többi autó sem
piskóta ebben az osztályban, már ha annak lehet őket nevezni, mert lesz
köztük például limuzin, kisteherautó, terepsikló, légpárnás és egyéb extrém
és igencsak elvont járgányok. Egy dolog azonban közös lesz
mindannyiukban, elképesztően gyorsak lesznek, és átkozottul nehéz lesz
őket rendesen irányítani.
A játék grafikája meseszép annak ellenére, hogy premier játék volt még a
gép megjelenésekor. Bár csak 15 pálya van a játékban, azonban ezeken visszafele is lehet versenyezni. Aki ismeri már régebbről is a sorozatot,
annak biztosan ismerős lesz néhány pálya a korábbi részekből. Van itt
minden, amit csak a szemünk megkívánhat egy ilyen arcade játéktól,
futurisztikus város, napfényes tengerpart, hatalmas kikötő, repülőtér,
hegyvidék, éjszakai város és még sok egyéb apróság, amit egy ilyen
játéktól elvárhatunk. Egyszóval nem lehet azt mondani a játékra, hogy egy kaptafára készültek a pályák, vagy hogy unalmasak lennének. A zenék
szintén stílusosak és nagyon illenek a száguldozáshoz. Többnyire
elektronikus és techno keveréke, ahogyan a sorozat korábbi részeiben is megszokhattuk ezt már. Itt is akárcsak a pályáknál, felcsendülnek majd
régi ismerősök és újak egyaránt. A versenyek közben egy narrátor folyamatosan kommentálja majd nekünk az eseményeket, amit lehet
Angolra és Japánra is állítani. Ezt szerintem érdemes azonnal Japánra
állítani, mert nemcsak, hogy élvezetesebb, mint az Angol, hanem azért is,
mert a Tekken játékból megismert Heiachi hangja ilyenkor a narrátor.
Ráadásul olyan lelkesedéssel nyomja a szövegét, mint egy nagyon
beszívott vendéglős. Az illetőt egyébként Daisuke Gori-nak hívták és sajnos tavaly 2010-ben meghalt.
A játék online része könnyen átlátható és kezelhető. Játszhatsz élő
ellenfelek ellen, persze kevés sikerrel, de akár a time trialt is kipróbálhatod,
hogy megtud mennyivel vagy lemaradva az éllovasokhoz képest. Az élő ellenfeles versenyeknél akár 14-en is játszhatok, ami igen szép
mennyiség még mai szemmel is, ráadásul akadásnak még akkor sincs
nyoma, ha tele van a lobby. Miden lejátszott 10. meccs után kapsz majd
egy - összesen 23-at kaphatsz - autót, amihez még nyerned sem kell,
ráadásul őket nemcsak az online-ban, hanem a storyban is használhatod.
Éppen ezért, még ha nem is tudsz nyerni a profik ellen, érdemes játszani,
mert a megnyerhető autókkal sok apróságot tudsz megnyitni - Reiko
üzenetei és plusz versenyek - egyfajta bónuszként a storyban.
A Ridge Racer 6 egy nagyon élvezetes és könnyen játszható játék volt
anno, amit minden autóverseny rajongónak illik legalább egyszer
kipróbálnia, hogy megtapasztalja, mit is jelent valójában az Arcade játék,
mint fogalom. Hiszen a stílus ma már halottnak tekinthető Japánon kívül.
Bár a játék premier játék volt a gép megjelenésekor, azonban még
manapság is simán megállná a helyét, az autós játékok mezőnyében.
Ráadásul egyike volt azon kevés játékoknak, amit még egyetlen Magyar játékosnak sem sikerült kimaxolnia.
Maradok annak, aki vagyok, a játékosnak, aki szeret játszani
Arcade Game's Forever