Szeretek néha kísérletezni a játékokkal, és kipróbálni sokszor olyasmit is, amit normális esetben, nagy ívben elkerülnék. Az előző gép generációban játszottam jó néhány horror és zombi témájú játékkal, amik ugyan elnyerték a tetszésemet, azonban mindig hiányoltam ezekből, a játékokból valamit. Valamit, amire egészen idáig várnom kellett, de szerencsémre az új generációs gépek végre megadták nekem azt, amit mindig is elvártam egy ilyen stílusú játéktól.
Amit elvártam ezektől a játékoktól, az nem volt más, mint a nagybetűs
kötetlenség és a relatív szabadság. A zombis és horror témájú játékokból
ez viszont eddig mindig hiányzott, azonban a Capcom-nál gondoltak egy merészet, és a sandbox mint stílus egyre nagyobb népszerűségét
kihasználva, megalkottak egy olyan játékot, ami a cég jó hírét csak tovább öregbítette. A játékban megtalálható kötetlenséget és szabadságot, akár
lehetne csupa nagybetűvel is írni, ráadásul mindezen tulajdonságok a legkiválóbban működnek a játékban, annak ellenére, hogy nem egy GTA
klón. A játék egyik legnagyobb erénye talán az, hogy semmit sem
kötelező megcsinálnod. Nem kötelező foglalkoznod a storyval, és nem
kötelező foglalkoznod egyetlen olyan feladattal sem, amit a játék menet
közben, mint lehetőséget felajánl neked. Bőven elég, ha csak a zombikat gyilkolod, ráadásul mindezt egy gyönyörű és színpompás helyszínen
viheted végbe, ami nem más, mint egy hatalmas és zombikkal teletömött bevásárlóközpont.
Bár a story telis-tele van sablonelemekkel, ráadásul nem mutat túl egy
centivel sem az eddig megszokott zombis témán, azonban a játékban
megbújó számtalan lehetőség, mégis képes volt a legelejétől a végéig
lekötni, és odaszegezni a TV-m elé. A játékban egy szenzáció hajhász fotóriporter, név szerint Frank West bőrébe bújva kell 72 óra leforgása
alatt kiderítenünk, hogy mi is történt valójában a helyszínen, és miért lett mindenkiből zombi. A helyszín, mint a legtöbb zombis témájú filmben természetesen maga az USA, azon belül pedig egy kisváros, a Colorado állambeli Willamette Parkwiew bevásárló és szabadidő központja lesz.
Amikor elkezdődött a zombis korszak a mozikban, szintén volt egy film,
ami egy bevásárlóközpontban játszódott, aminek a címe, az 1978-ban
elkészült Dawn of the Dead volt. A játék dobozára ez rá is volt írva, no
meg persze az is, hogy semmiféle jogi szerződésük nincs a film alkotóival. Persze nem is kellett, hiszen sem a zombi név, sem pedig a
bevásárlóközpont, mint név nem jogvédett. A Capcom meg már úgyis túl
volt néhány zombis játékon, így gondoltak egy nagyot, és a manapság
népszerű játékelemeket összehozták ezzel a nagyszerű ötlettel, aminek a végeredménye végül a Dead Rising lett.
Bár a játékban semmi sem kötelező a számunkra, azonban mégiscsak
érdemes leszfoglalkozni valamilyen szinten a storyval, mert a játékban
összesen hat, egymástól teljesen különböző befejezést láthatunk majd.
Azt, hogy végül melyik befejezést kapjuk meg a legvégén, nagyban függ
a játékban nyújtott teljesítményünktől. Más lesz a befejezés, ha ott leszünk
a 72 óra múlva megbeszélt találkán, és más lesz akkor is, ha nem érünk
oda időben. Ráadásul akkor is más befejezés fogunk kapni, ha a storyval egyáltalán nem foglalkozunk, vagy esetleg fogságba esnénk, és nem szabadulnánk ki időre. Ezek megtekintése miatt, már önmagában is
érdemes lesz többször végigvinni a játékot, ráadásul, ha a legjobb
befejezést kapjuk meg, akkor a játék folytatódni fog, és még több titkot ismerhetünk meg a játék történetéből. A megnyíló plusz játékmódokat, az Overtime-ot és az Infinity-t, később akár külön is játszhatjuk. Az
Overtime-nál érdemes lesz odafigyelnünk az idő szűkösségére, mert itt
sajnos már kötelező lesz bizonyos dolgokat összeszednünk, ha teljesíteni akarjuk. Az Infinity játékmódról meg csupán annyit, hogy ez egy igazi
nagybetűs kihívás lesz, aki játszani akar vele. Ugyanis ebben a
játékmódban a három nap helyet, egy teljes hetet kell túlélnünk a bevásárlóközpontban. Ráadásul úgy, hogy kevesebb a kaja a játékban,
és a hyermarket is zárva lesz Ehhez, pedig még az is hozzájön, hogy az
összes korábbi túlélővel meg kell majd küzdenünk, főként az élelem miatt,
és a mentési lehetőség sem lesz elérhető, ami azt jelenti, hogy minimum
15 óra folyamatos játék kell ennek teljesítéséhez. Azt ugyanis eddig még
nem említettem, hogy a játékban az idő felgyorsítva megy, és egy nap a
játékban két órának fele meg a valóságban, azaz egy normális
végigjátszás nagyjából 6-8 órának fog megfelelni.
A játék menete igen egyszerű lesz. Az egyik túlélőtől, az áruház egyik karbantartójától, Otis-tól fogjuk kapni folyamatosan a feladatokat, ugyanis
ő a bevásárlóközpont monitorhálózatát figyeli, és ez alapján riaszt minket
a telefonon, ha meglát valamit. Viszont lesznek rejtett feladatok is, amikről
nem kapunk majd értesítést, és ezeket nekünk kell megtalálni. Ilyen lesz a fegyverbolt, ahová két alkalommal is vissza kell majd térnünk. Amennyiben
a storyval is foglalkozunk, akkor az ahhoz tartozó feladatokat a menüben
a Cases feliratokkal jelöli a játék. Ha kapunk egy feladatot, akkor az
megjelenik a játéktér jobb alsó részén egy színnel. A színek jelölése lehet
kék, sárga és vörös. Ezek jelzik, hogy mennyi időnk lesz a feladat végrehajtására. A feladatokat ki tudjuk jelölni a karóránkat mutató menünél,
és ilyenkor egy nyíl fogja mutatni nekünk, hogy merre is kell mennünk. A
játék szerencsére nem olyan ostoba, hogy légvonalban irányítson, mint
jó néhány más játék, hanem a lehető legrövidebb útra fog mindig minket
terelni, így eltévedni az áruházban lehetetlen. Viszont, ahogy haladunk
előre a storyban, úgy lesznek egyre gyakoribbak Otis riasztásai, amivel
egyedül csak az a baj, hogy ha nem vagyunk a maximum szinten, és
nincs meg legalább az egyik szuper fegyverünk, akkor nem fogjuk tudni
mindet teljesíteni. Emiatt jó néhány alkalommal le kell mondanunk bizonyos feladatok teljesítéséről, a játék ugyanis nehéz, méghozzá nem is kicsit,
ugyanis a zombik serege miatt egyetlen perc nyugalmunk sem lesz a
játék során.
A játékban rejlő lehetőségek, ahogyan fentebb már megemlítettem
igencsak gazdagok. Csak maga a bevásárlóközpont, amit be lehet majd
járni hatalmas terület lesz. Az áruház hat különböző egyenként bejárható
nagy részből, és a közepén elhelyezkedő hatalmas parkból áll. Közel fél
óra mire csupán körbefutod zombi mentesen, ráadásul ezekben kismillió
üzlet is megtalálható, amikbe szintén be lehet majd menni. Az üzletek
között pedig minden típus megtalálható lesz, akárcsak bármely más
zombitól mentes áruházban. Lesz itt szó szerint minden, amit csak egy
ember megkívánhat. Játék és ajándék boltok, könyvesbolt, kertészeti
üzletek, férfi és női ruházati boltok, éttermek és kávézok, hypermarket, sportboltok, antikvitás üzlet, egy hatalmas játszótér vasúttal, sőt még egy fegyverbolt is lesz az áruházban, ahová később érdemes lesz többször
is visszamenni. A ruházati boltokban például szépen át is lehet majd
öltözni, és nem csak a férfi ruházati boltokban, hanem a női és a gyerek boltokban is. Így akár lehetünk sportemberek, üzletemberek, gengszterek,
de akár betépet transzvesztiták, vagy éppen enyhén férfibarát emberek
is. De a legjobb poén, ha a női ruhákat aggatjuk szépen magunkra, ilyenkor
Frank a tükör előtt még egy erotikus táncot is előad. A lehetőségeink
ebből a szempontból szinte határtalanok, hiszen a ruhák kombinálási
lehetősége majdnem a végtelennel egyenlő. Ráadásul, ha mindez még
mindig nem volna elég, akár külön farsangot is tarthatunk, mert a
játékboltokban található fejre húzható cuccokat is szépen a fejünkre
húzhatjuk, sőt a zombikra is, amiért még külön acsi is jár.
De a lehetőségek ezzel még mindig nem merültek ki, hiszen mint minden
más zombis játék, úgy ez is a töménytelen mennyiségű harcról fog szólni.
Ennek köszönhetően pedig egy olyan szó szerinti határtalan szabadság
vár ránk, amit eddig egyetlen játékban sem lehetett még megtapasztalni.
Ugyanis a játékban minden egyes tárgyat felvehetünk, sőt azokkal akár harcolhatunk is. És most nem csak a fegyverekről van itt szó, mint például
a kések, kardok, pisztolyok, puskák, gépfegyverek és egyéb eszközök,
amit egy hasonló játékban, vagy filmben lehet látni. A ruházkodáson kívül,
itt a harcoknál jelenik meg ugyanis, a játék igazi és valódi máshol nem tapasztalható szabadságfaktora. Az üzletekben ugyanis szinte mindent felvehetünk, és ezekkel a tárgyakkal akár harcolhatunk is, ami nagyon változatossá teszik a játékot, hiszen szó szerint több száz különféle
tárgyat vehetünk magunkhoz, amiket használva vagy eldobva tudjuk
sebezni a zombikat. A sportboltból például a tenisz labdát, baseballütőt, tekegolyót, gördeszkát. A műszaki boltból az LCD tv-t, kenyérsütőt,
turmixgépet, állványt, a barkácsboltból a kalapácsot, fejszét, sövénynyírót, szögbelövőt, kaszát, láncfűrészt. Az étteremből az asztalt, széket,
napernyőt, tányért, poharat, evőeszközt, borosüveget, serpenyőt, a
ruházati boltokból a vállfákat, a dobozokat, a plüssfigurákat. De a legjobb
móka a központ vevőterében található padok, dísznövények, próbababák, reklámtáblák, gáz és vizes palackok, vagy a hyermarketben az összes élelmiszert a zombikhoz vághatjuk, vagy harcolhatunk velük. De ha ezzel elégedetlenek lennénk, akkor puszta kézzel is harcolhatunk majd, hiszen
ahogy egyre magasabb szintet érünk el a játékban, úgy egyre több
közelharci lehetőség fog a rendelkezésünkre állni, amiknek több mint 20
féle változata lesz megtalálható a játékban.
Kalandozásaink során közel 80 szereplővel fogunk majd találkozni,
akiknek jó része vagy túlélő, vagy pedig pszichopata lesz. De össze
fogunk futni még egy fanatikus szektával, és a játék végére a hadsereg katonáival is. A túlélők többnyire a bevásárlóközpont dolgozói lesznek,
de lesznek köztük egyszerű vásárlók is, ahogyan a pszichopaták jó része
is az áruház alkalmazottai közül kerülnek ki. Például Adam az első
pszichopata, a játék vasútjánál dolgozik, és a sok zombi látványától és az emberek halálától teljesen becsavarodott, de ugyanilyen lesz a veterán
katona is a barkácsboltból, vagy pedig a hypermarket alkalmazottja, sőt
a sniper-es familia is. De a kedvencem a rivális fotóriporter Kent volt, aki
végül attól kattant be, hogy szerinte jobb képeket csináltunk nála. A
parkban lévő szökevények viszont érdekes módon elütnek a többi pszichopatától, és nem csak attól, hogy nem ismerhetjük meg a háttértörténetüket, hanem azért is, mert ők mindig újratermelődnek
akárhányszor is lőjük le őket a játékban. A túszokkal viszont jobban meg
fog gyűlni a bajunk, mint a pszichopatákkal, ugyanis szinte mindenkivel másképpen kell majd bánnunk, hogy végül velünk tartsanak a biztonságos helyre. Van akinek meg kell majd keresni a barátnőjét vagy a férjét, és
lesz olyan aki ránk támad ha fegyver van a kezünkben. Aztán lesznek
majd sérült és agresszív túlélők is, akiknek pluszban kell majd segíteni, és lesznek olyanok is, akik fotós bizonyíték nélkül nem csatlakoznak hozzánk,
de olyan is lesz, akinek kaját kell majd adni, hogy csatlakozzon hozzánk.
A játék fejlődési rendszere igen érdekesre sikeredet, ami a Prestige
Point-ra, röviden a PP pontokra fekszik. A pontok folyamatos gyűjtése
nélkül, szinte védtelenek és esetlenek leszünk a játékban. Az elején
például a level 1-es szintnél, még csak 4 életerő kockánk és tárgyhelyünk
lesz, de a végére a level 50-es szintre már mindezek 12-re fognak
növekedni. Ráadásul emellett nemcsak a támadóerőnk növekszik majd
meg a játék során, hanem rengeteg, a zombikkal való harcokban
használható kombok fognak folyamatosan megnyílni, amikre igencsak
nagy szükségünk lesz, ha boldogulni és nem meghalni akarunk a játékban.
Éppen emiatt nagyon fontos, hogy a PP pontokat folyamatosan gyűjtsük.
A játék során nagyon sok cselekedetünkre kapjuk majd ezeket a pontokat. Elsősorban a zombikkal és a pszichopatákkal való harcok után kapunk
pontokat, de a túlélők magunkhoz hívásáért, és a save pontra való
eljuttatásukért is kapunk igencsak kövér PP pont hegyeket. De a különféle történések lefotózásáért is kapjuk szépen a pontokat, elvégre
fotóriporterek volnánk a játékban. A túlélők és a pszichopaták
lefotózásakor például érdemes figyelni a felvillanó PP lógókra, mert ezek lefotózásáért kapjuk majd a legtöbb pontot. Emellett pedig a zombik
fotózásáért is járnak még pontok, sőt a játékban 100 helyen el vannak
rejtve kicsiny PP logok is, amiknek a lefotózásáért, szintén nagyon sok
pontot lehet majd leakasztani. Az ilyen gyűjtögetős apróságokat, valahogy egyetlen sandbox játékban sem hagyják ki a fejlesztők. A játék rendszere viszont úgy lett megalkotva, hogy egyetlen végigjátszással nem lehet
elérni a PP pontokkal a maximális szintet, ehhez minimum kettő
végigjátszásra lesz szükségünk.
A játék grafikája nagyon szép lett. Itt látszik meg igazán, hogy ez már
nemcsak egy HD-ra felhúzott grafikájú játék, mint sok más akkori társa,
hanem valóban egy nextgen játék. Az átvezető videók minőségei nagyon
jóra sikerültek annak ellenére, hogy nem előre letárolt CGI videók. Ennek
tanújelét egyébként bármikor lehet majd látni, ugyanis ahogyan korábban
már említettem Frank az áruházban bármilyen ruhát felvehet, így az éppen aktuális videókban mindig azt látjuk rajta, amit legutoljára felvett. Nálam
például volt olyan, hogy női ruhában fejeztem be a játékot, és az
újrakezdéskor ugyanabban a női ruhában voltam, amivel éppen
befejeztem az előző játékot. A bevásárlóközpont, ahogyan kinéz a
játékban, olyan hatást kelt az emberben, mintha tényleg egy valódi, és
nem pediglen egy virtuális helyen lenne. Az üzletek egytől egyik úgy
néznek ki, mintha valóban léteznének. A kedvencem a hypermarket volt,
no meg persze a még építés alatt álló North plaza szárnya, amin átmenni
mindig igazi kihívás volt. Ráadásul az a sok zombi, amit lehet látni
egyszerre a képernyőn, sokszor akár több százat is egyszerre, valami elképesztően szép látványt nyújt. Emellett pediglen a karakterek
kidolgozottsága és életszerűsége is elnyerte a tetszésemet, mert nem
voltak sem túl csicsásak, sem pedig ortopédek, mint sok más játékban.
Emellett az is nagyon elnyerte a tetszésemet, hogy a bevásárló központ
minden egyes helyszínén, más és más zene - igaz nem licenseltek -
szól, amit gyakran szakít meg a hangosbemondón keresztül elharsogott
reklám. Ez pedig csak tovább fokozta azt a hangulati érzést bennem,
hogy tényleg egy mai modern bevásárlóközpontban vagyok.
Mind minden játék, természetesen ez sem volt tökéletes, és tartalmazott
számos olyan hibát is, ami igencsak megnehezítették a játékosok életét.
Az egyik ilyen probléma, amit nagyon sokan emlegetek a mentési rendszer
volt. Nem volt elég, hogy kevés helyen lehetett csak menteni a játékban,
hanem erre még rájött az is, hogy mindig felülírta a gép az előző
mentésünket, mert a játék csak egyetlen save file-t használt. Emiatt pedig
nem egyszer merült fel az a probléma, hogy az egész játékot újra kellett kezdenünk. A másik zavaró tényező a megmentésre váró túszok alacsony intelligenciája volt. Ez leginkább akkor volt zavaró, amikor több túszt is
kellett egyszerre menteni. Ugyanis a túszok sokszor hajlamosak voltak
totál toronyiránt közlekedni, és még véletlenül sem akarták kikerülni a
nagyobb zombi tömegeket, hanem egyenesen belementek. Emiatt nem
egyszer alakult ki olyan helyzet, hogy miközben meg akartam menteni az
illetőt, az szépen jobblétre szenderült, mert én is tudtam őt sebezni. Ami
még zavaró volt, hogy elindultál egy irányba, mert láttad, hogy üres
előtted minden, aztán meg hirtelen megjelent a több száz zombi, és hiába
akartad elkerülni őket, muszáj volt harcolnod velük. Ezek kívül a játék csak 60hz-n futott, ami 2006-ban még nem volt túl szerencsés, illetve a játék
feliratai még HD TV-n is csak nehezen voltak olvashatóak, mert olyan
apróak voltak, hát még egy hagyományos TV-n.
A Dead Rising egyike volt az első olyan játékoknak, amik megmutatták,
hogy mire is képes valójában egy X360-as gép. A játék tartalma, és a
benne rejlő számtalan lehetőség, pedig hosszú időre odaszegezett
mindenkit, aki fogékony volt egy igazi vérbeli kihívásra. Számomra egy
életre szóló élmény volt ez a játék, mert a játékkal eltöltött idő egyetlen
percéig sem sikerült unatkoznom. Arra pedig külön büszke vagyok, hogy
a játékban jelenleg olyan eredménnyel büszkélkedhetem, amivel jelenleg
a legjobb Magyarnak számítok a játék világranglistáján. Az általam elért eredmény, amit 2008-ban csináltam, a ranglista 188 helyére volt elég, és
még most is az előkelő 255. helyen állok. A játékban elért eredményem
9.183.000 pont volt.
Maradok annak, aki vagyok, a játékosnak, aki szeret játszani
Arcade Game's Forever